Több tucat hazai zenekar, művész, szervező, zenei szakember nyílt levélben foglalt állást a Petőfi rádió körüli változásokra reagálva. A levélben a Petőfi rádió körül történt változásokat kifogásolták, és hogy a váltás óta olyan emblematikus figurák és műsorok tűnnek el a rádióból, amiket mindenki szeretett, és amelyek nagyon sokat jelentettek a hazai zenei életnek.
A levelükben hangsúlyozták, hogy a Petőfi az elmúlt tíz évben az igényes könnyűzenei kultúra támogatója és felkarolója volt. "Egy friss zenei fórumot teremtett, ahol olyan zenekarok kaptak bemutatkozási lehetőséget, akiknek értékes alkotásai korábban nem jutottak el hasonló csatornán keresztül a közönséghez. A Petőfi Rádió közvetlen hatással volt a magyarországi klubéletre és fesztiválkultúrára is."
Lobenwein Norbert - aki nem csak a Volt fesztiváligazgatója, de az Akvárium klub egyik fő embere is, és az Akvárium klub szintén aláírta a levelet, - válaszában nekünk azt írta, hogy sok álmatlan éjszakát okozott neki, hogy egy ilyen levélhez adhatják-e a nevünket, hiszen számos területen nem csak partnerük a Petőfi Rádió és az MTVA, de közös, nagy eseményeik is vannak, a STRAND Fesztiváltól a Nagy-Szín-Pad! versenyen át a Petőfi Zenei Díjig, vagy éppen a Petőfi TV-ig, amelynek a hajó mellett az Akvárium is az egyik fő helyszíne.
"A Petőfi Rádió az egyik, vagy talán a legfontosabb partnerünk, szövetségesünk. Velük nem nyílt levél formájában szoktunk kommunikálni, hanem naponta beszélünk és tucatjával váltuk e-maileket. Ez a mai napig így van. Rengeteg olyan ügyet indítottunk el az elmúlt pár évben, amelyek kifejezetten a Petőfi profiljába vágnak, amelyek nélkülük valószínűleg nem is léteznének, és amely azt hiszem, a Petőfi image-ét is építi. Hiszen melyik, országos rádióról tudnánk elképzelni, hogy egy Nagy-Szín-Pad!-jellegű tehetségmutató versenyt sajátjaként kezeljen?" - írta az Indexnek Lobenwein.
Hozzátette, hogy a
közös levél gondolata sok-sok zenésztől származik.
Az egri Music Hungary konferencián több kerekasztal-beszélgetés is a Petőfi helyzetének meglehetősen indulatos elemzésébe ment át, erről mi is beszámoltunk. "Szerintem sokan nem értik, mennyire nagy dolog az, hogy a zenész társadalom ennyire meghatározó alakjai így kötődnek egy rádióhoz, ennyire fontos ügyként tartják számon annak sorsát. A Petőfi vezetőivel pár héttel ezelőtt abban maradtunk, hogy adjunk időt ennek az új struktúrának, a magam részéről ezt természetesnek tartom, de azt is remélem, hogy a mai levél hangvétele és tartalma, az aláírók személye számukra is fontos" - zárja a Lobenwein a levelét, amelyet teljes terjedelmében alább lehet elolvasni.
A Petőfi Rádió az egyik, vagy talán a legfontosabb partnerünk, szövetségesünk. Velük nem nyílt levél formájában szoktunk kommunikálni, hanem naponta beszélünk és tucatjával váltuk e-maileket. Ez a mai napig így van. Rengeteg olyan ügyet indítottunk el az elmúlt pár évben, amelyek kifejezetten a Petőfi profiljába vágnak, amelyek nélkülük valószínűleg nem is léteznének, és amely azt hiszem, a Petőfi image-ét is építi. Hiszen melyik, országos rádióról tudnánk elképzelni, hogy egy Nagy-Szín-Pad!-jellegű tehetségmutató versenyt sajátjaként kezeljen?
A Petőfi számtalan bandát és előadót segített már sikerre, amit nem győztem megköszönni a nevükben is. A rádiónak ezt a küldetését én közönségként és fesztiválszervezőként is hatalmasra tartom, mert láttam, hogyan hatott a közönségre, amikor egy országos rádió Quimbyt, Vad Fruttikat és Punnanyt kezdett játszani, vagy amikor Izil elsőként adott le egy WellHello dalt.
Ugyanezt gondolom a közösen elindított Petőfi Zenei Díjunkról is, hiszen éveken keresztül nem volt kérdéses, hogy ha egy hiteles és rangos médiumtól szívesen fogadnak el művészek díjat, az pont a Petőfi. Szerintem fontos, hogy ez így maradjon. Ezen a gálán egyébként most is gőzerővel dolgozunk, a Petőfi csapattal közösen és kicsit sajnálom, hogy a program ezen oldalára most érthetően kevesebb figyelem jut.
A közös levél gondolata sok-sok zenésztől származik. Az egri Music Hungary konferencián több kerekasztal-beszélgetés a Petőfi helyzetének, meglehetősen indulatos elemzésébe ment át. Szerintem sokan nem értik, mennyire nagy dolog az, hogy a zenész társadalom ennyire meghatározó alakjai így kötődnek egy rádióhoz, ennyire fontos ügyként tartják számon annak sorsát.
