Klaudia
0 °C
12 °C
Mindeközben ma
új poszt érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Nemsokára kiderül, hogy mi lett a Fidesz sorsa az Európai Néppárt (EPP) brüsszeli, zártajtós ülésén. A lehetséges forgatókönyvek között van az, hogy napirendre sem veszik a Fidesz felfüggesztésének, kizárásának a kérdését, de az is, hogy felfüggesztik a magyar kormánypárt EPP-s tagságát. A Fidesz már jelezte, hogy ha ez utóbbi megtörténik, akkor kilépnek a pártcsaládból. Hogy mit szeretne elérni az EPP vezetése, illetve, hogy mi várható pontosan a szavazáson, arról erre olvashat bővebben.

    Itt lent pedig szavazni lehet ebben a Facebook-posztban. A nevetős reakció a kilépésnek/felfüggesztésnek, a dühös reakció pedig a maradásnak szól.

  • A serpákról mindenki hallott már, olyannyira, hogy a legtöbben a népszerű félreértés révén ismerik őket. A serpa nem magashegyi vezetőt jelent, hanem egy nép elnevezése. A serpa nép a Himalájában él, leginkább Nepálban, és az Everestre induló expedíciók révén lettek híresek. Helyismeretük és magashegyi tapasztalatuk miatt a serpák közül fogadott fel hegyivezetőt és teherhordót a legtöbb klasszikus expedíció. Az Mount Everest csúcsát először elérő expedíció egyik tagja, Tenzing Norgay is serpa volt.

    qDSC03815
    Fotó: Földes András

    Azóta a nyugati utazók nagyjából mindenkit serpának hívnak, aki a Himalájában hegymászókat kalauzol, vagy számukra a terhet cipeli.

    Kevesebben tudják, hogy serpa szónak létezik egy harmadik jelentése is. A Magas-Tátrában ugyanis serpának hívják azokat az embereket, akik a hegyi menedékházakba szállítják az élelmet és egyéb szükséges holmit. Nem valami öncélú és jópofa hobbiról van szó.

    A Tátra menedékházai magasan a hegyek közé, gyakran meredek, szamarakkal járhatatlan sziklafalak fölé épültek. A szükséges felszerelés eljuttatására sokáig az volt tehát a legjobb módszer, ha valaki a hátára vette a csomagot, majd gyalog elkaptatott vele a felhasználási helyre. Míg az Alpok házaihoz a huszadik században drótkötélpályákat építettek, később pedig elterjedt a helikopteres teherszállítás, a Tátra máig megmaradt a maga érintetlenségében.

    Azaz sok házba továbbra is emberi erővel viszik fel az összes szükséges cuccot a kenyértől a virslin át a becherovkáig és a gázolajig. Ezeket az embereket hívják serpáknak. Mivel módszereik és felszerelésük sem sokat változott az évszázadok alatt, könnyű felismerni őket.

    qDSC03788
    Fotó: Földes András

    Legutóbb a 2015 méteren fekvő Téry házba kaptatva láttuk egyiküket. Hátán fából ácsolt, vállhevederekkel ellátott keret van, erre rögzítik a szállítandó dobozokat. A Téry ház vezetője elmondta, hogy a serpák télen, amikor nehezebbek a körülmények, 50-70 kilót visznek. Nyáron viszont 80-100 kiló az átlagos teher.

    A teljesítmény értékeléséhez tudni kell, hogy a Téry házba 3 óra gyaloglással jut el egy átlagos, mondjuk 5 kilós hátizsákot cipelő turista. Az út legvége, ahol fotóink is készültek, különösen meredek. Ez ekkora súlynál nem csak kellemetlenséget jelent, de veszélyes is: ha a serpa téli viszonyok közt ekkora súllyal elesik, akkor több száz métert is eshet.

    A serpák télen 3-4 naponta, nyáron minden egyes nap megteszik ezt a távot, mesélte a menedékház vezetője.

    qDSC03776
    Fotó: Földes András

    A technika fejlődésével egyre több házba lehet dzsippel vagy hószánnal eljuttatni a felszerelést, de három tátrai házba – a Térybe, a Rabló házba és a Risy menedékházába - még ma is csak emberi erővel érkezik a felszerelés.

    A serpák annyira hozzátartoznak a Tátra kultúrájához, hogy 1985 óta versenyük is van. A Serpa rallyn a férfiak 60, a nők 20 kilóval megrakva indulnak el a völgyből valamelyik menedékházba. A szerző évtizedekkel ezelőtt véletlenül belekeveredett egy késő nyáron, de pokoli időjárási viszonyok közt rendezett serpa versenybe. A havas eső elől a 2025 méterre épült Risy menedékházba húzódtunk be. Átázott ruháinkban remegve értetlenül szemléltük, ahogy félmeztelen serpa lányok, és hátukon elázott nagybőgőket cipelő serpa férfiak érkeztek, hogy aztán sramlizenélésbe és sörözésbe torkolljon a viharos verseny.

  • Majd vessen egy pillantást a gyönyörű szempillákra, a bolyhos homlokra, a szőrös kis szarvkezdeményekre, na meg erre a bölcs mosolyra: 

    Ugye, hogy most már sokkal jobb minden?

    A képen egyébként a Debreceni Állatkert 20 napja született recés zsiráfcsikója látható, akit szerdán mutattak be az állatkertben. A szépségről itt nézhet meg még több képet.

  • Áder János rendszeresen járja az iskolákat, hogy felhívja a figyelmet a fenntartható fejlődésre, sőt, tíz éve már Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsunk is van. Ők biztosan nem látták a XIII. kerületben a Szent István park új térkövezését. Íme:

    A felszedett térköveket (balra) megszemlélve más bűnük nem nagyon van, mint hogy kilazultak, és kissé összepiszkolódtak. Ezért felszedték őket, és már meg is érkezett pótlásukra a vadonatúj adag (jobbra). Bár nem vagyunk nagyon otthon a térkövek specifikációjában, azért úgy gondoljuk, hogy egyszerűbb, olcsóbb, de mindenképpen környezettudatosabb megoldás lett volna megtisztítva visszatenni a régieket. Főleg, hogy újlipótvárosi szokás szerint az összesen csak parkoló autók állnak majd, mint eddig:

    Mi lenne a megoldás?

    • 1159
      Letenni az újat, a régivel lekövezni a parkban a füvet
    • 995
      Lepucolni, visszatenni
    • 845
      Kocsik alatt nem mindegy? Hagyni a régit, ahogy van!
    • 569
      Letenni az újat, a régit lepucolni, letenni máshol
    • 530
      Felszedni, füvesíteni, megnövelni vele a parkot