Durva évük lehet a fővárosi színházaknak
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Kultúr cikkek
-
Meghalt Vic Flick, a James Bond-filmek ikonikus zeneszerzője - Így öltözködik egy női magyar diplomata a távoli Szingapúrban
- Rangos díjat kapott Azahriah Puskás-koncertsorozata
- Bemutatták Alec Baldwin westernfilmjét, amelynek forgatásán lelőtte az operatőrt
- Rácz-Gyuricza Dóra összegyűjtötte nyerő receptjeit
A fővárosi önkormányzat öt színház sorsáról dönthet idén: a Budapest Bábszínház, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, az Örkény Színház, a Szabad Tér Színház és a Vígszínház ügyvezető igazgatói pályázatának kiírása már megtörtént, négy pályázatra már meg is érkeztek a nevezések.
De két másik színház, a Radnóti és a Katona igazgatói posztjára is pályázatot írnak ki idén, hiszen Bálint Andrásnak és Máté Gábornak is lejár a mandátuma 2016. január 31-én. És ott van a Bárka Színház is, ahol nemcsak az igazgatói szerződés járt le, hanem fenntartó sincs már jó ideje, így a színház mintegy fél éve nem is üzemel.
A pályázatokat véleményező szakmai bizottságba a fővárosi közgyűlés Hassay Zsófia és Orbán Gyöngyi képviselőket delegálta. Hassay a hatodik kerület fideszes polgármestere, Orbán az előző ciklusban öt különböző tisztséget töltött be egyszerre, jelenleg Soroksár alpolgármestere, a színházhoz vagy a kultúrához egyébként egyiküknek sem volt köze.
Eszenyinek rossz ómen lehet, hogy Dörner György és Nemcsák Károly igazgatói kinevezését is egy Orbán Gyöngyi által vezetett szakmai bizottság vitte keresztül. A szakmai bizottság többi tagját 30 napon belül kérik fel. A kinevezés a Vígszínház kivételével minden színház esetében február 1-jétől 2020. január 31-ig tart majd, a Vígé pedig július 1-jétől öt évig.
Máris van egy új igazgató
Az év első színház-igazgatói váltása egyébként már csöndben le is zajlott, a Magyar Színház éléről leváltották Őze Áront, és Zalán János jött helyette, noha Őze hatalmas adósságból hozta ki a színházat. Hogy Zalán mivel győzte meg a szakmai bizottságot, az nem derült ki, mivel pályázata nem nyilvános.
„Mindannyian biztonságban vagyok! A színház ezzel a változással igenis jól járhat! Nekem ezt kell szem előtt tartanom, ahogy tettem ezt, az elmúlt öv évben” – fogalmazott Őze Áron a társulatnak az igazgatóváltás hírére, és hozzátette, azon lesz, hogy megkönnyítse az átadás-átvételt, és biztosítsa a színház folyamatos munkáját. Őze szeretne az új vezetés alatt színészként továbbra is a színházban dolgozni.
A Bábszínház élére az eddigi igazgató Meczner János mellett Sipos Imre színész is pályázott, és két pályázat érkezett a Kolibri élére is: Novák János eddigi vezető mellett Kembe Sorel-Arthur is szeretné magát megmérettetni. Nyugodtak lenni egyelőre csak Mácsai Pálnak van oka, hiszen az Örkény Színház élére egyedül ő pályázott, így ő távol maradhat a hatalmi harcoktól, bár a szakmai bizottság ennek ellenére természetes dönthet úgy, hogy nem támogatja a pályázatát. Mácsai nemcsak igazgatója, de alapítója is az Örkénynek, hiszen ő érte el 2004-ben, hogy a színház – leválva a Madách Színházról – önálló legyen. Mácsai sincs a jelenlegi politikai vezetés kedvencei között, ennek ellenére mégis úgy tűnik, jól tud együtt dolgozni a helyi fideszes vezetéssel; sőt, 2014-ben még Kossuth-díjat is kapott.
Vígszínház újratöltve
Bizonytalanabb a sorsa a Vígszínház élén lévő Eszenyi Enikőnek, akinek tavaly járt le a kinevezése, és akkor nagyon úgy tűnt, a fővárosi vezetés annak örülne, ha nem Eszenyi vinné tovább a színházat. Erre utalt legalábbis, hogy Eszenyi mellett Balázs Péter is adott le pályázatot, amit egyértelmű szakmaiatlansága ellenére többen támogattak a szakmai bizottságból. Balázs Péternek egyébként van színháza, 2007 óta vezeti a szolnoki Szigligeti Színházat, bár a szakmai bizottság akkor egyáltalán nem támogatta a kinevezését, mégis három másik pályázót sikerült kiütnie. A fővárosi közgyűlés végül patthelyzetbe került, mindkét pályázóra 3-3 szavazat érkezett, ezért újra kiírták a Vígszínház élére a pályázatot, de csak átmeneti, 16 hónapos időtartamra. Balázs Péter ekkor már nem pályázott, így Eszenyi kinevezését meghosszabbították. Tarlós István főpolgármester akkor arra hivatkozott, hogy a választások előtti felfokozott állapotban nem szeretne igazgatói kinevezésről dönteni. Hozzátette, ha a választások után írják ki újra a pályázatot, akkor majd nem kell „politikai szempontból tematizálni” a kinevezéseket.
