2001. szeptember 11-én, délután a Bercsényi Kollégiumban, az Építész Szakkollégium helyiségében dolgoztam épp valamin egy barátommal, amikor felhívott egy másik barátom, hogy "Kapcsold be a tévét! Most láttam a CNN-en, ahogy belerepült egy gép a WTC-be!". Tévé nem volt a közelben, a browser viszont nyitva, néztem sorban (az amerikaiak mellett) a néhány magyar hírportált, ami akkor volt.

15 percen belül átalakult az Index címoldala. További 3-4 órán keresztül az egyetlen magyar oldal volt, ami tudósított a történésekről, ők (ti) viszont jóformán percről percre. Nekem attól a naptól az első számú hírforrás az index.hu, minden változásával, jóval, rosszal együtt, az egyetlen, amiben többé-kevésbé megmaradt a bizalmam, az első, amit kinyitok, ha tudni akarom, mi történt mostanában a világban.

Nekem az Index? az, hogy éjfélkor még mindig itt ülök a gép mellett, hogy levelet írjak nektek, az jelent valamit? az, hogy most jövök rá, hogy legalább tizenöt éve a HVG mellett egyedül az Indexről tájékozódom, az milyen? elmaradtak az életemből az újságok, elmaradt a TV híradója, a hírek a rádióból, lassan minden hírforrás elmaradt, de az Index megmaradt egy magától értetődő tájékozódási pontnak.

nekem az Indexet átfutni úgy része a napnak, mint a fogmosás – természetes, hogy van. bírom a humorát, mert kiszellőzteti az agyat. el tud gondolkodtatni. tök jók a tárcák. Grafit nagy király – és ez csak az utóbbi néhány év. emlékszem, sok éve volt egy egész komoly összeállítás a Fing világnapja alkalmából... már ha létezik ilyesmi egyáltalán. ma is röhögök, ha eszembe jut.köszönöm nektek ezt az egészet és nem akarok lemondani róla

Nekem az Index az ép ész kb. utolsó bástyája. Beleszülettem a szocializmusba, és sok mindent láttam, tapasztaltam az elmúlt évtizedekben, de ilyen pánikszerű aggodalommal sosem néztem még végig tehetetlenül, ahogy az "élni és élni hagyni" alapelv szétfoszlik a semmibe. Pusztay távozásának hírére rendesen összeszorult a gyomrom. Számomra ő egy szakmai idol, akiről tudom, hogyan és milyen elvek mentén létezett a pozíciójában, és ha ő felállt, mert nem lett volna képes azonosulni azzal, ami jön, akkor egész biztos vagyok abban, hogy ez itt a vég kezdete. Ha nem már bőven a vége... Kitartást.

Ne hagyjátok magatokat, Veletek vagyunk! Túl sok mindenkinek szarna bele a hétköznapjaiba a NER az index beszántásával, én legalábbis ebben bízom. Az indexszel kelek és az indexszel fekszem. Nem adom az indexet! Ha tüntetni kell, szóljatok. Már az előfizetőtök vagyok, de szívesen fizetek többet is. Szerintem elég sokan így vagyunk vele. Reméljük, kellően sokan. El a kezekkel az indextől!

Hogy mit jelent nekem az Index? 8 eve elek kulfoldon, letelepedtem, nem tervezem visszakoltozni Magyarorszagra. Ettol fuggetlenul nem tagadom meg a magyarsagomat, es erdekel, hogy mi tortenik ott. Az Index jelenti gyakorlatilag a kapcsolatomat Magyarorszaggal. Nem csak Magyarorszaggal, a vilag tobbi reszevel is, ahol nem vagyok, es irtok rola.

Nem hasznalok egyetlen social media platformot sem, szoval az Index fontossaga meg nagyobb. Probalok en mas forrasokbol is tajekozodni, idonkent ranezek mas magyar portalokra is, de hamar elmegy a kedvem. Innen a tavolbol talan meg jobban kisut, hogy minden mas ami elerheto mennyire szinvonaltalan, vagy csupan egy idonkent ijeszto, idonkent rohejes propaganda gepezet. Itthon olvasom a The Guardiant, a Telegraphot, a BBC-t, de azt kell mondjam, technikailag es osszeszedettsegben az Index siman viszi a primet.

Konnyebben tajekozodom, konnyebben navigalok, konnyebben kapom a szamomra relevans informaciot, velemenyt, vagy szorakozast az Indexrol, mint a fent emlitett hagyomanyosabb "analog" mediumok digitalis formajabol. Az Index szerintem igenis fuggetlen. Kormanykritikus, persze, de egy fejlett demokraciaban (Magyarorszag nem az, de ha valaki tesz erte, hogy azza valjon, az megint csak az Index) ez a normalis es elvart.

Nyilvan konnyu dolgom van, hogy azonosulni tudok a szerkesztoseg ertekeivel, es elgondolkodtat, hogy egy joerzesu ember miert ne lenne kormanykritikus a jelenlegi helyzetben.

