Kerry csak szükség esetén háborúzna

"John Kerry vagyok, szolgálatukra" - köszöntötte katonásan az őt immár hivatalosan is elnöknek jelölő demokrata küldötteket John Kerry. Az általában merevnek tartott, a kibogozhatatlan körmondatokra hajlamos szenátor az elemzők szerint most közérthetően foglalta össze pár pontban politikai terveit. "Már majdnem úgy beszélt, mint egy átlagember" - nyilatkozta a CNN-nek Terry Neal, a Washington Post elemzője.

Pénzosztás és tekintély

"Amerika jobb is lehetne, a segítség már úton van" - hirdette meg legfőbb üzenetét a demokraták jelöltje. Mint mondta, elnökségének legfőbb célja Amerika erősebbé és elismertebbé tétele a világban.

Beszéde legelején gazdasági programját fogalmazta meg, mely - lévén szó választási ígérgetésről - meglehetősen populista osztogatásokon alapul. Kerry befektetne a feldolgozóipar felvirágoztatásába, a kutatás és fejlesztés finanszírozásával "jobban fizető munkahelyeket" teremtene és szankcionálná a munkahelyeket külföldre kiszervező vállalatokat.

Egészségügyi ellátást mindenkinek

Kerry adócsökkentést ígért a kisvállalkozói és a középrétegeknek. Egyetlen csoportot érintetnének komolyabban az elvonások, Kerry eltörölné az évi kétszázezer dollárnál többet keresők kedvezményeit, melyekkel Bush csábította magához a gazdagokat.

"Az egészségbiztosításra minden amerikainak joga van" - jelentette ki Kerry. Programja kiterjesztené az egészségbiztosítás nyújtotta kervezményeket. Az egészségbiztosításnál már csak az elnökjelölt környezetvédelmi elképzelései maradtak kifejtetlenebbek, annyi kiderült, hogy Kerry új technológiákba és a "jövő autójába" fektetne nagyobb pénzeket".

Nagyobb hadsereggel a terror ellen

A beszéd, ahogy a kampány legfőbb pontjai azonban most is Irak és a nemzetbiztonság kérdése volt. Irak esetében a nemzetközi koalíció kiszélesítését ígérte. A nemzetbiztonság kérdését első sorban a hadsereg megerősítésével, negyvenezer új katona felvételével oldaná meg. Kerry ugyanakkor véget vetne a Nemzeti Gárda alakulatainak állandó frontbevetéseivel - véget vetve ezzel "a hátsókapus sorozásnak". (Jelenleg az Irakban szolgáló haderő nagy része az alapvetően hétvégi szolgálat elvén alapuló, nemzetőrségként funkcionáló Gárda tagja.)

Kerry csak akkor indítana háborút, ha arra szükség van, és soha nem indulna úgy harcba, hogy nincs terve a békére - derült ki. Ugyanakkor sosem hezitálna az erő bevetésén, ha azt szükségesnek látná. "Semmilyen más országnak vagy nemzetközi szervezetnek nem lehet vétójoga az amerikai nemzetbiztonság kérdésében" - jelentette ki. A nemzetbiztonság javítása érdekében Kerry azonnal végrehajtaná a szeptember 11-i terrortámadások előzményeit vizsgáló kongresszusi bizottság javaslatait.

Kerry beszéde során hitet is vallott, mint hívő katolikus. "Nem akarom azt állítani, hogy Isten a mi oldalunkon áll [ahogy Bush tette]. Inkább Lincolnhoz hasonlóan szerényen imádkoznék Hozzá, hogy mi az Ő oldalán legyünk" - mondta.

Mostantól kampány

A beszéde során tucatnyi álló ovációval megszakított Kerry személyiségét családja és barátai próbálták vonzóbbá tenni a választópolgárok számára. Az est egyik érzelmi csúcspontjaként a szónoki emelvény mellett felsorakoztak vietnami veterántársai, akik mind Kerry hősiességét emelték ki.

A kihívásra a demokrata gyűlés négy napja alatt hallgató Bush ötnapos kampánykörúttal felel, ahol immár ő is megosztja a közvéleménnyel a következő négy évre vonatkozó elképzeléseit. Kerry jelölté választásával így már kezdetét veszi az igazi kampány, melynek következő nagy állomása a republikánusok szeptember eleji New York-i jelölőgyűlése lesz.