Amit az elmúlt tíz évben megtanultam itt: az igazságnál nem kell több

Mit jelent az Index nekünk? Olvasóink, hírességek és az indexesek mesélnek az Indexről

Vége
ssss

A legfontosabbak

2020. július 9., 21:59
Az Index nekem egy álom
2020. július 6., 08:11
Búcsúzzon a tököm
2020. július 3., 14:47
Család
2020. július 2., 17:39
Az Index, amire büszke lehetek
2020. június 25., 18:34
Szerkesztőség, közösség, banda
2020. június 24., 16:06
Grafitember: Nekem az Index
2020. június 24., 08:52
Velünk vagy? Jelezd Facebookon!
Index
2020.07.13. 10:24

Összefoglaló

Az Index szerkesztősége, független működése veszélyben van. Ebben a helyzetben egyebek mellett fontosnak tartjuk elmondani, mit szeretünk mi az Indexben.
Egyben kérjük önöket, kedves olvasók, írják meg: önök mit szeretnek vagy éppen mit gyűlölnek legjobban az Indexben, miért hiányozna leginkább az Index.
Leveleiket a tema+azenindexem@mail.index.hu címre várjuk, és ezen a felületen közzétesszük.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az ABCD óta követem ennek a csapatnak a tevékenységét (bár nem tudom, hogy a 26 évvel ezelőtti CD-ROM magazint készítők közül van -e még egyáltalán valaki a szerkesztőségben). De bárkik is áll épp egy adott pillanatban ebben a csapatban, amit csinálnak, az valahogy mindig úttörő és újszerű, ami után általában csak kullog a többi portál (kezdve azzal, hogy a közvetlen előd, az Internetto volt a legelső közülük a magyar neten).

    Az Index ezért olyan, mint az informatikában az Apple. Trendformáló.

    Az internettel ismerkedésem szinte egyidős az Internetto indulásával, ahol rögtön egy közösség tagja lehettem a Törzsasztal állandó hozzászólójaként. Ott tapasztalhattam meg azt, ami ma már a nagymamáknak is természetes, hogy én is beleszólhatok. A világ legtermészetesebb dolga volt számomra az, hogy követtem a csapatot 99-ben az új portálra.

    Lelkes olvasó, kommentelő voltam végig a hőskorban, és az Index adta lehetőség nélkül valószínűleg nem lettem volna blogger sem. De az vagyok, aki a mai napig büszke, ha kikerül egy írása az Index címlapjára, mert az minden változás ellenére még mindig rang. Pedig már nem az Indexszel kelek és fekszem, mint mondjuk 10-15 éve.

    A NER beindulása utáni változások a szerkesztőségben eléggé elkedvtelenítettek. Szily, Tóta W., Uj Péter és a többiek távozása után már nem az Index volt a nyitólapom. De hiába olvasok többféle portált, az Index jelenti még mindig az otthonosságot.

    Valahogy sikerült elérni azt, hogy minden változás ellenére a szellemiség változatlan maradt. Igen, ez a szellemiség, ami pimasz, szabad és még hírből se ismeri a szervilizmust, egyáltalán nem NER kompatibilis. Nem csodálom, hogy rettentően zavarja őket. Zavarta a szocikat is, amikor ők voltak hatalmon, de volt egy nagy különbség: ők megálltak a morgásnál, és nem vették a fejükbe, hogy aki nem hajlandó segget nyalni, az bekerül az elpusztítandók halmazába.

    A rendszerváltást úgy éltem meg gimnazistaként, hogy kinyílt a világ, és kádárszürkéből hirtelen színessé vált. 2010 óta újra és egyre gyorsuló ütemben elkezdtek halványulni a színek. Ha Orbánék sikerrel járnak, és megszűnik az Index, mint a Népszabadság, vagy ami mégrosszabb, átalakítják origo2-vé, akkor szinte teljesen olyan szürke lesz újra minden, mint a gyerekkoromban.

  • Anyu fideszes. Nem tudom, valahogy így alakult ez nála.