Az Index mindezek mellett szorakoztato is.

Annak idejen azert kezdtem olvasni, mert nagy rajongoja voltam Uj Peternek meg a Nepszabis idejebol, es tetszett, hogy vegre van egy medium, ami kepes jo stilusban, humorral megkozeliteni a dolgokat. Ez szerencsere nemhogy megvaltozott, hanem meg erosodott is az idok folyaman.

A legtobb egyeb magyar online ujsag egyszeruen stilustalan, erdektelen, sotlan. Idonkent kapok meg Magyarorszagrol munkamegkeresest, es hulyet kapok attol a modorossagtol, ahogy kepesek kommunikalni...kifejezetten udito, hogy ez a modorossag nem letezik az Indexen.

Szeretem a Mindekozbent, orultem, amikor a Napirajz az Indexre koltozott, nem vagyok egy nagy TV/video rajongo, de az Indexes video riportok kifejezetten jok.

Szerintem az Index rendkivul fontos szerepet jatszik abban, hogy Magyarorszag ne zulljon totalisan a hibrid demokraciak vagy puha elnyomo rendszerek szintjere. Nem feltetlenul csak azzal, hogy fuggetlenkent, vagy kormanykritikuskent letezik, hanem azzal, hogy megmutatja a lakossagnak, hogy van masik ertekrend is - nyitva hagyja az ajtot egy szinesebb, befogadobb vilagnak.

Egy folyoso Nyugatra a nagy keleti nyitas kozepen. Eppen ezert tamogatom az Indexet anyagilag, es osztozom a szerkesztoseg szorongasaban a vezerigazgato valtas miatt. Oszinten remelem, hogy a mai formajaban fent tud maradni.

Siheder korom óta az Indexet olvasom. Persze, akkor még csak héba-hóba ütöttem be a számítógép billentyűzetével, hogy "index.hu". Ezek akkor történtek, amikor olyan hir volt a tv-ben, amiről többet akartam tudni. Ekkoriban egyébként azt hittem, hogy ez egy Fideszes újság a narancssárga színhasználat miatt.

Az első okos telefonommal lettem rendszeres olvasótok, de ekkor is csak azért, mert egyedül nektek volt rendes mobil appotok. Ma már nem tudom elképzelni azt, hogy ne nyissam meg az Index appot. Annyira hozzám nőtt, mint az Insta, Duolingo, Messenger, Youtube.

Mindennap átfutom a híreket, keresem azt a címet, ami érdekel és mindig abban reménykedek, lesz a kedvenc rovatomból is cikk. Ez a "Ma is tanultam valamit".

Ha nem lesz Index, vagy átalakul, akkor nem lesz mit olvasnom. Utóbbival azért nem, mert nem akarom úgy megnyitni az Indexet, hogy a top 10 hír Soros, meg migráns. A végére még egy gondolatom van.

Ha megkérdeznetek, hogy mióta tartom magam Indexesnek, egy percig nem gondolkoznék a válaszon, mert érzelmeket váltott ki belőlem az az egy mondat. Azóta vagyok indexes, amióta Magyarország első embere azt mondta, "Indexnek nem nyilatkozom, az fakenews".

Vannak kormánypárti lapok, ahol tehetségtelen emberek hazudnak folyamatosan, vannak ellenzéki lapok, ahol tehetséges emberek hazudnak folyamatosan, s van az index, ahol az az olvasó érzése, hogy nem hazudnak. Ez az igazi újságírás művészete

Kedves Index, és ezt a médiát a legértékesebb, legolvasottabb szintre emelt szerkesztők, újságírók! Tudom, hogy Önöknek, Nektek nem kell bizonygatni, hogy mit jelent az írott szó és benne a gondolat ereje, színvonala, mivel ezt Ti hozzátok, hoztátok létre és az intelligenciáját megőrző elit képviselőivé tudtatok válni, az eltorzult politika és a fake news felé haladó internet világában.

Még elképzelni is nehéz, hogy milyen belső harcok árán tudtátok ezt a kegyelmi állapotot fenntartani úgy, hogy közben a hatalom az Index, a vállalkozás életben tartó vénáját, a bevételeket és a felette való ellenőrzést már hosszú évek óta a NER tartotta kontroll alatt, s elvileg bármikor kivégezhette volna az online újságot. Sajnos ennek veszélye most túl közel került, hiszen a NER az önkormányzati választások meglepetése és a járványnak köszönhetően is jelentősen meggyengült, és már a látszatdemokrácia feladására is készül, amit eddig a külvilág felé felmutatott, ahogy számolnak azzal, hogy a nyugati pénzcsapból már nem fog kontrollálatlanul folyni a pénz, vissza fognak ütni az elherdált milliárdok, billiók és a szakértelem csíráját is nélkülöző gazdasági és társadalom politikájuk..

