Ambrus Attila: „Igyekszem úgy élni, úgy lefeküdni este, hogy reggel ne törjék rám az ajtót”
Szerinte a hatvanhoz közeledve már a B oldal forog nála, de vannak még tervei a jövőjét illetően.
Az utolsó vacsora című podcastműroban járt Ambrus Attila, aki felidézte, mennyire meghatározta gyerek- és felnőttkorát az, hogy nem kapott szeretet otthon családjától.
„Néha elgondolkodom rajta, hogy ha több szeretetet kapok, talán egészen másképp alakul minden. Szeretetből kevés jutott, verésből viszont annál több. Ilyen az élet...” – kezdte a keramikus, hozzátéve: apja is azt jósolta neki még kisiskolásként, börtönben fog meghalni, így amikor valóban rácsok mögé került úgy érezte, csődöt mondott. Ennek ellenére úgy döntött, változni fog.
„Nem vagyok ijedős ember, de attól mindig féltem, nehogy úgy használjam a fegyvert, hogy valaki meghaljon. Amit csináltam, az súlyos bűncselekmény volt, ezt nem vitatom. Negyvenhét rendbeli rablással vádoltak, és a fegyver nem játék. Szerencsére nem tapad vér a kezemhez. Leültem a büntetésemet, és ha tényleg ez lenne az utolsó vacsorám, azoktól kérnék bocsánatot, akikre valaha fegyvert fogtam. Ezt egyébként többször is megtettem a bíróságon. Van, aki megbocsátott, van, aki nem, van, aki úgy éli az életét, hogy gyűlöl.”
Szerinte mindenkinek jár egy esély, pláne, hogy ő semmi olyat nem tett, amit ne lehetne visszafordítani.
Az életemnek rengeteg ciklusa volt, de alapjába véve azt gondolom, hogy a mérleg egyensúlyba került
– magyarázta az 58 éves egykori bankrabló.
„Lassan hatvanéves leszek, ez már a B oldal, megettem a kenyerem jelentős részét. Ma már megtaláltam a számításaimat.
Igyekszem tisztességesen élni, elvégezni a dolgaimat, és úgy lefeküdni este, hogy reggel ne törjék rám az ajtót.
Van még egy-két tervem, de túl vagyok az életem derekán. Már nincs sok vágyam. Ha csak egy napom lenne hátra, valószínűleg egy jó üveg whisky mellett ülnék a barátaim és a szeretteim körében. Nagyjából mindenem megvan, amit szerettem volna.”
Ambrus természetesen két gyermekéért a leghálásabb, s bár végül feleségévela válás mellett döntöttek, Anna és Magor mindig a legfontosabbak lesznek a számára.
„Amikor az embernek gyereke születik, egy kicsit halhatatlanná válik. Az életem fő mozgatórugói ők, ezt semmi sem tudja felülírni” – idézte szavait a Story.