    Amit végképp nem tudok megbocsátani a NER-nek, ahogyan a vasárnapi ebédlőasztalon a só-bors-erőspista-csontostányér mellé furakodott. Hogy egy vita végén dühösen a húslevesbe csapom a kanalat, csak úgy fröccsen a forró aranysárga lé.

    Hogy imádott Édesanyámmal csak pipiskedve tudok beszélgetni, óvatosan kerülgetve a politikát (mintha legalábbis fekete-fehér-igen-nemet játszanánk), így általában marad témának az időjárás vagy a covid. Anyu azt mondja, hogy mindkét oldalról tájékozódik, hiszen elolvassa ő az indexet is és jobban tenném, ha én is olvasnám a tudjukkiket. De hát hogyan, kérdem én? Nincs két oldal. Csak szabad sajtó van vs. agitprop. NINCS MÁSIK_

  • Lassan tíz éve azt hallom, a fotóriporter szakma egyre szűkül, kihalóban van, a szerkesztőségek egyik elsődleges költségcsökkentő intézkedése a képszerkesztők és fotósok elbocsátása.

    Ebben a környezetben szakmailag felnőni a legjobbak között sem volt könnyű.

    Mindig is az Index - és 2014 nyaráig az Origo - fotórovata jelentette nekem a szakma hazai magasiskoláját. Itt tanultam meg mindent, itt nőttem fel.

    Az Index fotórovatára akkor is számíthattam, amikor már a kiadónál dolgoztam, de még nem voltam szerves része a szerkesztőségnek. Azóta ezek az emberek a kollégáimmá váltak, amit mindig is egy furcsa kapcsolatnak tartottam, hiszen sokkal többről van itt szó mint egymás mellett dolgozásról. Leginkább együtt dolgozásról, ötletelésről, alkotásról, kölcsönös segítségnyújtás, küzdelmekről, bosszankodásról, építő kritikáról, barátságokról és mindig valami újról.Az Index egy baromi erős, magával rántó szakmai közeg, egy újság, ahol szabadon dolgozhatunk magunkért, egymásért, az olvasókért.

  • Ha jól emlékszem, tíz éve, meg egyetemistaként értesültem az Index létezéséről, azóta függő vagyok. Nem telik el úgy nap, hogy ne néznék rá az Indexre legalább egyszer, de jellemzően inkább többször – ha pedig valami rendkívüli történik, nagyjából tízpercenként. Békeidőben is órákra bele tudok merülni, ha időm engedi. Amikor tehetem, az összes engem érdeklő rovatot végigolvasom (mennyi betű, imádom!); sőt, az Index révén jöttem rá, hogy engem perverz módon érdekel a csillagászat és az építészet is!

    Ha már egy órája ülök mozdulatlanul este a kanapén, akkor a férjem tudja, hogy az Indexet bújom. Szeretem, hogy MINDENFÉLE hírt lehoz, hogy eltalálja a témának megfelelő hangvételt, hogy nem fél őszinte, ironikus, cinikus lenni. Megdöbbenek az aktuálpolitikáról, korrupcióról szóló cikkeken, de hálás vagyok, hogy ezek a hírek egyáltalán eljutnak hozzám. Hangosan röhögök, ha valamelyik wannabe-celebről írnak, és könnyezek, amikor arról olvasok, hogy megint baja esett egy gyereknek. És állítom, hogy sokkal tájékozottab vagyok a világ dolgairól, mióta ez a portál az életem része. Kedves Index csapat, kérlek benneteket, tartsatok ki, és folytassátok az eddigi, nagyon fontos munkát! És ha ezen múlik, és tüntetés lesz, én ott leszek – csak szóljatok időben, hogy a gyerekfelügyeletet meg tudjam szervezni. * Köszönettel,

  • Évek óta minden reggel az Indexet olvasom sz..ás közben. Ti sem akarhatjátok, hogy székrekedésem legyen.

  • Emlékszem, volt egy álhír egyszer az index-en. Onnan tudom, hogy álhír volt, mert alá volt írva, hogy az egy álhír.

