A Cannes-i Filmfesztivál egyszerre az igényes mozgóképkultúra szmokingos filmcézárjainak Mekkája és a hollywoodi sztárok villantásainak és botrányainak elképesztő kavalkádja. Ahol a többnapos koktélpartik után kevesen emlékeznek az Aranypálma-díjas rendezők nevére, arra viszont igen, hogy melyik szexszimbólum színésznőnek buggyant ki leghamarabb a melle a derékig dekoltált estélyi ruhából. Az idei, 66. Cannes-i Filmfesztivál is pont ilyen volt, csak most Brian De Palma Femme Fatale-jával is felturbózta az élet: lövöldöztek, ékszert loptak, a leszbikus lányok csókja pedig Aranypálmát kapott a Steven Spielberg vezette szakmai zsűritől.

Óh, azok az ékszerrablós, lövöldözős esték!

A filmekbe illő bulvármaraton május 17-én, pénteken, a fesztivál harmadnapján kezdődött, amikor egy egymillió euró értékű ékszert loptak el a rendőrség épületével szemben álló Novotel hotelből. A tettes az Aranypálmát és a sztárok kölcsönnyakláncait biztosító svájci óra- és ékszercég, a Choppard munkatársnőjének szobájába tört be, és nem tökölt a széf kombinációjával, az egész vasszekrényt úgy, ahogy volt, kiszakította a falból. Ez a bűntény érdekes módon épp azon a napon történt, amikor bemutatták Sofia Coppola új filmjét, a Bling Ringet, ami pont arról szól, hogy néhány gimis celebvillákból rabol ékszereket, amíg  a tulajok a vörös szőnyegen pózolnak.

Ugyanezen a napon történt, hogy egy pisztollyal, késsel és egy gránátnak látszó tárggyal felfegyverkezett, 42 éves helyi férfi is lövöldözéssel zavarta meg a Canal+ színpadánál élőben felvett beszélgetést, amelyen Christopher Waltz is részt vett. A tévécsatorna műsorvezetője a pisztolylövés után ijedtében az asztal alá bújt, de fél óra múlva már folytatódott is az adás, mert a biztonságiak elvezették az "Isten nevében tettem!" mondatot kiabáló fegyvererst.

Hétfőn derült ki, hogy csütörtökön még egy szállodai betörés volt Cannes-ban. Csang Kiang a legjelentősebb kínai állami filmvállalat, a China Film Group helyettese teljesen kiakadt a Pierre et Vacances hotelláncra, amiért el akarták bagatellizálni a bőröndjei eltűnését: vacsora után nyitva találta a lakosztálya ajtaját, ám a szálloda csak a zárcserét akarta bevállalni, a rendőrség értesítését már nem. Május 22-én éjjel Cannes mellett, a még exkluzívabb üdülőhelynek számító Cap d'Antibesben lopták el a svájci De Grisogono ékszercég kétmillió eurót érő nyakláncát, szintén egy hotelből.

Kamu-Psy-vel gangnam style-oztak Cannes-ban

Két napon át sikerült hülyére vennie a teljes cannes-i csődületet egy dagi koreainak, aki hátranyalt hajával, hülye napszemüvegével, tarka öltönyével és áltestőreivel pont úgy nézett ki, mint Psy, így simán kapott szobát az előkelő Carlton hotelben és ebédelhetett a Martinez szálló tengerparti teraszán. A vicces kedvű imposztor egyébként olyan hitelesen alakította a Ázsia Uhrin Benedekjét, hogy egy rakás hollywoodi híresség azt hitte, hogy az igaz Psy-vel koktélozgat és pózol együtt a fotókon. A Skyfall mutatós Bond-lánya, Naomie Harris még a Twitterére is kiposztolta az énekessel közös képét.

A csalót végül az igazi Psy buktatta le, aki a cannes-i puccparádé idején épp az Egyesült Államokban volt, és a Las Vegas-i Billboard Music Awardsról utazott New Yorkba. Az 1,6 milliárd Youtube-letöltést összehozó énekes egyébként abszolút humorosan fogta fel a történteket, egyszerűen csak kiírta a Twitterére: “Úgy látszik, egy másik Én van Cannes-ban. Köszönjetek neki!”

Pucér pornós pucsított

A francia író-rendező, François Ozon azt hitte, a Jeune & jolie című, tiniprostis filmjével idén elviszi az Aranypálmát, de a díj helyett csak a botrányból jutott neki. A Hollywood Reporternek adott május 20-i interjújában ugyanis tett egy olyan kijelentést a francia nőkről, hogy "sokan közülük arról álmodoznak, bárcsak kurvák lehetnének". A mondatot azonnal felkapta a helyi Metro újság, majd a teljes francia média nekitámadt a hímsoviniszta, bunkó filmesnek. Természetesen a feminista szervezetek is azonnal tiltakozni kezdtek, élükön a rendszeresen fedetlen keblekkel tiltakozó Femen francia tagozatával, akik nyilvánosan François Ozonnak ítélték oda a Seggfejek Aranypálmája-díjat.