Nem kell bizonygatnom, hogy ennek a sokak számára a szellemi lélegzetvételt jelentő újság mennyire fontos, és tudjátok a megoldást, hogy ez továbbra is így maradjon. Most Ti vagytok minden értelmes ember és az ellenzék számára követendő példa, azzal, hogy csak a közösség erejével lehet bármit is elérni ebben a szélsőségessé vált országban, s be kell látni, hogy egy-két embert sajnos, legyen az bármilyen megbecsült értékes és harcos személy, azt könnyedén elsöpörheti a hatalom a korlátlan közmédiák feletti totális uralmával, hiába állítanak hiteles személyeket az ellenzéki pártok... Bár fontos ez is, de láthatóan már nem elég.

Nehéz azt kérdi, hogy ne gondoljatok az egzisztenciális veszélyekre, ami benneteket és a családokat fenyegeti a munkahely elvesztésével, ha erre sor kerülne, de remélhetőleg annyit lehet kérni, hogy ha lehet, menjetek el a falig, s erről az utolsó percig is kapjon tájékoztatást a benneteket támogató közvélemény, ami egyébként teljes biztonságot is tudna adni egy ilyen veszélyes időben, de láthatólag nincs az ereje teljében, ahogy egyre több sokkhatás érte az elmúlt tíz évben. Ezen is csak Ti tudtok változtatni, hogy magához térjen kábult állapotából és végre a tömeg erejével a demokrácia védelmére kelljen. Ez a „forradalmi rész”, amit talán meg tudtok valósítani.

Az a belső valóság, amit az Index olvasói nem ismerhetnek, ha csak annyira elég, hogy meg tudjátok őrizni az eddig elért eredményeket, ahhoz is csak gratulálni lehet, és ezt szerintem minden olvasótok is örömmel el tudja fogadni. További sok sikert abban az identitásban, ami eddig az Indexet jellemezte. Ha minden kötél szakad, és nincs esély a folytatásra, akkor próbáljatok úgy kiszállni, hogy annak olyan üzenete legyen, ami az ellenzéket inspirálni tudja és példaképként tudja maga és követői elé állítani, hogy ezt így kell csinálni, nincs más út.. Tisztelettel állandó olvasótok és hívetek!

Nekem egy látásmódot és egy lehetséges ízlést jelent. A független szellemiség és az oknyomozó újságírás hatása vitathatatlanul a legfontosabb, érthető, hogy a legtöbb olvasó és megszólaló értelmiségi is alapvetően az Index, mint közéleti hírportál jelentőségét méltatja, és ez így is van rendjén. Számomra viszont az Index legalább ennyire jelenti a Lángoló Gitárokat (Stenket), a Fortepan tematikus válogatásait az Urbanista blogot vagy akár a sportrovatot. Valami olyasmit, amit magam is gondolok a Green Day-ről, a Coen fivérekről, gyerekkorom Budapestjéről vagy a tizenkét évvel ezelőtti magyar fociról. Nem szeretnék megválni ettől.

Olvasom a folyamatosan frissülő cikket arról, hogy kinek mit jelent az index. Hát nekem pont ezt: a közösséget, az író-olvasói kapcsolatot, különböző vélemények találkozását és publikálását. Ezért olyan egyedi az egész. Ezért nincs másik.

A jelenlegi helyzet egy kis amatőr novella megírására késztetett. Nem kifejezetten azt írtam le, hogy mit szeretek vagy mit sem az Indexben, de talán így is belefér. Ha alkalmasnak látjátok, akkor közöljétek. 

Kenyérsütés

A levegő tele volt liszttel. A szitáláskor is szállt, meg amikor az asszony a dagasztó tálba öntötte, akkor is puffantak a pamacsok. Nem volt kellemetlen, inkább titokzatos, ahogy a konyhát belepte. Délelőtti félhomály volt, kint esett, de az asszony még nem akart lámpát gyújtani, zavarta a neon enyhe villogása. A liszthez hozzáadta a vizet és az öregtésztát, amit előző nap csinált, majd az egészet betette a dagasztógépbe. Míg a gép működött elmosogatta a műanyag edényeket, a többi ment a mosogatógépbe. Letörölte a pultot. A szivaccsal elidőzött a mintákon, ami nem tetszett neki azt erősen dörzsölte, mintha azzal el tudná tüntetni, a szebbeket pedig óvatosan simogatta. Amikor a dagasztó végzett kivette a tálat, konyharuhát terített rá és kitette az ablakba. Sütötte a nap, kelhetett.

Amíg a tészta kelt elővette a telefonját, kattintott a böngészőben a kedvencek közül az elsőre és várt. „404 Hoppá! Nem találjuk az oldalt.” Bár már hónapok óta nem frissítették az oldalt, de tegnap még lehetett keresni a régi cikkek között. „Hoppá!” Szomorúan nézte az üzenetet, de nem lepődött meg. Megpróbálta még párszor. „Hoppá!” „Hoppá!” „Hoppá!” Hát ez is eljött. Az utolsót is lekapcsolták.