    Ez még 2001. szeptember 11 előtt volt. Ezt onnan tudom, hogy amikor akkor is első dolgom volt az index-re ránézni, azt hittem, hogy ez is fake news. Így majdnem 20 éve, azt gondolom, hogy nem az volt.

    Szerencsére nem értek mindenben egyet a t. szerkesztőséggel, de ezt szót vakon be tudom majd írni, hogy index.hu. Ha nem megy a net, azt is veletek pingelem. Szeretlek titeket, ne menjetek!

  • Egyértelműen a hiteles tájékoztatás forrásaként tekintek az Indexre. Az Origo esete pontosan megmutatta, hogy mi történik, ha a kormányzati kommunikáció alá rendelnek valamit/bármit. Olvashatatlanná válik, mint ahogy a KÖZszolgálati televízió nézhetetlenné, illetve minden központi hírgyártás alá rendelt rádióadó hírblokkja - hallgathatatlanná. Az Index hasonló helyzetbe kerülése egy hatalmas építőköve a következő választás újabb 2/3-os, a megismert totális kontroll nélküli hatalom befagyasztásának. Ötletem sincs, hogyan tudnák ezt Önök kimozogni.

  • Ennél a két szónál, hogy 'nincs másik', nem tudtátok volna jobban kifejezni az Index lényegét.

    Tíz éve biztos, hogy olvasom az index.hu-t, és szó szerint egy súlyos követ éreztem a gyomromban, amikor azt olvastam, hogy veszélyben a hírportál léte. Mert az nem lehet, hogy ne legyen Index! Sokszor eszembe jut: a bankban, ahol dolgoztam, a kollégák, a főnököm, a főnök főnöke és az ő vezetője is Indexet olvasott. Ott szoktam rá én is... Onnan tájékozódtunk, olvastunk politikáról, gazdaságról, válságokról, fontos történésekről, időjárásról, hírességekről, szóval mindenről és bármiről, mert megírtátok.

    És mióta itthon vagyok a gyerekekkel, az Index képviseli a híreket, a külvilágot (és ezt szó szerint kell érteni, mert nincs itthon se tv, se rádió), és már a négyévesem is tudja a címlap láttán, hogy anya híreket olvas. És tényleg nincs hozzátok hasonló; a hvg.hu túl komoly, a 24 és 444.hu nem elég sokrétű, a többiről pedig nem is érdemes szót ejteni. Minden elismerésem a szerkesztőség összes tagjának, hogy ennyire színesen, olvasmányosan, viccesen, szívhez szólóan és nem utolsó sorban hitelesen írtok, bármilyen témáról legyen szó! Kitartást, veletek vagyunk!

  • Halló mindenség, halló index! Röviden: amióta van és akármilyen világháló-képes eszköz kerül a kezembe, első dolgom, hogy rádurrantok az indexre! Ahogy a kisebbik fiam mondja mindig: Apa, már megint az indexet olvasod, Függő vagy!!! Tudom, hogy az vagyok, index függő és független hírfogyasztó! Zárójelben, a "MA iS TANULTAM valamit" napi olvasmány a gyerekeimnek, imádják!

  • A legjobb. Nem mondom, hogy tökéletesen objektív. Nem mondom, hogy tökéletesen független. Viszont az országban jelenleg az Index áll ehhez legközelebb.

  • Az Index a mindennapjaim része, olvasok más internetes újságokat is, de az igazi bázis ti vagytok. Nagyon hiányoznának a kiegyensúlyozottan tájékoztató, tényfeltáró, ismeretterjesztő cikkeitek, már az elveszejtésetekre tett kísérlet is visszavágta az általános komfortérzetemet. A maradék szabadságunk veszne el veletek, az a tankpolitika aratna újabb győzelmet, ami már annyi de annyi értéket eltiport az elmúlt évek során. Úgyhogy sokszorosan drukkolok értetek!

