Gerzson
-3 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Kormánypárti médiafúzió: szabálytalan volt a GVH döntése

clkee
2020.01.29. 10:51 Módosítva: 2020.01.29. 10:58

A Fővárosi Törvényszék eljárási hiba miatt törölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2018. decemberi határozatát (egészen pontosan a hatósági bizonyítvány kiadását), amely szabad utat engedett az elmúlt évek legnagyobb európai médiafúziójának – írja közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A bíróság döntése nyomán a GVH-nak meg kell ismételnie az eljárását.

A hatósági bizonyítvány megléte az egyik jogi feltétele annak, hogy a KESMA tulajdonszerzését a cégbíróságon bejegyezhessék. Szükség volt a bizonyítványra akkor is, amikor a KESMA 2019 szeptemberében további jelentős összevonást hajtott végre. A bíróság mostani ítélete a TASZ szerint kérdésessé teszi az ügylet jogszerűségét.

A GVH-nak most újra le kell folytatnia az összefonódás bejelentésével kapcsolatos eljárást, ki kell alakítania jogi álláspontját, és az annak megfelelő formában és tartalommal, kellő indokolással ellátva kell lezárnia a vizsgálatot. 

A közigazgatási perben a múlt héten született ítélet az első komoly vereség a kormánypropagandát nyíltan terjesztő KESMA közpénz-tízmilliárdokkal és kivételező jogszabályokkal kipárnázott történetében.

A bíróság jogerős döntése (mely ellen felülvizsgálat kérhető a Kúrián) ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a GVH ne hozhatna a most törölttel tartalmilag egyező határozatot.

Mi is ez az ügy?

2018. november végén a kormánypárti kereskedelmi médiaorgánumokat kiadó cégek java része a tulajdonosaik döntése nyomán betagozódott a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) nevű, nem sokkal korábban létrehozott ernyőszervezetbe, példátlan összefonódást eredményezve a magyar médiapiacon. Az Átlátszó elemzése szerint 476 médiavállalat egyesült, melyek 2017-es forgalma összesen 60 milliárd forint volt.

Mára a KESMA tulajdonába került a Magyar Nemzet (Magyar Idők), a Világgazdaság, az összes vidéki napilap, köztük a Kisalföld és a Délmagyarország, a Hír TV, a Karc FM, a Bors, a Lokál, a Ripost, az Origo, a 888, a Figyelő, a Szabad Föld, a Mandiner, a Világgazdaság és a Nemzeti Sport – a sort hosszan lehet folytatni.

A GVH nem vizsgálta, hogy a fúzió sérti-e a piaci versenyt, mert 2018. december 5-én a kormány a konglomerátum létrejöttét nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, mentesítve azt a versenyfelügyeleti vizsgálat alól. Az Orbán Viktor által aláírt jogszabály nem kimondottan szószátyár indoklása szerint a kormány „közérdekből” döntött így. A GVH másnap megállapította a hatásköre hiányát, és a hatósági bizonyítvány kiadásával engedélyezte az összeolvadás bejegyzését.

2019. januárban a TASZ a Szabad Pécs független online lap képviseletében pert indított a GVH döntése ellen. Azt kérték a bíróságtól, hogy a versenyhivatal határozatát megváltoztatva tiltsa meg a KESMA-t alkotó cégek összefonódását, vagy ha ez nem lehetséges, kötelezze a GVH-t  eljárás lefolytatására. Ebben az ügyben született most döntés.

Mi a baj a kormány eljárásával?

Mára az Európa Tanács és az Európai Bizottság jelentései is alátámasztják a magyar ellenzék és a civilek bírálatait, melyek szerint a jobboldali médiabirodalom létrejötte torzítja a médiapiacot, árt a média sokszínűségének és ellehetetleníti a tisztességes versenyt. Pedig az Alaptörvény úgy rendelkezik, hogy

Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit.

Nem kell a Velencei Bizottság tagjának lenni, hogy az ember érzékelje: ha a KESMA megúszhatta a versenyhivatal vizsgálatát, akkor azokkal a jogszabályokkal van baj, amelyek ezt lehetővé tették. A KESMA-t nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánító kormányrendelet és a versenytörvény annak megágyazó, 2013-ban életbe lépett felhatalmazása (97. §) valóban felvetnek alkotmányossági aggályokat.

A TASZ szerint a törvény azért problémás, mert lehetővé teszi, hogy a kormány érdemi korlátozás nélkül vonjon ki üzleti tranzakciókat a versenyfelügyeleti eljárás alól. A rendelet pedig azért, mert visszaélésszerűen alkalmazza a szabályt, amikor a döntéshez egyszavas, közérdekre utaló indoklást fűz. A TASZ ezért azt is kérte, hogy a bíróság indítványozza az AB-nál a két jogszabály vizsgálatát.

Előbb-utóbb az AB fog dönteni

A mostani perben azonban a Fővárosi Törvényszék eljárási hibájára hivatkozva semmisítette meg a határozatot: annyit mondott csak ki, hogy úgy, ahogy a GVH tette, nem lehet az eljárást jogszerűen megszüntetni. A TASZ közleménye szerint

a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a GVH semmilyen érdemi vizsgálatot nem folytatott, és még az összefonódást nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánító kormányrendeletre sem hivatkozott, így jogsértően adott ki hatósági bizonyítványt. A bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a GVH azzal érvel, hogy nincs hatásköre eljárni, akkor a hatósági bizonyítvány kiadására sem jogosult.

Ha a GVH az új eljárásban is jogsértő döntést hoz, azt a TASZ ismét megtámadja – írják. A  törvényszék mindenesetre tartalmi kérdésekkel, így a fenti jogszabályok alkotmányosságával most egyáltalán nem is foglalkozott. 

Az ügyben érdemi előrelépést viszont éppen ez hozhat: ha egy versenytárs a GVH következő (várhatóan ismét a KESMA-nak kedvező) határozatát is megtámadja, és a perben eljáró bíró az AB-hez fordul. Az ügyben a parlamenti képviselők negyede már egy éve utólagos normakontrollt kezdeményezett, csakhogy az AB-t abban az eljárásban nem köti határidő (az indítvány eddig kétszer szerepelt a testület napirendjén). A bírói kezdeményezésre induló eljárásban viszont a testületnek 90 napon belül dönteni kell.