50 éve találták fel a számítógépes egeret
Douglas Engelbart, PHD-s villamosmérnök és a Stanford Research Institute kutatója 1970. november 17-én szabadalmaztatta az eszközt az US3541541 alatt mint „X-Y pozíciójelző képernyős rendszerekhez”.
Az egér ötlete már 1963-ban felmerült Douglas Engelbartban, aki a Stanford Kutatóintézetben egy használhatósági teszt során végzett kutatás keretében beszélt először róla. Eleinte inkább „bogárnak” hívta, de végül maradt a sokkal jellemzőbb „egér” kifejezés. Ez egyike volt azoknak a mutatóeszközöknek, melyeket Engelbart egy NLS nevű szoftver és hardver rendszer keretében fejlesztett.
Az SRI-nél Engelbart már 1957 óta az ember-gép interakció lehetőségeit kutatta az Augmentation Research Center laborban, amelyet részben a polgári tudományos kutatások katonai támogatására létrejött Advanced Research Projects Agency (ARPA) finanszírozott. Ez a szervezet volt a DARPA (az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlegének) jogelődje, nevéhez köthető a ma ismert internet előfutáraként emlegetett ARPAnet megszületése is.
Nem az egér volt az egyetlen hardver, amely felmerült a kutatókban a gépi interakció tekintetében: a többi eszköz a test más jellegű mozgásaira reagált – például volt olyan, amelyet az állra és orra lehetett szerelni és a fej mozgását követte. Végül mégis az egér diadalmaskodott a többi felett, egyszerűsége és kényelmes használhatósága révén.
Engelbart és csapata ugyanakkor számos egyéb, olyan informatikai újítást is feltalált, amely szintén mind a mai napig fennmaradt és segíti az ember és gép közti interakciót és kommunikációt. A stanfordi kutatókhoz kötődik például a grafikus megjelenítés, a hypertext, vagyis a szövegek linkelése, illetve a napjainkban, cégeknél szinte mindennapos a videokonferencia elődje, továbbá a mai grafikus felhasználói interfészek, sőt, az ablakozó operációs rendszerek alapjait is ők dolgozták ki, még évtizedekkel korábban, hogy a személyi számítógépek egyáltalán napvilágot láttak volna.