    Ugyanakkor, ha már véleményt kértek: nekem hiányzik az oldalról a holisztikus világszemlélet. a plafonig ugrok Hanula Zsolt alternatív orvoslás témájában írt, kinyilatkoztatásoktól hemzsegő, ítélkező cikkeitől. Ha megmaradtok - amit nagyon remélek! - érdemes lenne átgondolni, jó kezekben van-e nála a kizárólagos irányítás. Becsülöm bennetek, hogy törekszetek a sokoldalú tájékoztatásra, éppen ezért ebben a témában sem kéne megelégednetek egy ennyire egysíkú tálalással. Hajrá Index!

  • Kanadàban èlek, ahol most èjfèl van. Pörgetem az indexet. Amikor holnap reggel felkelek, ami nàlatok otthon màr jòcskàn koradèlutàn, fèlig csukott szemmel nyùlok majd a telefonom utàn, ès az elsö applikàciò amit megnyitok, a fekete-narancs-fehèr logós lesz. Pedig valòjàban tíz ève nem èlek Magyarorszàgon. Nekem mègis nap mint nap ezt jelenti az index. Az otthont. Kritikai hangot. Egyfajta szintet ès mèrtèkegysèget. Àtlàthatòsàgot. Merèsz kèrdèseket bàtor vàlaszokkal. Hitet ès bizonyossàgot, hogy mèg így is, mindezek ellenère, mindig van mièrt ès vannak, akik.

  • Kedves Index! 2010-ben hagytam el Magyarországot, és költöztem Németországba. Magam után hagytam a családom, a barátaimat, a frissen megszerzett diplomát és úgy összességében mindent, ami előtte 26 évig az életemet jelentette. Egy bástya maradt, ami nem dőlt össze: Index. Felkelés, káve, cigi, index.hu; lefekvés, mielőtt elalvás: index.hu. Köszönöm Nektek, hogy az életem anno visszatért egy új, de a megszokott kerékvágásba, és a mai napig részese lehetek a hazámnak.

  • Az Index az, ami. Az Index és újságírói számtalan ostobaságot hordanak össze. Hol azért, mert a cikkíró prekoncepciókkal terhelt, hol csupán azért, mert egyáltalán nem ért ahhoz a témához, amiről írnia kell, vagy írni szeretne. Netán a szenzációhajhászás miatt ferdítenek el részletekben lakozó ördögöt, kidomborítva valami jelentősnek érződő féligazságot; felülve és véleményvezérként mindenkit felültetve a mainstream ostobaság hangosan zakatoló vonatára. De amennyire érezhető, mindez inkább az újságírón múlik. Az ő felkészültségén vagy felkészületlenségén, elfogultságán, odafigyelésén, időkeretén, akár józanságán; s nem vezényszóra visel szemellenzőt, vagy fényez mecénás feneket. Kevés az ilyen, ha van ilyen.

  • Az Index már rég meghaladta az online újság státuszt és egy intézmény lett. Igaz, ehhez vastagon hozzájárult hogy Orbániában folytatja küzdelmes hétköznapjait ahol mindenféle mini Ceaușescu-k/kartársak tartanának 3 napos dínom-dánomot, ha az Origó sorsára jutna. Ez ellen tenni kell valamit, azt hiszem ez az a bizonyos utolsó csepp a pohárban. Mi lenne a legcélravezetőbb cselekvés ha az elképzelhetetlen valóra akar válni/akarják váltani? Kitartást Don Indexote de la Hungría, veletek vagyok ha törik ha szakad és ki tudja, talán ez esetben a szélmalmok húzzák a rövidebbet.

  • Marika 1. levele:

    Nekem az Index maga a valóság! Ne bántsátok, el a kezekkel!