A rendező végül közleményben kért bocsánatot, és izzadságszagú magyarázkodásba kezdett: igazából ő csak a filmje francia nőire értette azt, hogy a kurválkodásról ábrándoznak, nem a francia nőtársadalom egészére. Az események lavináját azonban már nem tudta megakadályozni: május 23-án egy francia pornószínésznő, Nikita Bellucci (nem összekeverendő Niki Beluccival!) anyaszült meztelenül pózolt annak az emeletes busznak a tetején, ami csigatempóban araszolt végig Cannes Váci utcáján, a pálmasorokkal, homokos stranddal és luxushotelekkel szegélyezett Promenade de la Croisette-en.

Ha van egy kis esze a hollywoodi forgatókönyvíróknak, összegyúrják ezeket a pompás bulváreseményeket egy Cannes-ban játszódó Milliókért a pokolba-klón Ocean's 11-folytatássá! Nem is kell nagy csavar a sztoriba: az elegáns hotelekbe gond nélkül bejutó kamu-Psy szépen kirámolja a széfeket, amíg a biztonságiak a rablóbanda álpornósát bámulják a korzón, a paraván mögé bújó celebek meg a vallásos hülyét alakító, pisztollyal lövöldöző tettestársával vannak elfoglalva.

Két díjat ért a szélesvásznú nyalás

A díjhalmozó tunéziai rendező, Abdellatif Kechiche már tényleg minden fesztiváltrófeát megnyert Velencétől Dubajon át Buenos Airesig, az Aranypálma viszont még hiányzott a gyűjteményéből. A leszbikus lányokról szóló háromórás, fülledt szexjelenetet sem nélkülőző La vie d'Adele című filmmel ez is összejött neki, ráadásul az alkotást maga a zsűrielnök, Stven Spielberg is megdicsérte. Sőt, a baseballsapkás örök gyerek még a cannes-i szabályokat is felrúgta a nézősokkoló csiklónyalogatás mennybe emeléséért: nem egyedül a film rendezője kapta az Aranypálmát, hanem megosztva vehette át a két főhősnővel (Léa Seydoux, Adèle Exarchopoulos), nem csoda, hogy állva tapsolta mindenki.

A nemzetközi forgalmazásban The Blue is the Warmest Colour, azaz A kék a legmelegebb szín címmel futó film két leszbikus iskoláslány kapcsolatáról szól, akik ugyanúgy izgulnak az első randin meg az első szex előtt, mint a heteró tinédzserek. A két fiatal színésznő olyan jól ábrázolta ezt az intim viszonyt, hogy a híresen sznob filmkritikusok FIPRESCI-díját is elnyerte, de a filmbéli kékhajú lánytól és kis barátnőjétől szinte minden újságíró bezsongott, és sorra adták a maximális pontszámokat a kritikáikban. A The Playlist szerint "ez a filmkészítés, a karakterábrázolás és a történetmesélés élettől és érzelmektől duzzadó mesterfoka, ilyen alkotásokért érdemes Cannes-ba jönni", de a film.com még határozottabb ítéletet mond: "akiből ez a film nem vált ki intenzív érzelmeket, azt csak szánni lehet".

Hasonlóan jó sajtóvisszhangot kapott a Coen-testvérek új filmje, az Inside Llewyn Davis is, ami elhozta a cannes-i zsűri Nagydíját is. A külön-külön 71 illetve 93 fesztiváltrófeát begyűjtő Ethan és Joel Coen, akik akár sakkpartit is játszhatnának a díjaikkal, ezúttal egy magas retrófaktorú, abszurd humortól tocsogó filmet forgattak egy valójában sosem létező, tehetséges és kompromisszumokra nem hajlandó, lúzer folkzenészről.

A történet 1961-ben, Bob Dylan és a többi világsztár feltűnése előtt játszódik a Greenwich Village-ben, a főbb szerepeket pedig olyan hírességek kapták, mint Justin Timberlake, John Goodman és Carey Mulligan. "Titokzatos, vicces és ellenállhatatlan" - írja a Daily Telegraph a filmről, és miközben a brit Guardianhoz hasonlóan szinte az összes újság elsütötte az "ez a Coen-életmű egyik legjobbja"-közhelyet, a patinás Time magazin amiatt fanyalgott, hogy "nehéz majdnem három órán át kedvelni a szereplőket, a film zenéje pedig ismerős, de bosszantóan öreg és unalmas".