Cáfolja az RTL Magyarország vezérigazgatója, hogy csatornája ellenzéki volna

Mennyire biztos az RTL Magyarország helyzete és jövője a hazai piacon?

Az elmúlt években többször felröppent már a pletyka, hogy az RTL kivonul Magyarországról, de mindig egyértelműen kiderült: ez alaptalan híresztelés. Húsz éve piacvezetők vagyunk, szerintem ennél többet nem is kell mondanunk a cég stabilitásáról. Hosszú távra tervezünk, jelenleg is olyan technikai és tartalmi fejlesztéseken dolgozunk, amelyek rövid távon jelentős befektetést igényelnek, és csak évek múlva hozzák meg a várt megtérülést. Az, hogy ilyen messzire tekinthetünk, a tulajdonosunk hozzáállásának is köszönhető.

A távozásról szóló híresztelések 2014–2015-ben keltek szárnyra, amikor a reklámadóra vonatkozó szabályok tervezett változása komoly tiltakozást váltott ki az RTL Group felső vezetésénél is. Ennek egyik következményeként az addig megszokottnál kritikusabb politikai tartalmú műsorokat, híradókat láthattak az RTL nézői.

Az RTL Magyarország nem politizál és nem is politizált. De nem gondolom, hogy a múltról kéne beszélnünk, főleg mivel én hat éve irányítom az RTL magyarországi vállalatát, így arról beszélhetek hitelesen, ami azóta történt, történik.

Beszéljünk a jelenről.

A jelenben is érvényes: mi nem politizálunk. Biztos akad, aki ennek örül, mások szomorúak lehetnek miatta, de mi nem veszünk részt közéleti vitákban. Két dolgot csinálunk: tájékoztatunk és szórakoztatunk. Nem a mi feladatunk alakítani a politikát, viszont formálni szeretnénk a világot, hiszen mi is a társadalom része vagyunk.

A híradó politikai tartalmait jó ideje patikamérleggel mérjük, teljes mértékben betartjuk az érvényben lévő médiatörvény vonatkozó előírásait is. Nyilván vannak olyan időszakok, amikor megélénkül a hírtartalom-fogyasztás, például a választási időszakokban, de a mi hírtartalmaink az elmúlt években nem változtak; nemcsak az objektivitásuk tekintetében, de még mennyiségileg sem.

Néha úgy tűnik, mintha mindig választási időszakban élnénk.

Ez az ön szubjektív megítélése, mi tesszük a dolgunkat. A hírműsort készítő kollégáink újságírást csinálnak, nem politikát.

Ezek szerint azokkal sem ért egyet, akik szerint az RTL Magyarország a legnagyobb ellenzéki médium?

A leghatározottabban cáfolom ezt. Az RTL Magyarország nem ellenzéki, hanem mindig és minden esetben az aktuális hatalmat ellenőrző, hiteles tájékoztatási forrás. Függetlenül attól, hogy épp ki van kormányon.

Talán épp akkor vagyunk jó helyen, ha egyik oldal sem elégedett velünk, akkor végzik jól a dolgukat a kollégáim, mert ez kiegyensúlyozott működést jelent. A kritikákkal kapcsolatban pedig azt gondolom, hogy egy piacvezető cégnek el kell viselnie azokat – ha nem is korlátok nélkül.

Befolyásolja a politika az RTL reklámbevételeit?

Az állam a reklámpiac fontos megrendelője a világ számos más országában is. Az, hogy melyik médiacégnél mennyit, miért költ az állam, egy másik, önálló beszélgetés témája lehetne.

Azért beszélne erről is?

Az RTL Magyarország hat évre, de visszamenőleg talán több mint egy évtizedre vonatkozóan publikálta az állami forrásból származó reklámbevételeit. Ebből pontosan lehet követni azt is, hogy milyen részarányt képviselnek az itt elköltött költségvetési forintok a teljes állami médiaköltésből. Tavaly nagyságrendileg kilencmilliárdot költött az állam a televíziós reklámpiacon, ebből nagyjából két és fél milliárd jutott az RTL-nek. Ez kevesebb mint az állami költés harminc százaléka, miközben a reklámpiacon ennél jóval nagyobb a részesedésünk. Ugyanakkor azt gondolom, hogy még a médiapiaci súlyunknak megfelelő, az idézettnél nagyobb arányú állami költés sem szorulna további magyarázatra, különösen egy olyan évben, amikor pandémia van, ezért minden kormánynak kiemelten fontos, hogy a lehető legtöbb állampolgárt érje el az üzeneteivel.