    Marika 2. levele, nem sokkal később:

    Írtam egy sort, aminek a lényege az volt, hogy az Index maga a valóság, de ez nem teljesen fejezi ki azt, amit érzek. Szeretem a hitelességét, gyorsaságát. Amikor „élesben” ment a járvány időszaka kinyitottam a gépemet, már ott voltak a napi friss adatok, amikor a „Törzs” még csak ébredezett…… Minden cikk érdekelt, ráéreztek az olvasók széles táborának kívánalmaira, volt ebben minden, s mindenki megtalálta azt amit keresett…. Amiért újfent „tollat ragadtam” az a mélységes elkeseredés, mely megérintett, hogy a politika ismét belepofázik az életembe, életünkbe, s ezzel valószínű nem vagyok egyedül…… A kenyerem javát megettem, az életem nagyobbik része a hátam mögött. Szeretnék egy olyan társadalomban élni, amelyben nem „bírkóznak” az ideológiák egymással, nem cél a mások tönkre tétele, nincs harc, hanem béke és nyugalom, és hagyni egymást élni……hangsúlyozom, élni!!!!! Lehet, hogy ez az elmefuttatás nem kötődik szorosan az Index megmaradásához, de a lényeg ebben van…. Maradjunk emberek, csak úgy egyszerűen, ahogy a szüleink megtanítottak a jóra és a szépre…. Nem lehetetlen a kívánalmam…. Utópia? Nem hiszem…de azt igen, hogy a jót menteni kell!!!!!!

  • Nem azért olvasom az Indexet, mert nincs más, vagy mert elfogulatlan. Ki is lehetne elfogulatlan egy ennyire átpolitizált országban? Azért olvasom az Indexet, mert ez Magyarországon az utolsó médium, ami objektív módon tudósít. Nem elfogulatlanul, de legalább mindkét oldal álláspontját bemutatva, a pro és kontra érveket egyaránt, legfeljebb a saját értékrendje alapján kommentál.

    Az ellenzéki sajtóban csak az ellenzéki álláspont kap helyet, Orbán a patás ördög, és soha nem jelenhetne meg egy ellenzéki politikus számára kényes téma. A "közszolgálatinak" nevezett médiában és a KESMA-csokorban pedig csak a kézivezérelt, előre megírt propagandaanyag megy, érdemi újságírói munka nem folyik.

    Ha az Index sem lesz többé független - bármelyik politikai oldalhoz csatlakozzon is kritikátlanul - azzal a demokrácia egyik utolsó bástyája dőlne le, megszűnne az objektív, tudósító jellegű sajtó és már csak propaganda termékek lennének. Akkor tényleg nincs többé helyünk az EU-ban, és hívjuk vissza az oroszokat, mert ezek szerint ennek a generációnak is szüksége van pár évtized erőszakos elnyomásra, hogy megtanulja értékelni a demokráciát.

  • Igazatok van: belőletek nincs másik.

    Döbbenettel olvastam a rólatok szóló híreket, igazatok van: belőletek nincs másik. Ha ti nem lesztek, Magyarországon milliók nem fognak hiteles forrásból értesülni, hogy mi is folyik valójában a színfalak mögött. Nem tudom, hogy mi állampolgárok miben tudunk segíteni a támogató adományokon kívül. Nagyon szorítunk nektek!

  • Nagyon szeretem azt a változatosságot, amit nyújtotok! Még Netscape kezdtem az internetezést, és hihetetlen utazás számomra visszaolvasni néha korábbi éveitek legjobb epizódjait. Gyakorlatilag ti vagytok a memóriám egyik fele, ami a mai percenként dübörgő információáradatban segít feleleveníteni az eseményeket és az arról és akkor gondoltakat. Amikor az Origot elragadta a „karvalytőke” (idézet egy cimborámtól) megszűnt a másik feletek, aki szintén emlékeimet őrizte. Szörnyű lenne, ha ti is úgy járnátok, nekem, személy szerint nagyon is. Kitartást kívánok nektek, remélem, hogy van az a szint a szerintem végtelen aljasság közepette, ami már politikailag annyira necces, hogy nem éri meg. 

  • Miért hiányozna leginkább az index erre a választ ti fogalmaztátok meg a legjobban: Mert "nincs másik!" Csak reménykedni tudok, hogy nem veszik el az egyetlen értékelhető magyar közéleti információforrás. Kitartást kívánok mindannyiótoknak!

