Tudatos kiszivárogtatás volt a CIA-ügynök lebuktatása
További Külföld cikkek
- Az Egyesült Államok szerint hamarosan tűzszünet jöhet a Közel-Keleten
- Saját állampolgárait is lehallgathatja az amerikai kormány
- Egyre súlyosabb a konfliktus Ukrajnában, a NATO-tagállamok drasztikus lépésre készülnek
- Tízmilliókkal csábítják az ukrán frontra az orosz adósokat – aki túléli, tiszta lappal indul
- A buddhista királyságban épül meg a Tudatosság városa
Tudnia kellett a Valerie Plame-t lebuktató fehér házi alkalmazottaknak, hogy a nő az Egyesült Államok titkos, védett ügynöke, jelentette a Washington Post. Egy, a napilap birtokába került titkos feljegyzés bizonyítja, hogy a Plame titkosszolgálati érintettségéről szóló dokumentum az (S) - secret; titkos - jelzetet viselte.
Ezek alapján az ügynök nevét a sajtónak kikotyogó fehér házi alkalmazott szövetségi törvényt sértett, amiért akár tíz év börtönre is ítélhetik, írja a Post.
Két cáfolat is kevés volt
A nyomozásban eddig kérdéses volt, hogy valóban bűncselekményt követett-e el Plame lebuktatója. A titkos fedésű kém lebuktatása ugyanis csak abban az esetben számít bűncselekménynek, ha a lebuktató tisztában volt az ügynök fedésének titkosságával. Ez a most nyilvánosságra került dokumentum alapján már biztos.
A 2003 június 10-re datált feljegyzést az amerikai külügyminisztérium Felderítési és Kutatási Irodája (INR) készítette. A dokumentumban az INR azt próbálta tisztázni, hogy az iroda miért is szállt szembe Bush kormányának állításával, miszerint Szaddám Nigerből próbált uránt vásárolni atomprogramjához. A feljegyzés Plame férje, Joseph Wilson volt nigeri nagykövet útjának eredményeit részletezi, egyben lábjegyzetben közli a Wilson kiküldetése előtti, 2002 február 19-i INR-ülés egyik felszólalását, melyből kiderül, hogy az iroda egyik alkalmazottja fölöslegesnek tartotta az utat, mivel a külügyminisztérium már saját forrásaiból is cáfolta az értesülést.
Wilson útján ugyancsak hamisnak találta az értesülést, mely egy később egyértelműen hamisnak bizonyult levélen alapult. Bár a nigeri uránvásárlás történetét 2002 februárjában a külügyminisztérium, nigeri útja után pedig Wilson is cáfolta, egy évvel később, közvetlenül az iraki háború előtt Bush a háború egyik fő indokaként hivatkozott rá.
Szűkült a kör
A Post most birtokába került, 2003 június 10-i dokumentumot 2003 július 7-én megkapta Colin Powell is. Az akkor külügyminiszter Powell aznap Bushsal és az elnöki stábbal utazott Afrikába. A dokumentumban szereplő információ, azazhogy Wilson felesége (aki a feljegyzésben Valerie Wilsonként szerepel) kém, egy héttel később jelent meg Robert Novak republikánus-közeli publicista jegyzetében.
Egyelőre még továbbra sem tudni, ki szivárogtatta ki az értesülést. A Plame ügyében tájékozódó Matthew Cooper, a Time riportere állítása szerint Karl Rove-tól, Bush kampányguru főtanácsadójától, illetve Lewis "Scooter" Libbytől, Dick Chenney alelnök szürke eminenciásától kapta a fülest.
Rove korábban tagadta, hogy ő nevezte volna meg Plame-t, mint mondta, nem is tudta a nevét. (Ez akár igaz is lehet, hiszen Plame a feljegyzésben, mint írtuk, Wilson néven szerepel.) Bírósági vallomása szerint ő is csak Novak cikkéből szerezte értesüléseit.
A Post szerint az elnöki különgépen utazó Powelltől többen is megszerezhették az értesülést, beleértve Busht és Cheney alelnököt is. Köztük volt Dan Bartlett fehér házi főtanácsadó, aki ügyvédein keresztül a nyomozás érdekeire hivatkozva megtagadta a nyilatkozatot, illetve az akkori elnöki szóvivő, Ari Fleischer, akit a Post nem tudott megszólaltatni az ügyben.
Az új dokumentum birtokában az ügyben eljáró ügyészek könnyebben bebizonyíthatják, hogy tudatos kiszivárogtatás történt. Azt, hogy ez sikerülhet nekik, már abból sejteni lehetett, hogy ragaszkodtak az ügyről tudó újságírók bizalmas forrásainak megismeréséhez. Az ügyészség legalábbis nem szokott ok nélkül négy hónapra rács mögé küldeni újságírókat.