Magyarország NATO-felajánlása 4 évre 30 milliárd forint

A szövetség utoljára 1999 áprilisában tartott rendes csúcstalálkozót. Mint Bródi Gábor helyettes külügyi államtitkár előzetesen elmondta, a csütörtöki és pénteki értekezlet fő témája újabb kelet- és közép-európai országok meghívása a szervezetbe, és a globális biztonsági kihívásokhoz való alkalmazkodás, de a találkozó Magyarországnak egyfajta megbízhatósági teszt is lesz. Magyarországnak azt kell kifejezésre juttatnia, hogy megbízható partner, és képes vállalásai teljesítésére - közölte a helyettes államtitkár.

Magyar vállalások

Magyarország NATO-felajánlása 4 évre 30 milliárd forint - erősítette meg Medgyessy Péter miniszterelnök szerdán Prágában Vladimir Spidla cseh kormányfővel folytatott találkozója után. A kormány előzőleg döntött arról, hogy Magyarország azonnal bevethető katonai erőit ellátja a biológiai és vegyi fegyverek elleni felszerelésekkel, megvizsgálja katonai szállítási kapacitás kialakításának lehetőségét, és felajánl egy azonnal bevethető logisztikai zászlóaljat, amely más országok katonáinak telepítését segítheti.

Incidensek a NATO csúcs előtt Két incidens is történt kedden a NATO-csúcsra készülő cseh fővárosban. Prágában ismeretlenek autóroncsot helyeztek egy vasúti vágányra, egy másik sínhez pedig pokolgépet erősítettek. A MTV közlése szerint a cseh fővárosban jelenleg is több ezer rendőr van az utcákon, rendszeresek a razziák a szórakozóhelyeken, autóbusz és vasúti pályaudvarokon. Eddig több mint 100 illegálisan itt tartózkodó külföldit, főleg ukránokat utasítottak ki.

"A csúcstalálkozón előterjesztendő felajánlás arra épít, hogy Magyarországnak érdeke egy megfelelő védelmi rendszer részeként működni, és szükséges az, hogy elegendő erőt képviseljen a hadsereg a következő időszakban" - közölte a miniszterelnök, aki szerint "Magyarország közismerten jó logisztikai rendszerekben, jó abban, hogy a szükséges műszaki hátteret biztosítsa, ezért ezekben igyekszik elsősorban fejleszteni".

A miniszterelnök bejelentette, hogy meghívta Spidlát budapesti látogatásra. Az iraki helyzettel kapcsolatban Kovács László külügyminiszter kifejtette: Ha a háború elkerülhetetlenné válik, Magyarországnak részt kell vállalnia az amerikai akcióban, nem harcoló alakulatokkal, hanem a légtér rendelkezésére bocsátásával, repülőterek átengedésével.

Új kihívások

Prágában a várakozások szerint Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát meghívják csatlakozásra a szövetséghez. Az új biztonsági kihívásokhoz történő alkalmazkodás jegyében rendelkezésre álló képességeit a szövetség úgy akarja "összerakni", hogy azokat az új típusú, főként nem állami szereplők, terrorista csoportok jelentette fenyegetések ellen bevethesse. Választ kell adnia a NATO-nak a vegyi, biológiai, illetve a radiológiai fenyegetésekre is. Az új prioritások közé tartozik az előrelépés a stratégiai légi szállítás, a precíziós fegyverek, a kommunikációs eszközök megvédelmezése, illetve a légvédelem további korszerűsítése terén is. Várhatóan döntés születik arról, hogy a NATO 21 ezer, állandóan készenlétben álló katonával többnemzetiségű, gyorsan bevethető erőt hoz létre, amely legkésőbb 2006-ra teljesen működőképessé válhat. Változtat a szövetség a tervek szerint parancsnoki szerkezetén is. Irak ügyében a csúcs várhatóan támogatásáról biztosítja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát.

Csehország partner

Ha Szaddám Huszein rendszere nem teljesíti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, akkor a Cseh Köztársaság támogatni fogja az Irak elleni szövetséges katonai fellépést - mondta újságíróknak Spidla azt követően, hogy Prágában tárgyalt George Bush amerikai elnökkel. A kérdésről a délelőtt folyamán a két ország külügyminisztere, Cyril Svoboda és Colin Powell is megbeszélést folytatott.

Bush a Václav Havel cseh államfővel tartott délelőtti sajtóértekezletén a Prágai Várban megerősítette: az Egyesült Államok eltökélt szándéka, hogy akár békés úton, akár erőszakkal, de mindenképpen lefegyverzi Irakot. Szaddám Huszeinnek tudnia kellene, hogy a napokban elfogadott ENSZ-határozattal az utolsó lehetőséget kapta a lefegyverzésre. Ha békés úton megsemmisíti fegyvereit, az jó lesz. Ha nem, akkor számolnia kell egy Irak ellenes nemzetközi akcióval.