  • Arra döbbentem rá, hogy rezignáltan veszem tudomásul, hogy mi történik. Szinte magyarázni szeretném, hogy miért lehet ez, vagy az éppen egy jobb működési forma. Nem hiszem el, nem juthatunk el odáig, hogy, mint kés a vajon minden átmegy. Nem lehet ez a norma, nem hagyhatjuk, hogy elhiggyük, hogy errefelé ezt így csinálják. Már gyújtjuk is a gyertyát, sajnáljuk innen, sajnáljuk onnan, de semmit nem tanulunk az egészből.

    Nekem az index a közös pontot jelenti, amiben éppen az a jó, hogy nem tökéletes. Tudunk hozzá igazodni és egyszer mindenki eljut oda is, hogy a cikkeket nem visszamondja, hanem továbbgondolja. Ez hihetetlen fontos érték. Igazodási pont. Kell nekünk, úgy mindenkinek együtt.

  • Az index a mindennapjaim része, ez nagy dolog, mert kevés dolog mondhatja el ezt magáról. Fel sem tudom idézni, hogy mióta az, lassan lopta be magát, vált rutinná az olvasása. Egy ideig ilyen volt a dohányzás, de arról már leszoktam. Persze voltak más versenyzők is, akik pályáztak a hírportál szerepére az életemben, de ezek rendre elbuktak, vagy megszűntek még azelőtt, hogy riválissá nőttek volna. Egyeseket gyorsan kaszáltam, mások kaptak több esélyt de ez sem segített rajtuk. Pl. az origo ugyanúgy taszított a kétezres években mint most. Természetesen az indexszel sem tudok mindig azonosulni, vannak hibái és így lehetne is jobb hírportál, de nincs jobb ma Magyarországon.

  • Úgy érzem egy e-maillel nekem is ki kell fejeznem a támogatásomat felétek. Húsz éve olvasom az Indexet, és már egy jó ideje csak az Indexet. Reggel az első, hogy a tejeskávém mellé elolvasom a friss híreket, Indexet olvasok a buszon munkába menet és hazafelé (na jó néha ránézek nap közben is) aztán még este is rápillantok történt-e valami. Mert ami az Indexen nincs fenn, az ugye meg sem történt.* Azt hiszem, a szívem fog megszakadni, ha már az Index sem lesz független.

  • 97-ben Angliában tanultam egy szemesztert, akkor ismertem meg az internetet magát. A hazai híreket az Internettóról szereztem be, azóta vagyok olvasótok. Az Indexen kívül van még néhány hiteles, független hírportál Magyarországon, de én alapvetően itt böngészek, máshová csak linkek alapján bóklászok el. Maradjatok meg nekünk!

  • Én az indulásotok óta kizárólag Titeket olvaslak, kísérletet sem tettem arra, hogy másik portálra nyergeljek át, dacára annak, hogy politikai-ideológiai nézeteimet tekintve nem állunk egy oldalon. Nagyon nem. Viszont az ellentáborba való tartozásom ellenére az Indexet tartom a legtényszerűbbnek, egyetértenem pedig nem kötelező mindennel, amit írtok. Mint ahogy senkinek sem kötelező egyetértenie senkivel...

    Én sem értek egyet a politikai preferáltjaim minden húzásával.

    Anno a Frankót is olvasgattam (kár, hogy 2001 óta nem frissült) , a Totalcar pedig lételemem. Ennek a lapcsaládnak változatlan formában kell fennmaradnia, mivel nemcsak hiteles, hanem szórakoztató is.

    Amit szeretek, mindig is szerettem Bennetek:

    -Nem Vagytok píszí-huszárok, tolerancia-terroristák, nevén neveztek mindent, mindenkit, tojva az érzékenységre. Csak az utóbbi időkben láttam néhány rést a pajzson, és kérlek szépen Titeket, ne! Legyetek pofátlanul szókimondók továbbra is!

