Unalmas videójáték Budapest utcáin

A Spectral eredetileg nem is a Netflixre készült volna, a tervek szerint moziban mutatták volna be, azonban valamiért a stúdió kitáncolt mögüle, így lépett be utólag a Netflix, és vásárolta meg a jogokat. A december elején megjelent előzetes kapcsán írtunk legutóbb a filmről az Indexen, amiben egy csapat kommandósnak kell felvennie a harcot egy csomó halálos lidérccel szemben. Ekkor derült ki, hogy a 2014 nyarán forgatott filmet hamarosan bemutatják. A jeleneteket főleg Budapest utcáin forgatták, többek között az Index szerkesztőségének közelében is. 

Sajnos a történetben nem Budapest szerepel, hanem a moldáv főváros, Chișinău, ahol egy véres forradalom után vagyunk, és ahol az emberek elkergették az országot addig irányító diktátort. Ezért kerülnek ide amerikai csapatok, akikről a film szól, és akik egyszer csak találkoznak ezekkel a természetfelettinek látszó lényekkel. Az első haláleset után kerül a képbe a főszereplő, James Badge Dale karaktere, akinek tudása talán egyedül elegendő lesz ahhoz, hogy megfejtse ezeknek a lidérceknek a titkát, még mielőtt még több amerikai katona esik áldozatul. 

Főleg katonákról szól a film, így egyetlen nőnek csak jut benne komolyabb szerep, őt a Híradósok című HBO sorozatból ismert Emily Mortimer alakítja, aki maga nem áll bele a zúzásba, inkább csak kísérőnek és fordítónak van ott a történetben. Fontos szerepet kap még Bruce Greenwood figurája, aki az egész akciónak a vezetője, illetve két fontosabb kommandós van még, az egyiket Clayne Crawford (Halálos fegyver-sorozat) a másikat Max Martini (kommandóst játszott már többször, például a 13 óra: Bengázi titkos katonáiban) alakítja. 

A film közel 100 perce másra sem koncentrál csakhogy a karakterek végre megfejtsék a furcsa lények rejtélyét és valahogy legyőzzék őket. Olyannyira, hogy a karakterekről szinte semmi nem derül ki, a főszereplőnek még a vezetéknevét sem tudjuk meg, sem azt, hogy honnan jön, vagy azt sem, hogy hová tart, vagy egyébként milyen ember ő. Badge Dale sem tudja sokkal többel megtölteni a vékonyka karaktert és nincs senki más sem, hogy betöltse ezt az űrt. 

Azt sem lehet mondani, hogy a sok akció mellett nem jutott idő a szövegelésre, mert ahhoz képest, hogy egy akció-sci-firől van szó, elég sok beszélgetésre épülő jelent van a filmben. Viszont ezek mind tudományos szövegelések, ahol a szereplők igyekeznek kitalálni a következő lépést. Maga a tudományos rész nem vészesen unalmas, viszont a megoldások mindig elég kézenfekvőek. A játékidő nagyobbik részét viszont azok a jelenetek teszik ki, amikor valamit egymás között próbálnak kitalálni, talán azért, mert nem volt igazán nagy költségvetése, így kellett megtalálni a megfelelő arányt. Viszont ezzel olyan lett a film, mintha valaki mást néznénk, ahogy egy számítógépes játék pályáin küzdi át magát, csak ebben az átlagosnál is több az átvezető animáció.

Az sokat számít, hogy az elsőfilmes rendezőnek,  Nic Mathieu-nek elég világos fogalma van arról, hogy hogyan akarja bemutatni a harcokat, amik jól is néznek ki. A Sólyom végveszélyben hatása érezhető ezen a stíluson, de a lények egyedisége, illetve a budapesti helyszínek adnak annyi egyediséget a látványnak, hogy elegendőek legyenek egy esti szórakozáshoz. Lehet ez a stílus nem nyeri majd el mindenki tetszését, de legalább lehet rajta érezni az átgondoltságot. 

Viszont kérdés, hogy mennyire kompenzál a film azzal szembenm hogy különösebb mondanivalója nincsen. Végig nagyon komolyan veszi magát és igyekszik a lehető legrealisztikusabban kezelni azt a háborús helyzetet, amit különös lények feltűnése okoz. A háború által megtépázott város és annak lakói hangsúlyosan kerül a filmbe, de a nagy beszélgetések közben arra nem jut például idő, hogy az amerikaiak beavatkozása rendben van-e egyáltalán.

A poénokat sem kérem feltétlenül számon a Spectralon, de az tény, hogy korábbi háborús filmeknek már sikerül megmutatni, hogy a legnagyobb borzalmak között is szükségük van az embereknek néhány könnyedebb pillanatra, ami segít elviselni a helyzetet. Ebből a filmből ez teljesen hiányzik, részben talán azért, mert nem igazán jól kitalált, egyedi emberek a főszereplők, hanem olyanok, akik teszik a dolgukat ennek a gépezetnek az egészeként. A hangsúly a központi rejtélyek megoldásán volt, ezt a történetet akarta elmesélni, amihez kellettek emberek, de nem volt túlságosan fontos, hogy velük bármilyen érzelmi kapcsolatot ki tudjon alakítani a néző.

Összeségében az akciók és a budapesti helyszín miatt még így is érdemes adni egy esélyt a Spectralnak, ami a mozijegy árát lehet nem érte volna meg, de Netflixen megtalálta a helyét.