Visszatért a kenyérhez. Szépen megkelt, mehetett a sütőtálba. Ott még kelnie kell egy darabig. Addig összekészítette a konzerveket a sporttáskába. Tett még bele gumicukrot, szappant, meg néhány kávéval töltött kis csokit. Hátha elég lesz egy darabig. Aztán odatette a két csík cigit is. Csempészáru, de ilyenkor nem szokták nézni. Valami emberség csak van bennük.

A tészta kész volt. Egy pengével megvágta, pont úgy, ahogy a videóban látta, majd betette sülni. Nagy, tömör kenyér lett belőle. Becsavarta két konyharuhába és eltette a sporttáskába azt is.

Holnap korán kell kelnie. Időben ott kell lennie a stadionnál, ahonnan a buszok indulnak. Fél órát kapnak a hozzátartozók a búcsúzkodásra, ekkor adhatják át a csomagokat is. Holnap erősnek kell lennie, hogy tudjon egy kis erőt adni is. Ki fogja bírni a holnapot, ahogy az utána következő két évet. Nem is olyan hosszú idő az. Van, aki ötöt kapott hír megosztásért. És Szibéria, bár messze van, de nagyon sok mindenkit ismer, aki visszajött a bérrabtartásból. Szinte mindenki visszajön, hát miért lenne ez másként az ő párjával.

Egyébként is, az utolsó látogatásnál a férje azt mondta, hogy minden rendben lesz. Szinte lelkes volt, hiszen végre találkozhat azokkal a híres régi újságírókkal. Akik cikkei talán még rajta vannak a lekapcsolt szerveren ... hacsak az óta el nem indították a törlő programot."

Minden nap olvasom az indexet, mert úgy vélem, hogy hitelesen csak akkor lehet tájákozódni, ha minden perspektívából megvizsgálja az ember. Ugyanebből a megfontolásból olvasom ugyanilyen rendszerességgel a 444, merce.hu, kuruc.info, origo, 888, pestisrácok és a vadhajtások cikkeit is.

Cikkeik színvonalasak, sok témát felölelnek, többnyire tárgyilagosak, néha mégis érezhető belőlük némely elköteleződés. Ami persze nem feltétlen baj, csak kissé árnyalja az önmagukra ragasztott objektív jelzőt.

Ennek ellenére, összességében pozitívan látom az oldalt. Függetlenség kérdésében nincs rálátásom, így elhiszem azt, hogy sem anyagilag sem másmilyen módon nem éri önöket befolyásolás egyik fél részéről sem. Azt is figyelembe veszem, hogy nyilván egy 10 éves nagyrészt kétharmados felhatalmazással rendelkező kormány legalább ilyen mértékben áll az önök célkeresztjében s ez rendjén is van. Mindazonáltal úgy érzékelem, hogy az ellenzék viselt dolgairól mégis kevesebb szó esik annál, mint amit megilletnének. Így nem tudom teljes mértékben azt állítani, hogy kiegyensúlyozott tájékoztatást adnának. Akarva-akaratlanul is kiérződik, hogy melyik oldallal szimpatizálnak jobban. Ismét hangsúlyozom, ez nem gond. Csak annyiban, hogy ha magukat függetlennek és kiegyensúlyozottnak tartják, akkor szerintem a százatat ütünk a kormány felé, míg tízet az ellenzékre nem feltétlen jelent kiegyensúlyozottságot.

Egy 70-30%-os arányt még elfogadhatónak tartanék, tekintve, hogy a kormány viselt dolgaival illik foglalkozni. Persze megfordulhat a fejükben, hogy illetem-e hasonló kritikával az áltamal még olvasott portálokat. A válaszom, részben igen. De a mércét például nem, mert ők vállaltan baloldali ideológiájúak, így persze nem lep meg, ha olyan hangulatú cikkeket találok arra.

Mint például a pestisrácok vagy a vadhajtások esetében sem illetem kritikával őket, mert ők vállaltan jobboldali vagy ha úgy tetszik kormányközeli lapok. Ellenben az origót illetem kritikával, mert ők viszont írhatnának többet a kormány viselt dolgairól.

Még egy dolgot szeretnék megjegyezni. Számomra az is kissé visszatetszést kelt, amikor egy szimpla időjárás vagy egyéb témába beleszőnek vicces(nek szánt. Ezt mindneki döntse el maga) kiszólásokat akár a NER-re akár Orbánra vagy bármely kormánypárti politikusra utalva. Mert hiszen akkor Önök sem különbek a miniszterelnöknél akinek mindenről Soros jut eszébe. Önöknek pedig mindenről Viktor vagy a NER?

Röviden összefoglalva, összességében elégedett vagyok a tartalommal, cikkekkel, témákkal, de még mindig van egyfajta hiányérzetem, mert ha önmagukat objektív és kiegyensúlyozottan tájékoztató médiumnak tartják akkor a másik oldallal is többet kellene foglalkozniuk, szerintem. Minden jót

Bízom benne, hogy ez az akció valóban azért van, mert érteni akarjátok, mi a gond veletek, akkor én most komolyan veszem és leírom.