    -Bevezettétek az újságírói nyelvezetbe a "pöcs", "szar", "kurva", és hasonló szavakat. Ráadásul úgy adagolva, hogy a könnyedebb nyelvezet nem ment a minőség rovására.

    -Hiteles hírforrás vagytok. Kevés a helyreigazítás.

    -Az Immortal zenekar által inspirált, saját gyártású norvég stílusú black metal videoklippel ünnepeltétek az Index születésnapját. Ez nagyon cool dolog!

    Ami nem tetszik:

    -Kezd (még csak kezd!) visszaszorulni a tárgyilagosság, a cikkírók egyre többször visznek érzelmet a tartalomba, legyen az öröm, frusztráció, düh, stb., így egyre több cikk alakul véleménycikké. Persze, legyenek véleménycikkek, de az más kategória, mint a tudósítás.

    -Egyre több a kattintásvadász, hangzatos című, ámde semmitmondó cikk a főoldalon, általában vendégszerzők művei, ezeket jobban kellene szelektálni, mert más, értékesebb tartalmak elöl vehetik el a helyet.

    -Előfordul, hogy nem politikai kérdésből politikait csináltok, pedig nincs az ügyben annyi. Egyszerűen csak mások lehet, hogy máshogy gondolkodnak, és erről nem mindig a pártok vagy politikusok tehetnek. Azt hiszem, ennyi. Komoly űrt hagynátok bennem, ha megszűnnétek, szívből remélem, hogy ez nem fog bekövetkezni.

  • Ugye ez csak ez rossz vicc,hogy véletlenül is belementek bármilyen elbaszott kompromisszumba?!!? Respect

  • Ezt úgyse hozzátok le, de azért leírom: Nagyon örülök annak, ha vége lesz az indexnek, mert ti vagytok a kettős mérce mintapéldányai, ti vagytok a bosszú népe.

    Ateista létemre a belem kifordul attól, hogy minden karácsonykor, húsvétkor Jézuson viccelődtök, a keresztények jóérzésébe tapostok bele. Kivétel nélkül, minden évben. A felháborodásra pedig az ellenvélemény megfogalmazójának a letiltásával válaszoltok. Ti, az objektivitás bajnokai. Ellenben soha, de soha nem viccelődtök se a zsidó, se a muszlim vallással (nem is kell, ahogy a kereszténységgel sem kéne).

    Hiába nem felelek meg az általatok és olvasóitok által definiált "mélymayar, nagymagyar" címkéknek, attól is rosszul vagyok, hogy minden állami ünnepünkön a magyarságon élcelődtök, minden augusztus 20-án Szent Istvánon gúnyolódtok, de soha a szátokra nem veszitek az általatok ajnározott népcsoportokat, kisebbségeket és ezt olyan látványosan, olyan kaján vigyorral teszitek, hogy a bicska kinyílik az ember zsebében.

    Bár soha nem szavaztam a Fideszre és nem is fogok, az is tény, hogy idióták is vagytok, mert nem értitek meg, hogy nem működik a húsz éve erőltetett taktikátok, miszerint a számotokra ellenszenves politikai szereplőt megpróbáljátok nevetséges színben feltüntetni, bohócként ábrázolni. Annyira nem működik, hogy ha valakinek hálás lehet Orbán a 3 kétharmadért, azok ti vagytok, mert a minősíthetetlen fideszes média tizedannyi szavazót nem vitt a Fidesznek, mint az Index.

    Titeket olvasva az átlagemberben olyan ellenszenv alakul ki a liberális oldal iránt, hogy inkább leszavaz a tolvajokra, minthogy a ti irányvonalatok érvényesüljön.

