Túl sematikus
Egyre több helyről kapjuk meg, hogy a menekülteknek délen vagy épp a budapesti pályaudvaroknál ilyen térképeket osztogatnak segítségül:
Rajta van némi információ angolul is, de ilyen leírással és sematikus rajzokkal azért kétséges, hogy mondjuk sokan ügyesen el tudnának találni mondjuk Kapanból Jerevánba, aztán pedig valami örmény kisvárosba, a hivatalos menekülttáborba. A magyar rendőrség pedig jellemzően komolyan ellenzi, hogy valaki iratok nélkül rohangáljon az országban, ráadásul könnyen ki is szúrják a más etnikumúakat és a szegényeket.
Tájékoztatónak az ilyen fénymásolt lap nem túl erős, kivéve talán ha valaki a Dunán felevezve szeretne eljutni Győrbe. Akkor is inkább csak megnyugtatásnak, vagy hogy valami jó erőben lévő menekültcsalád ne Vágsellyén eszméljen, hogy kicsit letértek a folyóról. Megkérdeztük a belügyet, hogy ez a hivatalos segítségünknek számít-e vagy valami civil szervezet félresikerült magánakciója, de még nem kaptunk választ.
Mindenesetre, ha ez nem hivatalos, vagy valami gyenge alibizés, akkor simán tehetnénk már rá sematikus Nagy-Magyarországot is.
Tessék, két perc volt, van rajta angol felirat és egy kicsit büszkék is lehetünk.
Hogy legalább a menekültek tudják, hogy mi volt itt, ha már az úgynevezett magyar állampolgárok kezdik elfelejteni. Bicske elcsúszott, meg bejelöltem még néhány fontosabb helyet, de így legalább jobban segíthetjük a kormányzati kommunikációt kifelé és befelé is.
Visszatérve a lényegre, a menekültek regisztrálása, elbírálása, utána történő továbbküldése vagy befogadása és integrációja vagy esetleges kiutasítása sokkal komolyabb, összehangolt stratégiát igénylő probléma annál, hogy finoman szólva is hányaveti emberekre bízzuk. Sokat lehet nyerni a migránsok befogadásával, sokat lehet veszteni is, de ha a vonatkozó szervek hasonló színvonalon próbálják ezt a problémát is kezelni, mint mondjuk legutóbb a kettős állampolgárságos szerencsétlenkedésnél, akkor a legjobb szándék mellett is rosszul fog járni szinte mindenki.