Említette a pandémiát. Hogyan hatott a járvány az RTL működésére, nézettségére, műsorpolitikájára?

A pandémia a mi életünket is felfordította.

Jót is tett, vagy csak rosszat?

Furcsa kimondani, de bizonyos területeken jó változásokat is eredményezett. Számunkra is nehéz időszak volt, hiszen tavaly márciusban át kellett szervezni a munkákat, a szerkesztőségeket, hogy a lehető legtöbb kollégánk, amikor csak lehet, otthonról dolgozhasson. A produkciókban folyó munkáknál ez persze nem lehetséges, éppen ezért az ott dolgozó munkatársaink minden tiszteletet megérdemelnek az elmúlt tizenöt hónap kitartó munkájáért.

A szórakoztató műsoroknál volt egy hirtelen leállás, hiszen azokat nem lehet maszkban és távolságtartással készíteni. A kollégáim és a beszállítók is gyorsan reagáltak, három karanténprodukció is készült abban az időszakban. Az egyik közülük, a Made in Karantén olyan sikeresnek bizonyult, hogy nemzetközi formátummá vált. Természetesen gyakran kellett változtatnunk a tervezett műsorstruktúrán, és nem tudunk elég hálásak lenni a nézőinknek, amiért a hirtelen változtatások ellenére is minket választottak.

A legnagyobb változást a mi szempontunkból is az jelentette, hogy

Brutális reklámbevétel-csökkenést kellett elszenvednünk, miközben a tévénézés mértéke az egekbe emelkedett. Pár hét alatt sikerült azonban annyira átszervezni a működésünket, hogy mindezt az előnyünkre fordítsuk. Olyan műsorokat mutattunk be kizárólag digitális felületeken, amelyekre korábban nem is gondoltunk. Saját készítésű fikciós sorozataink premierjeit vittük az RTL Mostra, tehát a digitális platformunkra, pedig ilyesmivel Magyarországon eddig soha nem próbálkozott még lineáris televízió. Nagyszerűen reagáltak a nézők, kifejezetten jó tapasztalataink voltak ezen a területen. Úgy rendeltünk meg egy második szezont az Apatigrisből, hogy az RTL Klub még nem mutatta be, és ez nagyon jó döntésnek bizonyult. Ezáltal rengeteg adathoz jutottunk arra vonatkozóan is, hogyan fogyasztják a magyar nézők a digitális tartalmakat.

Önök szerint a magyar közönség jobban ragaszkodik a megszokott lineáris televíziózáshoz, mint a világ nyugati felén tévézők?

Rengeteg felmérést készíttetünk, készítünk ebben a témakörben. A kutatásaink és számaink azt mutatják, hogy nincs jelentős különbség a nyugat-európai és a magyar fogyasztók között, legfeljebb fáziskésés van az új technológiák elterjedésében, és a piaci viszonyok némiképp mások. A magyar piacon minimális a lemorzsolódás.

Az RTL Magyarországnál felkészültünk a változásokra, már nem digitális-lineáris felosztásban vizsgáljuk ezt a világot. Évek óta annak a tudatában dolgozunk, hogy előbb-utóbb platformfüggetlenek lesznek a tartalmaink, vagyis a tartalom lesz a döntő, nem az, hogy milyen felületen fogyasztják azt a nézőink. Sok kutatás igazolja, hogy azok is ismerik a műsorainkat, tartalmainkat, akiknek nincs televíziós készülékük. Ugyanolyan RTL-tartalom-fogyasztónak tartom azt, aki laptopon vagy telefonon követi a munkánkat, mint azt, aki este hatkor bekapcsolja a tévét, és megnézi az RTL Híradót. Jelenleg elérhető az RTL Most, az RTL Most+, és nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, már a következő lépéseken dolgozunk, folytatjuk a digitálisplatform-fejlesztést. Az a célunk, hogy megtaláljuk azokat a felületeket és formátumokat, amelyeket a néző a legjobban szeret.

A szabadidőért folytatott versenyben a YouTube, az HBO GO és a Netflix a legnagyobb vetélytársunk, de mi velük szemben leginkább a lokális tartalmakra koncentrálunk, legyen az fikció, szórakoztató műsor vagy akár hír és közéleti tartalom. Ugyanakkor az is a célunk – elnézést a példáért –, hogy aki hírekre kíváncsi, ne feltétlenül az Indexre kattintson, hanem nézze meg a mi videóinkat.