Amit igazán utálok az Indexben, hogy úgy csinál, mintha objektív lenne, pedig nem az. Az Origo és az Index között kizárólag abban látok különbséget, hogy mind a kettő propagandalap, de az Origo bevallottan és ettől még szimpatikusabb is. Az Index eljátssza a függetlenséget, közben például az elmúlt hetekben is fullba nyomja a Karigeri és a BLM propagandát. A legviccesebb az a pár nappal ezelőtti cikk, amikor eltitkoltnak neveztétek Geri tűntetését, miközben a fél sajtó írt róla előtte, de volt már vagy 100 ilyen Karigerit mentő cikk. Nincs ezzel semmi baj, ha ez egy vállaltan ellenzéki lapban történik, de ti objektívnek valljátok magatokat, így meg gyomorforgató. Sőt, annál veszélyesebb, mert így az igazságnak állítjátok be, ami már manipuláció.

Egy NER gyűlölő barátom így foglalta ezt össze: Az Origo azért jobb, mert arról ordít, hogy hazudik, az Indexnél meg észnél kell lenni, mert ők folyamatosan át akarnak vágni.

Mi lenne jó? Szerintem tök jó lenne egy tökös, ügyek mentén mindenkinek odavágó vagy támogató lap. Ha ugyanolyan keményen bánnátok az ellenzékkel, mint a kormánnyal. Ugyanakkor bármely fél, ha valamit jól csinál, akkor abban meg támogatnátok. Igen, a kormányt is. Ha ez a valódi objektivitás megvalósulna, fizetnék is érte. Mert ez egyedülálló lenne a médiában.

Én, bevallom, nem csak Indexet olvasok, Magyar Nemzettől kezdve 444-ig belenézek mindenbe, főleg, ha van valami nagyobb horderejű téma, ami érdekel. Viszont azt kell mondjam legtöbbször ti álltok legközelebb az objektivitáshoz, úgyhogy természetesen számomra is nagy érvágás lenne, ha nem lennétek. Remélem megmaradtok annak, amik vagytok.

Pros:

• Frissek vagytok, szinte instant kint van minden említésre méltó hír
• Vannak hosszabb, tényfeltáró cikkek és videók is, amiken látszik, hogy nem tíz perc alatt készültek
• Nincs propaganda szagotok
• Dizájn, informatív ábrák, grafikonok, egyszerűen kényelmes olvasni a szemnek

Cons:

• Néha túltoljátok a kattintás vadászatot

Szeretem az oknyomozós, tudományos, kulturális cikkeiteket, és azt, hogy van az újságotoknak egy kialakult, jól átlátható szerkezete, amit sikerült a hosszú évek során egységbe öntenetek, azaz tartalom és forma egyben van nálatok. Időnként azt gondolom, néhányotoknak picit nagy az orcája, de szerencsére ez nem bántó ;) Rászoktatok a hype-generálásra és a clickbait szalag- és cikkcímekre, ez sajnos picit már bántó mindemellett függetlennek, elfogulatlannak és alapos, médiumnak látlak benneteket, mint Index, és örülnék, ha továbbra is ugyanezen a színvonalon tudnátok folytatni újságírói tevékenységeteket, mert összességében azt gondolom, hogy igenis szüksége van rátok kis hazánknak, Abszurdisztánnak!

Nekem az index.hu egy szükséges rossz. Mivel (ha jól tudom) az ország leglátogatottabb oldala, hatalmas felelőssége van abban, hogy milyen irányba manipulálja az olvasóit. Ezt igyekszem feltérképezni, ezért ezen a portálon is követem a híreket, és döbbenetes élményekben van részem. Az index.hu tökéletes eszköz arra, hogy az ellenzéki pártok/körök politikai propagandáit kihangosítsa, Tökéletes arra, hogy egyes ellenzéki szavazókat bent tartson abban a narratívában, ami finoman szólva is csak egy "alternatív valóságnak" nevezhető - különösen egy jobboldali gondolkodású, mondjuk Fidesz-szavazó szemében (legalábbis nekem erről számoltak be a kormánypártra szavazó ismerőseim).

Véleményem szerint az index.hu komoly szerepet játszott/játszik a hazai újságírás színvonalának drasztikus csökkenésében is. Nem jelenik meg olyan cikk az Indexen, amiben ne lenne legalább egy helyesírási hiba vagy elütés... A gyorsaság és a mennyiség egyértelműen fontosabb a szerkesztőség számára, mint a minőség.