Eszenyi Enikő már a pályázat kiírásnak a napján – 2014. december 23-án – egyértelművé tette a Vígszínház honlapján, hogy újra pályázik, és folytatni szeretné a munkát. Új pályázatának címe: Nyitott színház 2015–2020. Pályázata nyílt, mindenki számára elérhető a Vígszínház honlapján. Esélyeiről nem nyilatkozik, a 168 Órának adott karácsonyi interjújában mindössze annyit mondott: reméli a szakmaiság dönt majd a pályázaton.
Balázs Péter ugyanakkor épp a napokban erősítette meg, hogy harmadszor is indul a szolnoki Szigligeti Színház igazgatói posztjáért, júniusban ugyanis ott is lejárt az igazgatói kinevezés, január elején már ki is írták a pályázatot. A 2014-es adatokat alapul véve a színház több mint 328 millió forint állami és 240 millió önkormányzati támogatásra számíthat. Balázs Péter az Indexnek azt mondta, nem fog újra pályázni a Víg élére. „Nem, nem szándékozom újra pályázni a Vígszínház vezetői posztjára. Jelen pillanatban minden erőmmel és figyelmemmel a szolnoki Szigligeti Színház igazgatói feladataira koncentrálok. Igazán gazdag és színes évad tervén dolgozunk, elképzeléseim tehát továbbra is egyértelműen Szolnokhoz kötnek."
A Vígszínház élére január 22-ig lehet pályázni, így egyelőre nem lehet tudni, lesz-e Eszenyinek kihívója, ha Balázs Péter valóban nem pályázik. Eszenyi jelenlegi kinevezése június 30-ig szól.
Kicsi, de fontos
Szintén idén írják ki a pályázatot a Radnóti Színház és a Katona József Színház élére. Bálint András, aki 1985 óta vezeti a Radnótit, már nem pályázik újra. A Magyar Narancs több forrásból úgy értesült, a Radnóti elbukhat a hatalom elleni harcban, állítólag több jobboldalhoz köthető jelölt kinézte már magának a kis színházat. Valló Péter rendező múlt héten adott a HVG-nek interjút, ott azt sejtette, hogy nem pályázik Bálint András helyett az igazgatói posztra. „Soha nem gondolkodtam azon, hogy színházigazgató legyek" – mondta, és hozzátette, nem feltétlen az ő hibájuk, ha ne tudják kitermelni az utánpótlást, hiszen nagyon kicsi színházról van szó.
Valló szavai ugyanakkor arra utalnak, tarthatnak egy esetleges politikai döntéstől: „Függetlenül attól, hogy a kritika éppen divatban tartja vagy sem a Radnótit, Budapestnek van olyan európai értelmisége, amelyik az élete szerves részének tekinti ezt a fajta színházcsinálást, és hűségesen jár hozzánk. A fővároson múlik, hogy fenn akarja-e tartani azt a színházi gondolkodást, amit a Radnóti képvisel, vagy nem.”
Megkerestük Máté Gábort is, aki az Indexnek azt nyilatkozta, továbbra is a Katonában képzeli el a jövőjét, és mindenképpen benyújtja majd igazgatói pályázatát. „Megpályázom, mert a Katona szellemiségét tovább szeretném vinni. A jövőt úgy képzelem, hogy mindenki számára világos a magyar kultúra területén, hogy ennek a szellemiségnek jelen kell lennie a magyar, az európai és a világ színházművészetében” – mondta el az igazgató.
A néző nem számít?
Az eddigi igazgatóváltások nem jöttek be túlságosan a fővárosnak, minden olyan színházban, aminek az élére új igazgató került, visszaesett a nézőszám. A József Attila Színház látogatottsága drasztikusan visszaesett, Nemcsák Károly még a felesége lánya által igazgatott Turay Ida Színtársulattal együtt sem hozza a várt számokat. (A Turay Ida Színház éppen pár hónapja kapott állandó színházi épületet a Kálvária téren, így a mostani évadban már csak pár darabot játszanak a József Attilában.) A József Attila Színház fizető nézőinek a száma 116 ezerről 76 ezerre esett vissza az igazgatóváltás után, igaz, aztán megindult fölfelé, tavaly már 90 ezres nézőszámot hoztak. Az Újszínházé pedig 73 ezerről 43 ezerre esett, pedig Dörner György még keresztet is faragtatott a színházba.
Mindhárom színház azzal védekezett, hogy egy igazgató- és koncepcióváltás után természetes, hogy csökken a nézőszám, hiszen a nézőknek szokniuk kell az új formát, és a színháznak is meg kell találniuk az új közönségét. A Nemzeti nézőszáma az Alföldi-korszakhoz képest harmadával csökkent, azaz 40 ezer néző pártolt el a színháztól. Alföldi utolsó évada, tehát a 2012/2013-as, 129 ezer nézőt hozott, míg Vidnyánszky első évada csak 88 ezer nézőt érdekelt. Alföldi már kinevezése első évében is 115 ezer nézőt hozott a színháznak, így nem állja meg a helyét az a vélekedés, miszerint törvényszerű, hogy drasztikusan esik a nézőszám egy igazgatóváltás után.
A Vidnyánszky vezette Nemzeti később közleményben reagált az adatokra: elismerték, hogy kevesebb a néző, viszont sokkal több az előadás és a vendégelőadás, valamint az idegen nyelvű produkció. Úgy vélik, nagyban színesedett a Nemzeti programja, és a jövőben a nézőszám emelése lesz a cél.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