Szerencsénkre az online felületeken, így az Indexen is egyre több a videós tartalom, és igen népszerűek a podcastek is.

Valóban, nálunk nincsenek írott anyagok vagy podcastek. Egyelőre. Ugyanakkor az RTL Híradó a professzionális és objektív újságírás egyik legértékesebb brandje Magyarországon, ezért adja magát, hogy ezt a márkát a digitális térre is kiterjesszük. Amikor ugyanis platformfüggetlen tartalomról beszéltem, nem arra utaltam, hogy pontosan ugyanazt a tartalmat kínáljuk mindenhol. Ha a felhasználók másképp is szeretnek hír- és közéleti tartalmakat fogyasztani, akkor ehhez nekünk is alkalmazkodnunk kell. A digitális térre kiterjesztett news brandünk részeként pedig már írott híreket, háttéranyagokat vagy közéleti tematikájú podcasteket is kell adnunk a videoriportok mellé. Jelenleg épp azon dolgozunk, hogy a hírtartalmainkat megújult formában tudjuk megmutatni a felhasználóknak, és ezzel alternatívát kínáljunk a jelenlegi hírsite-ok mellett.

A saját és nyilván szűk körű közvélemény-kutatásom alapján az embereket leginkább a műsorokat félbeszakító reklámok mennyisége zavarja a lineáris televíziózásban. Miért kell három órán át ülni a tévé előtt, ha meg szeretnénk nézni egy másfél órás filmet? Az előbb említett streaming mozicsatornák egyik legfőbb vonzereje a reklámmentesség.

A lineáris tévéken leadható reklámok mennyiségét a médiatörvény szabályozza, Magyarországon mindenki ehhez a szabályozáshoz igazítja a reklámblokkok hosszát. Ezt nem azért mondom, hogy megkerüljem a választ, csak fontos megjegyezni, hogy a fenti kérdés minden magyar televíziócsatorna vezetőjének szól, nem csak nekem. A válasz egyébként elég egyszerű: azért vannak a reklámok, hogy ne kelljen többet fizetnie a nézőnek a filmért.

A Netflix ebben egyébként tényleg újat hozott, de ne felejtsük el, hogy a streaming még csak most alakuló piac, ahol a profitnál sokkal fontosabb az ügyfelek megszerzése. A piac lassú konszolidációját egyébként jól jelzi – biztos látta a hírekben –, hogy az HBO Max bejelentette: Amerikában kihozza az első olyan előfizetéses szolgáltatását, amelyben már van reklám, és olcsóbb, mint a reklámmentes verzió.

Természetesen abban a pillanatban, amikor úgy látjuk, hogy a néző hajlandó arányos összeget fizetni a reklámmentes műsorokért, mi is készen állunk. El kell viszont dönteni, hogy melyik üzleti modellt választjuk: a teljes reklámmentességet vagy valamilyen hibrid modellt. Nagyon sok olyan streamingplatform van – ilyen például a YouTube is –, ahol a fogyasztó az ingyenességért cserében elviseli a reklámot.

De ott is van fizetős, reklám nélküli lehetőség.

Az RTL Most+-on ezért van jóval kevesebb reklám. Ez a szolgáltatásunk már a háztartások közel kétharmadában elérhető. Akinek van kábel-előfizetése, annak csak kérnie kell a belépési kódot a szolgáltatójától.

Visszatérve az előző témára: a digitális és lineáris világ között nagyon vékony a határvonal, a digitális világban pedig már szinte nincsenek is határok a különböző médiatípusok között. Gyakorlatilag minden platformon választhat a fogyasztó a videós, a hangos és az írott tartalmak között. A fogyasztóra kell bízni, hogy ezt ingyen szeretné, reklámokkal vagy kevesebb reklámmal, tévé-előfizetéssel vagy esetleg reklámok nélkül, fizetős változatban. Azt se felejtsük el, hogy a reklámok tájékoztató tartalmat is jelentenek. A fogyasztók gyakran épp a reklámok segítségével tudnak eligazodni a világ dolgai között. Egy jó helyen elhelyezett reklám nem zavaró.

Említette a felelősséget. Az RTL műsorkínálatában ma is jelentős helyet foglalnak el a valóságshow-k. Mivel ez a műfaj eleve nem a legmagasabb rendű emberi érzésekre apellál, az ingerküszöb pedig a megszokással párhuzamosan növekszik, egyre botrányosabb jelenetekkel kell fenntartani az érdeklődést. Nemrég a Való Világ egyik szereplője verbálisan durván bántalmazott a műsorban egy női játékost. Ebben az esetben hol jelenik meg a csatorna felelőssége?

