Lehet-e az iszlámot kritizálni?

Legutóbb egy francia tanár vette a bátorságot, hogy az iszlámot és Mohamed próféta erőszakhoz fűződő kijelentéseit kritizálja. Az 52 éves férfi, aki középiskolai tanári munkája mellett író is, családjával együtt azóta rendőri védelem alatt áll, ugyanis számtalan halálos fenyegetést kapott, írja a Time.

Robert Redeker publicisztikája szeptember 19-én jelent meg a Le Figaro című francia lapban, „Mit kéne tennie a szabad világnak az iszlám megfélemlítéssel szemben?” címmel. A cikkben Redeker a Koránt „különösen erőszakos könyvnek” titulálja, ami szerinte Mohamed prófétát „irgalmatlan hadvezérnek, fosztogatónak, a zsidók lemészárlójának és poligámnak” mutatja be.

Értelmiségi támogatók

A szerző már a cikk publikálásának napján elkezdett halállal fenyegető emaileket kapni. A héten a Le Monde című lap közölte Redeker levelét, melyet egy barátjának írt, és amelyben beszámol arról, hogy egy weboldal halálraítéltnek bélyegzi, emellett pedig térképen mutatja a szerző lakhelyét és munkahelyeit, mindezt fotókkal illusztrálva.

A lap a levél mellett közölt egy támogatói listát is, melyet több francia értelmiségi is aláírt, köztük Bernard-Henri Lévy író és filozófus, André Glucksmann szintén író és filozófus, valamint Elisabeth Badinter filozófus és feminista író. A héten közölt cikkben Redeker beszámol arról is, hogy biztonságuk érdekében családjával együtt minden másnap új helyre költöznek. „Hajléktalannak érzem magam” – fogalmazott a tanár. „Alkotmányos alapjogomat gyakoroltam, amiért büntetve vagyok, és mindez itt történik a köztársaság területén” – magyarázta helyzetét.

Nem ő az első

Redeker nem az első európai azon az egyre terjedelmesebb listán, melyre azok a nevek kerülnek fel, akik az iszlámról vagy Mohamed prófétáról alkotott véleményük miatt halálos fenyegetést kaptak muzulmán szélsőségesektől. A brit Salman Rushdie például túlélte Komeini Ajatollah 1989-ben kiadott fatváját, Theo van Gogh holland filmrendezőt viszont két évvel ezelőtt lelőtték Amszterdamban, mert az iszlámot támadta. Rendezőtársa, Aján Hirsi Ali megelégelte a folyamatos rendőri védelmet, ezért lemondott parlamenti mandátumáról és az Egyesült Államokba költözött.

A gondolkodás és a kifejezés szabadsága

A XVI. Benedek pápa beszéde körüli felháborodás Redeker szerint nyomatékosította, hogy a vallás megpróbálja elfojtani „azt, ami a Nyugatnak annyira értékes, és ami a muzulmán országok egyikében sem létezik: a gondolkodás és a kifejezés szabadságát”. Szerinte Franciaország „többé-kevésbé tudatosan behódol az iszlám parancsszavainak” olyan gesztusokkal, mint például az apró méretű bikini viselésének tiltása a párizsi plázson, vagy bizonyos időszakok kijelölése, amikor kizárólag nők látogathatják a közfürdőket, vagy akár a muzulmán gyerekek számára külön étkeztetés biztosítása az iskolai menzán. Redeker azonban ennél is tovább megy, kritikáit az iszlám, mint vallás körére is kiterjeszti, bár elismeri, a kereszténység nevében elkövetett erőszak sem volt ritka a történelemben.

Politikai visszhang

A francia miniszterelnök, Dominique de Villepin szerint Redeker helyzete „elfogadhatatlan”, mely véleményben a francia lapok és pedagógus szövetségek üzenete visszhangzik. Az oktatási miniszter, Gilles de Robien ugyanakkor úgy véli, hogy a közalkalmazottaknak „megfontoltnak, visszafogottnak kell lenniük, és minden körülményt figyelembe kell venniük”, fogalmazta meg burkolt kritikáját, ami Redeker számos támogatóját felbőszítette.

Dalil Boubakeur, a párizsi mecset feje és a Muzulmán Vallás Francia Bizottságának elnöke a Time-nak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Redeker súlyos hibát követett el azzal, hogy a vallást egyszerűen szubjektív ügyként kezelte. Szerinte ugyanakkor a muzulmánoknak vitába kéne szállniuk vele, nem pedig erőszakkal reagálni. „Sajnálom őt a kialakult helyzet miatt” – jegyezte meg.

Boubakeur sajnálja a muzulmánok és a nem muzulmánok közti kapcsolat várható gorombulását is. „Mindkét oldal radikálisainak kedvez a helyzet” – véli. A muzulmán radikálisok az iszlám elleni támadást látják benne, így igazolva érzik magukat, míg a nem muzulmánok számára ismét bizonyítást nyer az iszlám erőszakhoz való vonzódása. Boubakeur bűnvádi eljárást indítana azok ellen, akik „tetteikkel vallási gyűlöletet szítanak”. A francia hatóságok közben azon dolgoznak, hogy megtalálják Redeker fenyegetőit.