Tévedni emberi dolog, na de ennyit? (Talán itt érdemes megemlíteni Rácz Attila olvasószerkesztő, és Arnótszky Judit Janka korrektor nevét - ők mivel foglalkoznak a munkanapokon?) Érdekes, hogy a szerkesztőség a saját munkáját újra és újra "objektívnak" és "függetlennek" címkézi. A függetlenség gazdasági és politikai értelemben még elképzelhető (nem egy párt, vagy pártszövetség áll mögötte), de ideológiai értelemben nem jelenthető ki, hogy az Index független lenne. A szerkesztőség tagjainak értékrendje, politikai-ideológiai hovatartozása világosan kirajzolódik a cikkekből, és a témaválasztásokból is. Az objektivitás pedig éppen a fenti okok miatt fel sem merül a szerkesztés során - legalábbis a végeredményben nem jelenik meg. Ehhez kapcsolódik az a (szerintem végtelen káros) gyakorlat is, amikor egy hírcikk köntösébe bújtatott véleménycikk kerül az olvasók elé - és valljuk be, ez az esetek nagyobb hányadában így történik. Szóval nem sok jót köszönhet ennek a csapatnak az ország...

A helyeskedő videótartalmak vagy végtelenül cikik és komoly önértékelési zavarról árulkodnak, vagy egyszerűen szimpla propaganda-videók - legyen szó az utca embere-válogatásokról, vagy a végtelenül egyoldalú politikus-kergetésekről... Érezhető egyfajta elfogultság egyes ellenzéki politikusok irányába is. Karácsony Gergely az imidzsének jelentős részét az Indexnek köszönheti, de az is végtelen kínos, ahogy Hadházy Ákos vagy Márki-Zay Péter megmozdulásairól számoltok be. Jó, tudom, kattintásvadászat...

Hosszan lehetne még a konkrétumokat is sorolni, de így is aggódom, hogy megérte-e ennyi karaktert és időt rászánni erre a kérdéskörre - eddig nem sok negatív véleményt hoztatok le... :D Hátha a jelenlegi formájában megszűnik az Index, és valami sokkal jobb jön helyette - felőlem csinálhatják Ti is, bár kétlem, hogy ennyi év tapasztalata után meg tud változni az újságíráshoz való hozzáállásotok.

Nekem az index leginkább a fasza kis podcastokat jelenti. Rendesen pillangókat érzek a hasamban, mikor meglátom, hogy kijött egy új. Mit fogok hallgatni munka közben, ha ezt is betiltja a kormány? A Felcsút Fm-re kiszervezett adásokat a Bicskei gyereknap hazafias eseményeiről? Varga Judit hegedű koncertjét? NEM AKARLAK ELVESZÍTENI TITEKET!

Volt már barátod valaha olyan ember, aki annál az újságnál dolgozik, amit minden nap olvasol?

Volt már sajátod egy újság, amihez semmi közöd, csupán olvasod?

Volt már olyan, hogy annyira felbasztad magad valamiféle hibán, hogy berongyoltál napközben a szerkesztőségbe, mert jobbá akartad tenni azt, amihez semmi közöd?

Nekem ez az Index.

A weboldal, amit minden nap megnyitok, ahol fáj, ha valami hibát találok, és hányok, amikor túlpörögnek egy témát. A lap, ami nélkül nincs értelme az internet-előfizetésemnek. Az online tér, amiben megismerem az engem körülvevő világot. (Meg azt, hogy más újságok milyen cikkeket publikáltak. :D)

Remélem, most is csak túlpörgitek a sztorit. Assert Index out of range

Az Index a mindennapok része, ellenzékiként is pártatlan, tájékoztat minden fontos hírről, szórakoztat, mulattat, mi kell még?

A nap így indul: Kávé, narancslé, jó öreg asztali gép, bekuckózás, Index, hírek, kis színesek.

Munka közben is tálcán az Index, minden órában "Mizu-mizu" percek.

Este naplóírás, a blog.hu-n.

Beköltöztem sok-sok éve, mint valami elöregedett netcsavargó, és azóta otthonom van. Nem akarok virtuális hajléktalanná válni!

Nektek mi lenne az a pont, amikor elhagynátok az országot? – talán kétezertizenhat, talán szerda, talán volt már hajnal kettő is, támasztjuk, kortyoljuk, bent bagózunk, nem mindegy? Talán aznap megint valami vérlázító intézkedés margójára, talán mert már annak is réges-rég ki kellett volna vernie a biztosítékot; de mégse verte.

Talán mégis a magyar a legtoleránsabb, mindent elnéz, mindent eltűr, csak kell hozzá, hogy támaszt, kortyol, bent bagó. Négyfal. Zoli is elmondja, Dávid is. Nem emlékszem, de nekik is van valami, amikor elhagynák. Van az a pont.

Én is elmondom, büszke vagyok. Jót mondtam, jót és igazat. Én akkor el, ha bármely formában, de megszűnik az Index. Nem verseny ugyan, de ez valahol nem is érvényes. Olyan úgyse, soha, hogy nincs Index. Hiába azóta, hányszor támaszt, hányszor kortyol, hányszor bent bagó, hányszor felmerül. És, te, te mikor? Neked mi lenne az a pont? Én, akkor, ha az Index. Nekem az Index.