Szerintem a valóságshow pont ugyanazokra az emberi érzésekre hat, mint bármely fikciós műsor. Nagyon rossz beidegződés a realityt valami megvetendő formátumnak beállítani, hiszen ez még mindig az egyik legnépszerűbb televíziós műfaj, és a műfaji kereteken belül lehet nagyon rossz és nagyon szórakoztató vagy éppen értékes műsorokat is készíteni. Ugyanúgy reality a Konyhafőnök, mint a Survivor vagy a Házasodna a gazda. Ebbe a zsánerbe sok minden belefér.

De beszéljünk a Való Világban történtekről is. Most egy realityformátumról beszélünk, ami ugye azt jelenti, hogy megmutatjuk, ami épp történik. Nem feltétlenül tudjuk alakítani az eseményeket, hiszen a szereplők alapszemélyisége sokszor épp a bezárt helyzetben kialakuló szituációkban mutatkozik meg. Piacvezetőként valóban nagy a felelősségünk, hiszen akkora tömegekhez jutunk el, amekkora elérése nem sok mindenkinek van. Ehhez hozzátartozik, hogy a tabukról vagy az ön által is említett ellentmondásos jelenségekről se hallgassunk. Őszinte beszéddel próbálunk segíteni, hogy adott esetben a nézők is fel tudják ismerni azt, ami nincs rendben az ő környezetükben, a saját életükben. Ezért is hívtunk be szakembereket, hogy foglalkozzanak a témával. Ezeket a jelenségeket tehát nem öncélúan mutatjuk be, hanem kontextusba helyezzük..

Van határ, van olyan, amiről azt gondolják, hogy ez a realityműfajba se fér bele?

Természetesen, és ezeket a határokat soha nem lépjük át. A szerkesztőségi elvekről azonban egy olyan kollégámmal kellene beszélgetnie, akinek ez a szakterülete. Én nem vagyok műsorszerkesztő, nálunk szabad szerkesztőségek vannak, minden főszerkesztő felel az általa előállított tartalmakért. A menedzsment nem hoz műsorszerkesztési döntéseket.

Léteznek azért piros vonalak?

Természetesen. És ahogy mondtam, nagyon figyelünk arra, hogy ne is lépjük át ezeket a határokat. A Való Világok hazai történetében volt már néhány éles helyzet, ezekre azonban minden esetben reagáltunk. Sokan elfelejtik, hogy a kísérőműsorokban megbeszéljük a történteket, ahogy mondtam, kontextusba helyezzük azokat. Erről általában nem szólnak a tudósítások.

A történések kapcsán beszéltünk arról is, hogy nem csak az a párkapcsolati erőszak, ha elcsattan egy pofon: a szavak is lehetnek mérgezők. Ezzel természetesen felkavartuk az állóvizet, reagáltunk egy létező társadalmi problémára. Épp ez a realityformátum sikerének egyik titka.

Aki nem szereti az ilyen típusú műsorokat, természetesen mindig talál bennük kifogásolhatót, bár azért meg kell jegyeznem, hogy a világban sok helyen találunk a mi műsorainknál sokkal felkavaróbb valóságshow-kat: elég csak megnézni akár egy angol realityműsort.

Ráadásul az RTL portfóliójában az általunk készített műsorok tengerében ez a napi másfél óra csak egy csepp volt. Az RTL nagyon sokféle műsort kínál, nagyon sokféle nézőközönségnek.

Mutatnak valami visszatetszőt, aztán közlik, hogy azért mutatják, hogy ilyet ne csináljanak?

Szerintünk a tabusítás nem megoldás. A realityformátum sajátossága, hogy tükröt tart. Nem mindig könnyű tükörbe nézni, sokaknak kellemetlen is lehet, de ahogy mondani szokás, ne a tükröt akard összetörni, ha nem tetszik, amit benne látsz. A nézők így gondolkodtak, mert nem kapcsoltak el, inkább megmutatták, mit gondolnak a bántalmazásról, és kérdés nélkül kiszavazták az említett fiút a műsorból. Ez a reality, ez a valóság. Emellett elindult egy olyan társadalmi párbeszéd, ami kifejezetten hasznos, amelyből világossá vált, hogy a verbális abúzus ugyanolyan súlyos, mint a fizikai, és erről eddig talán nem beszéltünk eleget.

A felelősség szempontjából fontos kérdés, hogy mit mutatunk, mit népszerűsítünk, milyen példákat állítunk a nagy nyilvánosság elé.

