Rendkívüli állapotot is kihirdethetnek Franciaországban

Az első békés éjszaka volt Párizsban a zavargások október 27-i kitörése óta, jelentette a BBC. A nyugalom azonban egyáltalán nem általános, a vidéki nagyvárosokban keddre virradó éjszaka is 1 173 autót égettek fel, a rendőrök pedig 330 lázongót vettek őrizetbe. Az összecsapásokban tizenkét rendőr megsérült.

A párizsi nyugalom is viszonylagos volt, tizenhét autót azért felgyújtottak. A BBC helyszíni tudósítója szerint azonban a lázongások korábbi központjai kihaltak voltak. A lázongások hirtelen abbamaradására egyelőre nincs magyarázat, elképzelhető, hogy az elégedetlenkedők kiélték magukat, de az is, hogy csak pillanatnyi szünetet tartanak.

Egyelőre tehát hatástalannak bizonyult Dominique de Villepin kormányfő keményebb fellépést ígérő politikája, bár a párizsi nyugalom hosszabb távon bíztató lehet. A kijárási tilalmak bevezetésének lehetősége pedig akár a béke látszatát is elhozhatja szerdára.

A kijárási tilalmakat egy ötven évvel ezelőtti, az algériai függetlenségi háború idején elfogadott törvény alapján rendelhetik el. Ez a törvény egyben lehetőséget ad országos rendkívüli állapot kihirdetésére is, írja a BBC.

A rendkívüli állapot egyrészt felhatalmazza a kormányt a polgári szabadságjogok jelentős korlátozására, a kijárási tilalom elrendelésén túl akár a hadsereg bevetését is kezdeményezhetik. Ez utóbbi lehetőséget azonban de Villepin egyelőre határozottan elutasította.

A hétfő éjszakai zavargások ismét a leszakadt, gettósodott, jelentős afrikai és arab lakossággal bíró elővárosokban törtek ki. A legsúlyosabb incidensek Toulouse-ban voltak, itt egy buszt gyújtottak fel a lázadók és kövekkel dobálták meg a rendőröket. Lille-ben egy óvodát, Párisztól északra, Nord-Pas-de-Calais és Picard régiókban két iskolát.

Új magyarázatok

A hatékonyabb válságkezelés mellett a francia hatóságok a zavargások okainak feltárásában is előbbre jutottak a Figaro konzervatív napilap értesülései szerint. A lap belügyi forrásokra hivatkozó cikke szerint a zavargásokat spontán szerveződő, egymással rivalizálóbandák okozzák, jelentette az MTI. "Jelenleg semmilyen információnk nincs arról, hogy helyi vezetők, iszlám hálózatok vagy szélsőjobboldali csoportok irányítanák a zendüléseket. Azért nincs manipulátor vagy karmester, mert egyszerűen nincs rá szükség" - állítja a Le Figaro meg nem nevezett forrása.

A belügyminisztérium elemzői szerint a külvárosok bandái hírnevet akarnak szerezni maguknak, így a folyamatos gyújtogatás gyakorlatilag versengés. "Amikor Aulnay-sous-Bois egyik kerületében felgyújtanak tíz autót hétfőn, a környező városok másnap rekordot szeretnének dönteni" - idézi a lap forrásait. A Figaro szerint ugyanakkor szervezettebb csoportosulások is megjelentek a zavargásokban, mint például az evryi rendőrség egy kiürített épületében felfedezett, Molotov-koktélokat gyártó üzem, írja az MTI.