Én itt nem, ha az Index sem. Megértették. El.

Vasárnap van, tipikus vasárnap, hiába nincs már korlátozás, ülünk a lakásban, két hete esik az eső, szól Angel Olsentől az Unfucktheworld, nézünk magunk elé, hallgatjuk, hogy eső, hergeljük magunkat, hogy én, aki nő, és aki mindjárt harminc, és aki még semmit és sehol sem, és ő, aki férfi és mindjárt negyven, és akinek bár olyanok miatt nem kell aggódni, mint nekem, aki nő, és mindjárt harminc, de végtére ő se semmit és sehol sem, és akkor jön az üzenet, hogy veszélyben.

És utána nem sokkal egy másiktól is kapom, hogy veszélyben. És utána még ketten küldik, hogy veszélyben. Ezek az emberek, nem csak a hírt küldték, hanem a kérdést, hogy akkor mi lesz veled, Anna? Mi lesz velem. Mi lesz velünk. És mi lesz veletek?

Mindenki el? Én, aki nő, és mindjárt harminc, ő, aki férfi és mindjárt negyven, te, aki leméred az akciós lecsópaprikát, te, aki megrendezted azt az alacsonyköltségvetésű művészfilmet, te, aki épp a Diósgyőr felé tartó villamoson nézed az időképet, te, aki home office-ban füvet nyírsz, zombikat ölsz és délig alszol, te, aki épp most haraptál bele egy sajttal-pick szalámival töltött rántott szeletbe, úgy, hogy nem is ehetnél glutént, ti, akik missziószerűen beleirkáltok a könyvtári könyvekbe, ti, akik leeszitek a túró rudi külsejét, és utána egyben az egész cukros túrót, ti, akik nem meritek megfogni a gombokat, ezért minden ruhátok cipzáros, mi, mindnyájan, mi, akik belepisilünk a Balatonba, akik bliccelünk a bkv-n és mi, akik egyik körmünkkel piszkáljuk ki a másik körmünk alól a koszt, ami okán az egyik körmünk alá kerül a másik köröm alatti, aminek következtében a másik körmünkkel szedjük ki ez alól, s e végeláthatatlan küzdelemben csak ritkán lépünk a tettek mezejére, és vágjuk le azon nyomban a körmünket.

Nem mehet mindenki el. Nem lehet mindent el. Mindenki a saját körmét piszkálja, mindenki a saját körmébe vágjon, de a másikéba soha. Tíz körmöm rágom. Tíz körmöm adnám. El. Az Indexért.

Minden reggel vele kelek, vele fekszem. Az életem részévé vált ebben propaganda sajtóval szennyezett országban.

Nem először kell félnünk, nem először fut végig a Messengeren a barátaim közt a rémhír, hogy az utolsó klasszikus értelemben vett újság,megszűnik. Érthetetlen, bonyolult opciós jogok, és oligarchák miatt. Minden barátomnak megmondtam már évekkel ezelőtt, egy,korábban felröppent hír miatt: ha az Index megszűnik, én elhagyom az országot. Nem azért, mert Index nélkül nem lehet élni, hanem mert ez a diktatúra utolsó indikátora. Nincs magyar közélet Index nélkül, nincs magyar újságírás Index nélkül. Hajrá Index!!

Függetlenség... Ez a szó az utóbbi időben eltűnt a szótárunkból. De aggódnunk "nem kell", mert jöttek helyett mások: NER, migráció, rezsicsökkentés, Nemzeti Konzultáció, Soros... Miért van az, hogy aki nem velünk, az ellenünk?? Miért nem olvashatjuk azt, ami valójában történik a nagyvilágban? Index, az utolsó esély! Index, the last chance!

Gyerekkorom óta az Index nekem "a napilap". Akkoriban még voltak más "a napilapok" is: Népszabadság, Magyar Nemzet (az eredeti), Blikk (hogy mást ne mondjak). Minden normális ember, függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldali, visszasírja azt az időt, amikor minden "oldali" embernek meglehetett az újságja. Az igényesek egyszerre kettőt is olvastak, ilyen- meg olyan oldalit is, és így balanszolták középre magukat.

És aztán az egyik oldal hirtelen eltűnt. Meg a közép is eltűnt. A jobbra hajló, de azért a helikopterezést mégis megíró, kicsit mégis kritikus, az újságírást mégis komolyan vevő Magyar Nemzetet is bedarálták. Ti vagytok az utolsó.

Az index szerintem általában liberális irányba hajló középutat képvisel. Az én ízlésemnek néha túl konzervatív, de ez nem kell, hogy baj legyen. Gondolkodó, önálló véleménnyel rendelkező emberek vannak mögötte, és ez a vélemény néha átszűrődik.