Szerintem is, és mi minden esetben vállaljuk is a felelősséget a saját tartalmainkért. Az a tény, hogy több mint húsz éve piacvezetők vagyunk Magyarországon, azt jelzi, hogy nem tévedünk túl nagyokat. A saját gyártású műsoraink szinte minden esetben vezetnek a saját idősávjukban. Igen, kiszolgáljuk a nézői igényeket, igen, kereskedelmi televízió vagyunk, próbáljuk felnőttként kezelni a nézőinket és a szereplőinket is. Emellett igyekszünk felelősségteljes döntéseket hozni, és a saját eszközeinkkel a jó irányba alakítani a társadalmat, amelynek mi is a részei vagyunk.

Meghatározó kérdés egy kereskedelmi televíziónál, hogy milyen tartalmakat készít. Az RTL kifejezetten rákapcsolt a sorozatgyártásra.

Már legalább öt-hat éve haladunk ebbe az irányba, a fikciós műfajban egyértelműen a magyar élvonalhoz tartozunk. Idén 190 epizódnyi saját fikciós tartalmunk van és lesz a képernyőn. Ezek magyar nyelvű, magyar készítésű produkciók.

Mennyire működnek a saját ötletből készülő, saját fejlesztésű, tehát nem átvett formátumok?

Kiválóan, hiszen az elmúlt évek alatt kinevelődtek a jó forgatókönyvírók, jó magyar fikciókészítők. Ez nálunk még viszonylag fiatal iparág, amelyben mi vezető műhellyé váltunk. Mindenféle fikciót gyártunk a Mellékhatástól kezdve A mi kis falunkon át.

Vannak könnyedebb tartalmú fikcióink napi vagy heti formátumban, és mindenképp lesznek mélyebb, esetleg ellentmondásos megítélésű fikciós tartalmaink is. A teljesen saját, tehát nem átvett ötlet, formátum alapján készülő Mellékhatásnak például most készül a második évada. Még sok esetben mi is csak kísérletezünk, ezeknek a kísérleteknek pedig hatalmas a tétje, hiszen óriási költségvetésű produkciókról van szó. Hiszem, hogy rátaláltunk a jó irányra, és a fikciók területén még jobban rá fogunk kapcsolni. De persze továbbra is lesznek realityk is a kínálatunkban. Nagyon büszkék vagyunk egy gasztroreality műfajú saját tartalmunkra és formátumunkra, a Konyhafőnökre. Ennek többféle spinoffverziója is elkészült az évek során, ott a Konyhafőnök VIP, a Konyhafőnök Junior, most nyáron pedig jön a Mestercukrász.

Egyre erősebbek az infotainmenttartalmak, tehát az olyan műsoraink, amelyek szórakoztató formában informálnak. Ilyen a Nagy szám, az Isten veled, Magyarország, és több hasonló formátumot tervezünk még. Nem maradhat el az évi egy-két nagy dobás, amelyek a legnagyobb nézői aktivitást váltják ki.

Szinte mindenféle tartalmat fejlesztünk, de ha meg kellene határozni a fő irányokat, akkor azt mondom: fikció, infotainment és reality.

Tehát továbbra is a nagy közönségelérést célzó produkciók a legfontosabbak az RTL stratégiájában?

Kereskedelmi tévé vagyunk, tehát igen. Hosszú távon azonban a kisebb célcsoportok elérésére is szeretnénk tartalmakat gyártani, és erre kiválóan alkalmas a digitális tér. Tervezünk olyan műsorokat is, amelyek adott esetben nem élnének meg nagy képernyőn, de szerencsére léteznek az igen jó elérésű digitális platformjaink. Ezeken hosszabb távon egy-egy kisebb célközönségnek szóló formátum is sikeres lehet.

A digitális platformokon kipróbálnak valamit, és ha ott beválik, mehet a képernyőre?

Oda-vissza hatnak egymásra a platformok. A realityk kísérőműsorai például gyakran digitális felületeken érhetők el. Nincs alá-fölé rendelt viszony a digitális és a lineáris között. Digitálisan előállítani egy jó műsort ugyanannyiba kerül, mint lineárisan. Az a lényeg, hogy azon a platformon legyen elérhető a műsor, ahol azt a közönség a legjobban várja. A felületek alá-fölé rendeltsége nálunk már eltűnt, működik a platformdemokrácia.

(Borítókép: Vidus Gabriella. Fotó: Szabó Barnabás / RTL Magyarország)