A gyerekek agya nem egy készen kapott rendszer, fel kell építeni. Az ember egész életét döntően meghatározza, hogy milyen benyomások érik élete első éveiben, a fogantatástól kezdve az egészen iskolai évekig. A környezeti ingerek, a figyelem, a gondoskodás és az étrend szó szerint átformálják az agyat. Megváltoznak tőlük a idegek kapcsolódásai, amik minden agyi funkciót befolyásolnak, a problémamegoldó készségtől kezdve, az érzelmek kezelésén át a társas viselkedésig.
Évtizedeken átívelő kutatások mutatták ki, hogy a szegény sorból származó, de odafigyeléssel, segítséggel nevelt gyerekek lényegesen jobban boldogultak később az életben, mint azok, akiknek volt részük felzárkóztató programokban. Ez nem csak a fejlett világban problémája, ahol a kormányok átlagosan az oktatási költségvetésnek kevesebb mint két százalékát fordítják bölcsődék és óvodák fenntartására. Sokkal súlyosabb gond az olyan országokban, ahol évek óta folyamatos konfliktusok közepén születnek gyerekek.
Szíriában hetedik évébe lépett az egész országot felforgató polgárháború, a 2015-ös menekültválság csúcspontján családok százezres menekültek a Közel-Keletről és Afrika más országaiból az évtizedek óta húzódó konfliktusok és az egyre súlyosbodó éhínségek elől, de nem kell ilyen messzire menni hosszúra nyúló háborúkért. A szomszédban, Ukrajnában 2013-ban kezdődött polgárháború a mai napig helyi villongásokban folytatódik.
Mit jelent ez a gyerekekre nézve? Gondoljanak bele, egy ma hat éves szíriai fiú például nem látott még mást a világból, csak folyamatos harcokat, összedűlő épületeket, bombázást és folyamatos nélkülözést.
Ha napi szinten követjük a híreket, akkor is mellbe vágó dolog átböngészni a gyerekjogok világnapja alkalmából az Unicef oldalát, ahol a segélyszervezet konfliktuszónákban végzett munkáján keresztül óhatatlanul azzal is szembesül, hány millió gyerek él ma megengedhetetlen körülmények között, és mit jelent ez a jövőjükre nézve.
Rohingja menekültek érkeznek csónakkal Mianmarból Banglades partjaihoz. Mianmarban augusztus 25-e óta félmillió rohingja menekült el a hivatalosan terroristák ellen harcoló, de valójában etnikai tisztogatásba kezdő hadsereg elől a szomszédos Bangladesbe. Az érkezők négyötöde nő és gyerek, több mint 70 ezren sürgős humanitárius segítségre szorulnak. Gyerekek tízezrei szüleik nélkül, élelmiszersegélyeken tengődnek a táborokban, borzasztó körülmények között. (Fotó:
Brown / UNICEF)
Egy roma kislány nézi kikerekedett szemekkel bátyját. Egy 2011-es szerbiai vizsgálat megállapította, hogy a fiatal roma gyerekeket súlyos diszkrimináció éri. Emellett sokkal több közöttük az alultáplált kisgyerek, nincsenek könyveik, 13 százalékuknak játékai sem. Egy EU-UNICEF projekt is azt próbálja elérni, hogy segítsék a roma gyerekek társadalmi felzárkóztatását a térség országaiban. (Fotó:
McConnico / UNICEF)
Egy otthonát elvesztő pakisztáni kisfiú alszik egy segélytáborban 2009-ben. Az északi törzsi területeken több mint 1,9 millió embernek kellett elhagynia az otthonát a kormányerők és az iszlamisták között fellángoló harcok miatt. Az akkori helyzettel itt foglalkoztunk részletesebben. A törzsi területek határán is rendszeresek voltak az elmúlt években a merényletek. A hadsereg újabb offenzívát indított az ottani iszlamista csoportok ellen, ami viszont az átszorításukkal Afganisztánban erősítette meg a tálibokat. (Fotó:
Ramoneda / UNICEF)
Bejárta a világot a rohingja fiú, Abdul rajza, amin megörökítette, milyen borzalmakat kellett átélniük menekülés közben. A rajzokon vérben úszó emberek, menekülőkre tüzelő katonák, lángoló falvak láthatóak. A mianmari hadseregnek korábban is voltak már etnikai alapú katonai megmozdulásai a térségben, de ez most egészen új szintet jelentett. A rohingják között háromezer áldozat is lehet. A menekülők egyöntetűen azt állították, hogy a katonák és hozzájuk tartozó fegyveresek kergették el őket otthonaikból. (Fotó:
Brown / UNICEF)
Csecsemő súlyát mérik meg Etiópában. Kelet- és Dél-Afrikában közel egymillió gyereknek lenne szüksége ellátásra súlyos alultápláltság miatt. A helyzetet rontotta, hogy régen nem látott aszályok és árvizek kísérték néhány éve az elmúlt 50 év legerősebb El Niñóját, ami miatt a világ egyik részén nem volt elég eső, máshol viszont pont túl sok csapadék hullott. Paraguayban egész városrészek néptelenedtek el az áradások miatt, Afrikában azonban száz éve nem látott szárazság köszöntött be.
(Fotó:
Ayene / UNICEF)
Alsósok gyakorolják Kelet-Ukrajnában, hogyan kell reagálniuk tüzérségi támadás esetén. A Kelet-Ukrajnában negyedik évébe lépő konfliktusban továbbra is aktív harcok vannak, a különböző tűzszüneteket pedig rendre megszegik. A harcok miatt 1,7 millió embernek kellett elhagynia az otthonát. A leginkább azok a családok vannak nehéz helyzetben akik még mindig a frontvonal 15 km-es körzetében laknak. Ezen a részen 200 ezer gyerek él, közülük 12 ezren olyan településen laknak, amit legalább havonta egyszer ér tüzérségi támadás.
(Fotó:
Pavel Zmey / UNICEF)
Moszul ostromának megindulása után sokan menekültek el otthonaikból a harcok elől 2016 végén. 2016. októberében még úgy tervezték, hogy néhány hónapig fog tartani az Iszlám Állam legnagyobb iraki erősségének, az ország második legnagyobb városának a visszafoglalása. A harcok végül egészen 2017 közepéig húzódtak, és még a város hivatalos visszafoglalása sem jelentette a teljes békét.
(Fotó:
Romenzi / UNICEF)
A 19 éves Fatima 2013 elején menekült Libanonba, állítása szerint egy szíriai katona felesége volt, a házuk megsemmisült a harcokban. Hat év alatt a szíriai polgárháborúban legalább 330 ezren haltak meg és milliók váltak menekültté. Ugyan az Iszlám Államot legyőzték Rakkában és Deir ez-Zórban, több százezer civil menekült el, 13 millió embernek van szüksége segélyre, miközben már megkezdődött az újabb harc, ezúttal Szíria felosztásáért.
(Fotó:
Romenzi / UNICEF)
Irakból menekült jazidi családok egy görög menekülttáborban 2017 márciusában. A férfiak előrementek Németországba, a családegyesítés viszont azóta sem történhetett meg. Több mint 60 ezer menekült rekedt Görögországban, és nem tudott továbbmenni nyugatra. A menekültválságot közelről ezekben a riportjainkban mutattuk be. (Fotó:
Gilbertson VI / UNICEF)
Több nemzetközi program keretében is juttattak élelmet Etiópiában az alultáplált gyerekeknek. (Fotó:
Ayene / UNICEF)
Az egyik szanaai kórházban 2016 októberében. Az ENSZ szerint a 28 millió lakosú országban 20,7 millió ember segélyre szorul, és 60 százalék nem tudja, mikor, és mit fog enni legközelebb. 7 millió embert közvetlen éhínség fenyeget. Sok jemeni család barlangokba, összetákolt sátrakból álló táborokba kényszerült az elmúlt években az országban dúló harcok elől.