Mindig is így volt. Furcsa, hogy ezt a tényt milyen sokan összekeverik azzal, hogy független-e egy lap vagy sem. Független, mert nem felülről diktálják, hogy mit írtok meg benne; a ti saját meggyőződésetek diktálja. Bár igaz lenne ez a mai jobboldali orgánumokra is -- bár ne degradálták volna magukat jelszavakat ismételgető kormányzati szócsövekké. Bár meglehetne ma is mindenkinek "a napilapja", és szabadon olvashatná! A sajtószabadság arról szól, hogy meglehessen "a napilapom". Ha ti megszűntök, én is lelépek Magyarországról.

Nagyjából a kezdetektől olvaslak titeket, és a mindennapjaim részei vagytok - mint "A" hírforrás - bár jó néhányszor volt olyan, hogy nem értettem egyet veletek. Remélem, hogy ez az olvasói levélcunami is csak a része lesz a történelmeteknek, és nem ez a temetői harangszó.

Hogy mit szeretek az Indexben? Mondom: a cicamegmentős videótokat (legalább tízszer láttam! mizu Cicussal?), a melegházasság mellé állt amerikai cégekről a Mindeközbenbe írt zseniális irományt, az időnként aktualizált rovatcímeket (egyszer volt Rejtő Jenős is, imádtam!).

A pofátlan stílusotokat, hogy ti voltatok az elsők, akik címlapon lehoztátok azt a szót, hogy "geci", és amikor felháborodás volt, akkor megszavaztattátok a népet, hogy egész pontosan melyik csúnya szó nem fér szerintünk a címlapra? Ugyanis több esélyes is volt.

A Törzsasztalt, ahol hosszú évekig fórumoztam. Helló, "Legcikisebb helyzet az életemben" topik! A blogokat, mert ha ti nem vagytok, tizedannyi blogot sem követnék.

És hogy mit nem szeretek bennetek? A kattintásvadász, pánikolós cikkeket. Főleg most a koronavírus idején pici megcsömörlöttem ezektől (bár ez nem csak nálatok volt jelen, hanem mindenhol).

Régebben a helyesírás szótár mellőzését, bár szerintem abban sokat fejlődtetek. Remélem, nagyon remélem, hogy maradhattok még. Ha eltűntök, vagy hirtelen migáncsozósorozosólibsiző cikkek kezdenek nálatok megjelenni, én befejeztem a hírolvasást, az is biztos. De ujjam csuriban, hogy hátha mégse...

i+Enter Beírom a címsorba, hogy i, és enter. Ezt naponta 3-4-szer, és előttem a világ. Nincs sok időm olvasni, ezért kell az index, mert ha valami fontos történt, az ott lesz nekem. Sajnos könyvjelzőként vagy 100 cikk várakozik. Berlinben élek. Mikor megszűnt a Népszabadság, beszéltem róla egy német tanfolyamon. Kérdezte a tanárnő, hogy akkor most mit olvasnak az emberek? Nyomtatottat? Kérdeztem vissza ... Semmit vagy mit tudom én, de szerencsére van az Index.hu. Kérdezte az mi, mondtam hogy valami olyasmi, amihez hasonló sincs Németországban, pedig keresem folyamatosan. Hallgatott, talán is megsértődött kicsit. Én akkor jöttem rá, hogy ez mennyire magyar, ez az index dolog, mikor ezt kimondtam, mondhatni felvállaltam :) Hogy lehet valami igaz, menő, komoly, ismeretterjesztő, többnyire vicces, helyi és globális egyszerre, előfizetés nélkül, de elviselhető reklám mennyiséggel, nem érthetik, mert még nem olvastak indexet. Drukkolok!

Az Index védelmében. Az Index úgy viselkedik, mintha a hazai média viszonyokra a piaci konkurencia lenne jellemző. Az Index úgy viselkedik, mintha a Fidesz-Magyarországon nem a száz éve megszokott állami propaganda uralkodna, hanem a gyors és megbízható hírekre ugrásra készen reagáló polgárság. Az Index úgy viselkedik, mintha egy ízlésére kényes, világra nyitott, jelentős befolyású magyar szellemi elitet szolgálna ki. És mi meg úgy teszünk, mintha ez normális volna...

Ti mondjátok, hogy az Index nem jelszavakat hangoztat, hanem az igazságot. Az Index nem jelent semmit az égvilágon. Az igazság az, hogy a ti munkátok az, ami rengeteget számít és ami rengeteget jelent. Teljesen mindegy, hogy a munkátokat egy olyan internetes lap számára adjátok le, amit úgy hívnak hogy Index, vagy bárhogy máshogy.

Az Index egy név meg egy URL.

Ha holnap mindannyian felálltok az asztaltól és akár együtt alakítotok egy új szerkesztőséget, vagy csoportosan átmentek egy másik laphoz, akkor majd egy másik oldalt olvasunk, és egy másik URL-t teszünk be a kedvencek közé. És egy másik lap lesz a legolvasottabb internetes portál.

Az Index nem adott senkinek semmit. Ti adtatok egymásnak és nekünk. És ezt senki nem veheti el tőletek.