    Az LMBTQ emberek legnagyobb ellenségei is ti vagytok, mert bár látszólag támogatjátok őket, valójában a propagandátok és a témában jellemző hangnemetek nekik árt a legtöbbet. Hozzám hasonlóan a magyarok többsége egész egyszerűen közömbös a téma iránt. Se nem szeretjük, se nem utáljuk a homoszexuálisokat (meg persze az általatok ajnározott 52 társadalmi nemet). Egész egyszerűen nem érdekel minket. Azonban a propagandátoknak, az állítólagos magánszférának az állandóan felszínen tartása, meg persze a Pride-nak köszönhetően még annak is elege lesz az általatok pátyolgatott kisebbségből, aki egyébként közömbös a téma iránt.

    Sosem kedveltem Ákos személyét, de amit vele műveltetek, az is gyomorforgató és szerencsére teljesen kontraproduktív volt. A magyarok többsége egyetért vele abban, hogy a női princípium igenis az anyaság, bármilyen hátborzongató is ez nektek. Azonban azt nagyon is támogatom, hogy ti libsik ne vállaljatok gyereket, legalább nem tudjátok továbbadni a beteg eszméiteket.

    Ákos tökéletesen írta le azt, amit ti képviseltek az "A bosszú népe" című számában: "Ez a szorgos nép, ha perbe fog, téged elevenen tűzre dob". Ti vagytok azok, akik Magyarországon is meghonosították azt a nyugati őrületet, hogy ha valaki olyat merészel mondani, ami a ti ideológiátokba nem fér bele (uramatyám, azt merte mondani, hogy a nők legszentebb feladata az anyaság, anyám borogass!), azt sajtóhadjárattal, karaktergyilkossággal, a multinacionális cégekre való nyomásgyakorlással pénzügyileg is tönkre akarjátok tenni.

    Hogy miért olvasom mégis az indexet addig a várva várt napig, amikor végre lehúzzátok a rolót? Ugyanolyan elfogult, kettősmércét alkalmazó brigád vagytok, mint a kormánymédia, ezért mindkettőt elolvasom, hogy tudjam a két barikádon belül éppen milyen őrület folyik és csak reménykedem benne, hogy a 444 is a ti sorsotokra jut, mert talán a vákuum kikényszerít majd egy valóban pártatlan, objektív portált, ami nem nemzetellenes, nem családellenes, nem kereszténységellenes, hanem csak simán normális ellenpontja a szintén elmebeteg kormányoldalnak.

  • Hogy mit szeretek az indexben? Azt, hogy van.

    Szeretem azokat a cikkeket, amik mélyen, szerteágazóan járnak körül egy témát.

    Szeretem a rövid, velős híradásokat.

    Szeretem a Mindeközbent.

    Imádom a szóvicceket (és sajnálom, hogy egyre kevesebb van belőlük).

    Imádom a hétvégi tárcákat, szépül tőlük a szombat délelőttöm.

    Szeretem az időnkénti iróniát, szeretem a komolyságot, szeretem a poénokat.

    Szeretem, hogy nagyon sokat javult a helyesírás és a nyelvhelyesség.

    2001-ben kezdtem el olvasni, amikor lett betárcsázós internetem. Sokszor percekig kellett várni a betöltődésre, de már akkor is megérte. 9/11-et az Index előtt sírtam végig, ahogy azóta is gyakran. Lelkesen vitatkoztam a Törzsasztalnál, szereztem ismeretlen ismerősöket a fórumokban.

    Aztán lett adsl, blogolás, kmk, hogyvolt, és ez mind elválaszthatatlan volt az Indextől. Sosem éreztem elfogultnak, csak hitelesnek és végtelenül fontosnak. Az életem része. 

  • Biztos már sokan leírták, így csak én is elismételni tudom: ez a portál nekem a hírek forrása, hiteles, színes, sokféle. Kirí a mindent ellepő lakájmédiából, pontosan, jól, és érthetően tájékoztat. Nagyon bízom benne, hogy nem verik szét, zabálják fel a kormánypárti oldalról. Az biztos, hogy értetek én is utcára mennék, remélem még sokszázezer hasonló értékrendű emberrel. Kívánom, hogy erre ne miattatok kerüljön sor. Nagyon szorítok, kitartást mindannyiótoknak!

  • Autós szemszögből nézve: ha nincs index, kormány sem kell.