(Fotó:
Madhok / UNICEF)
Egy eritreai férfi a 30 hónapos fiával az egyik líbiai táborban, ahova leginkább olyan illegális migránsok kerültek, akik megpróbáltak a Földközi-tengeren keresztül Európába jutni. A legális státusz nélküli külföldieket akár 12 hónapig bent tarthatják. A körülmények siralmasak, van, ahol több mint 50 ember zsúfolódik 25 férőhelyre. Az eritreai férfi a gyerekük születése után indult el otthonról előbb Szudánba, majd Tripoliba. Felesége út közben meghalt, őt a kisgyerekkel pedig még Tripoli előtt elfogták. (Fotó:
Romenzi / UNICEF)
Egy iñupiat lány áll egy jégtáblán Alaszka partjainál. A mérések szerint az Arktisz felmelegedésére utaló hosszú távú trendek romlanak, és a nyár végeztével sem javulnak, amikor az Északi-sarkvidéken rendszerint hízni szokott a hó és a jég. Ezek a változások viszont kihatnak az állatvilágra, ezen keresztül pedig az itt élő emberek életét is befolyásolja. (Fotó:
Sokhin / UNICEF)
A négygyermekes Makia legkisebb lányával. Az El Niño okozta rendkívüli szárazság miatt a kelet-afrikai malawi lakosságának több mint fele élelmiszersegélyre szorult, 8,5 millió embert fenyegetett éhínség 2016-ban. (Fotó:
Rich / UNICEF)
Egy jemeni kórházban ápolnak egy kisgyereket súlyos hasmenéssel, a kolerára jellemző tünetekkel. Több mint kétezren meghaltak, és további 800 ezren megbetegedtek 2017-ben Jemenben a világ legsúlyosabb kolerajárványában, és a helyzet igazán csak akkor tudna javulni, ha véget érnének a harcok, amikben már összesen több mint 10 ezren vesztették életüket az elmúlt évek alatt. Erre azonban nem sok esély van, miközben a kórházak fele romokban, az egészségügyi dolgozókat pedig egy éve nem fizetik ki.
(Fotó:
Alzekri / UNICEF)
Óvodáskorú gyerekek játszanak a homokban Nigerben. Maliból több százezren menekültek át Algériába, Burkina Fasóba, Guineába, Mauritániába, Nigerbe és Togóba. 2013 elején a franciák légicsapásokat hajtottak végre, majd pedig sikerült elfoglalniuk az iszlamisták által megszállt északi városokat, azonban úgy tűnt, hogy Mali végleges stabilizációja még hosszú ideig eltarthat. (Fotó:
Terdjman / UNICEF)
Tanítás Dél-Szudánban. 2017 tavaszán a véres polgárháborúba süllyedt Dél-Szudánban volt arányaiban a legtöbb olyan gyerek, aki nem jutott hozzá iskolai oktatáshoz. A gyerekek közel 72 százaléka nem jár általános iskolába. (Fotó:
Hatcher-Moore / UNICEF)
Szíriában próbálja eltakarítani a beomlott tetőről beesett havat egy férfi egy menekülttáborban. Az egész menedéknek csak az egyik fala tégla, a többi műanyag lapokból és különböző törmelékből van összerakva, ezek viszont nem bírják el a hó súlyát. A hat éve tartó polgárháború harcai mellett a tél is mindig nagyon kemény kihívást jelent az otthonukat elvesztőknek. (Fotó:
Al-Faqeer / UNICEF)
Moszulban az Iszlám Állam az utolsó emberéig harcolt. Az ISIS átnevelő központokká alakította még az általános iskolákat is, a lakók pedig inkább csak zárt ajtók mögött meséltek tudósítónknak a nyilvános kivégzésekről, európai fegyveresekről és az őrült törvényekről. A túlélőknek pedig az újjáépítés mellett az elmúlt évek harcai okozta traumákkal is szembe kell nézniük, ami különösen a gyerekeknek lesz nehéz. (Fotó:
Romenzi / UNICEF)
Rovataink a Facebookon