Ezen a konferencián “estek nekem” zenész és szervező barátok, hogy miért nem teszek valamit, hiszen én jó kapcsolatban vagyok az MTVA-val. Pár nap alatt összehoztunk egy találkozót: sok művész és zeneipari szakember és a Petőfi vezetői között. Ott abban maradtunk, hogy adjunk egy kis időt, hiszen mindössze pár napos volt a megújult Petőfi. Aztán pár nappal később elindult a szervezkedés többek részéről, hiszen a rajongók, a közönség követelte, hogy a zenekarok, klubok, fesztiválok mondjanak valamit. Ilyennel egyébként én még nem találkoztam korábban, hiszen végülis “csak” egy rádióról van szó.
Bevallom, sok álmatlan éjszakát okozott nekem, hogy egy ilyen levélhez mi adhatjuk-e a nevünket, hiszen számos területen nem csak partnerünk az MTVA, de közös, nagy eseményeink is vannak, a STRAND Fesztiváltól a már említett Nagy-Szín-Pad!-ig, a Petőfi Zenei Díjig, vagy éppen a Petőfi TV-ig, amelynek a hajó mellett az Akvárium az egyik fő helyszíne.
Azon a ponton mondtunk igent, amikor a beszélgetés határozottan abba az irányba fordult, ahol senki nem akarta letámadni a Petőfit, sokkal inkább arra fókuszáltunk, hogy együtt mondjuk ki, mit tett le az asztalra a Petőfi, mi mindent köszönhetünk nekik, mit féltünk.
Az MTVA szerint:
A nyílt levélről azt gondoljuk, hogy az a szűk üzleti kör fűti a magyar könnyűzene e szegmensét, akik eddig nagy haszonélvezői voltak a Petőfinek (épp ezért is válhatott a Petőfi egy zárt kultúrgettóvá). Pont ezért kellett kinyitni a kapukat, és sokkal több magyar zenei előadót rotálni az adásmenetbe.
Ez egy igazi akadémiai vita, amelyről ha nagy ritkán unatkozunk, órákig tudunk beszélgetni. Fura lenne, ha bárki magáénak mondaná a jogot, hogy ő dönti el, mi értékes, mi nem. Az viszont tény, hogy a Petőfi Rádió erősen hozzájárult ahhoz, hogy az élő zene soha nem látott virágkorát éli idehaza. A magam részéről biztos vagyok abban, hogy a Petőfi tevékenységének nagy szerepe van abban, hogy tucatjával jelenhettek meg az elmúlt években olyan magyar zenekarok, amelyek ma már rendszeresen tízezres tömeget vonzanak a Budapest Parkba, vagy a Barba Negrába, teltházas vidéki turnékat mondhatnak magukénak és fesztiválok headlinerei. Természetesen ízlés és intuíció kérdése is, hogy ki, hol húzza meg a határokat, a számomra leginkább elfogadható választóvonal az az ingyenes falunapok és a klubok, fesztiválok világa között van. Sok olyan előadót ismerünk, akik címlap-celebek, sokat látjuk őket a tv-ben de egy klubkoncertnyi közönségük sincs, aki jegyet váltana rájuk. A Petőfi eddigi profiljába ők nem igen fértek bele.
Arról, hogy a Petőfi iránti aggodalom mennyire köthető szűk üzleti körökhöz, érdemes volna megkérdezni zeneipari szakembereket, ezt nem tudom megítélni. Például a Cseh Tamás program vezetői számos tanulmányt készítettek az elmúlt időszakban, amelyek azt hiszem, választ adnának erre a kérdésre, de meglepődnék, ha ez így lenne.
A Petőfit a számos kritika mellett én még mindig a leghallgathatóbb rádiónak tartom, de azt igazán sajnálom, hogy több olyan műsor és műsorvezető, szerkesztő tűnt el a csatornáról, akiket ha meghallottam, nem tévesztettem össze a Petőfit egyetlen más rádióval sem.
Ahogyan említettem, a Petőfi vezetőivel pár héttel ezelőtt abban maradtunk, hogy adjunk időt ennek az új struktúrának, a magam részéről ezt természetesnek tartom de azt is remélem, hogy a mai levél hangvétele és tartalma, az aláírók személye számukra is fontos.
A levélről megkérdeztük az MTVA sajtóosztályát, akik mint válaszukban és azóta már hivatalosan is kiadott sajtóközleményükben így reagáltak:
„A nyílt levélről azt gondoljuk, hogy az a szűk üzleti kör fűti a magyar könnyűzene e szegmensét, akik eddig nagy haszonélvezői voltak a Petőfinek (épp ezért is válhatott a Petőfi egy zárt kultúrgettóvá)."
A sajtóközleményben megemlítik, hogy az átalakulás óta megsokszorozódtak a dalpremierek, 30%-kal több a magyar zene, mint egy évvel korábban és létrejött egy olyan egyedülálló 5 órás műsor – a Dalra Magyar - amire nem volt példa a hazai rádiózás történetében.
Az MTVA sajtóosztálya szerint vannak, akik elpártoltak a rádiótól, de többen csatlakoznak. Azt írják továbbá, hogy az aláírók mindegyikének játsszák a dalait továbbra is a Petőfiben, szerintük azonban egy országos rádiónak nem elég a 4-700 ezres hallgatottság. " Idővel a magyar sajtó azt kérdezte volna tőlünk, hogy tényleg csak ennyire telik-e egy országos frekvencián."
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon