További Belföld cikkek
- Viharos széllel tör be Magyarországra a hóesés
- Magyar Péter váratlanul megszólalt az „agyhalottakról”, ezzel magyarázza mondatait
- Botrányt kiáltott a Fidesz Erzsébetvárosban: önkormányzati lakást adott saját jegyzőjének a polgármester
- Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben
- Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
Előzetes letartóztatásba helyezték
A törvény értelmében Kulcsárt a hazahozatalától számított huszonnégy órán belül ki kell hallgatni gyanúsítottként. A kihallgatás délután meg is történt - adta hírül helyszíni tudósítónk. Bánáti János, Kulcsár védője az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy a "bróker" élve jogával nem kívánt vallomást tenni. A kihallgatás során kézhez kapta az őrizetbe vételéről szóló határozatot. Kulcsár előzetes letartóztatásáról ma dönt a bíróság.
A Budai Központi Kerületi Bíróság kedden délután 30 napra előzetes letartóztatásba helyezte Kulcsár Attilát. A bíróság a döntését azzal indokolta, hogy a gyanúsított a hatóságok elől megszökött, megkísérelte az eljárás megnehezítését, továbbá a jelen ügy tárgyát képező bűncselekmények egy részét az ellene folyamatban lévő büntetőeljárások, illetve felfüggesztett büntetés hatálya alatt követte el - áll a bíróság közleményében. Agyanúsított és védője a letartóztatás tényét tudomásul vette, de a döntés indoklása miatt fellebbezést jelentett be, így a végzés nem jogerős.
"Az ügyészség fokozott felügyeletet gyakorol a Kulcsár Attila elleni nyomozás során" - mondta Polt Péter legfőbb ügyész kedden. "A Fővárosi Főügyészség kiemelt ügyek osztálya a kezdetektől alkalmazza a fokozott felügyeletet, s ezt teszi a továbbiakban is" - hangsúlyozta a Legfőbb Ügyészség vezetője. Egy másik kérdésre válaszolva azt mondta, nem tart attól, hogy az ügyészség politikai támadások kereszttüzébe kerül a brókerügy kapcsán."Az ügyészség eddig is a törvények szerinti feladatait végezte az ügyben, és biztos vagyok benne, hogy ezt teszi ezután is" - jelentette ki a legfőbb ügyész.
Sikkasztás a gyanú
Kulcsár Attilát, a K&H Equities brókercég volt munkatársát és társait közpénzek szabálytalan felhasználásával, befektetők pénzének elsikkasztásával gyanúsítják. Bár a hatóságok pénzmosást is a számlájára írnak, a kiadatási eljárás során ezt a cselekményt nem sikerült a magyar hatóságoknak kellőképpen alátámasztaniuk, így a nemzetközi egyezmények alapján e bűncselekmény miatt nem indulhat eljárás Kulcsárral szemben. Az elsikkasztott pénzt két szír állampolgárságú pénzváltó vette fel az erre a célra nyitott bankszámlákról. Az eddig elvégzett vizsgálatokból annyi derült ki, hogy a K&H Equities Rt.-ből főként autópálya-építésre szánt pénzt sikkasztottak el, az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt.-nek és a Betonútépítő Rt.-nek előfinanszírozásként juttatott költségvetési forrásokat.
Bánáti János: "Kulcsár Attila nem tett vallomást." |
A botrány 2003. június 16-án, Szász Károly PSZÁF-elnök megverésével robbant ki. A vizsgálatok szerint az ügy több szálon vezetett a Kereskedelmi és Hitelbank brókercégéhez és annak vezetőjéhez. A gyanú szerint Kulcsár Attila öt év alatt 60-70 ügyfélnek több milliárd forintos kárt okozott. Kiderül, hogy mind a Pannonplast-részvénycsomagot összegyűjtő befektetők, mind a papírokat megvásárló kft.-k, mind az ügyletet közvetetten finanszírozó ÁAK kapcsolatba hozható Kulcsár Attilával.
A botrány kirobbanása után a K&H Equities brókercégtől Kulcsárt elbocsátották. Kiderült, hogy Kulcsár büntetett előéletű volt, és megfelelő végzettséggel sem rendelkezett banki pozíciója betöltéséhez.
Kulcsár elmenekült
A volt "bróker" a felelősségre vonás elől elmenekült: július közepén diplomáciai gépkocsival elhagyta Magyarországot. Elutazása előtt nem sokkal találkozott Áder Jánossal, a Fidesz frakcióvezetőjével, illetve Tóth Andrással, a Miniszterelnöki Hivatal polgári titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkárával.
A fideszes politikus először arról tájékoztatott, hogy a K&H Equities munkatársa "politikai védelmet" kért tőle, később ezt módosította, mondván: utólag, a történtek ismeretében véli úgy, Kulcsár Attila provokáció céljából kereste fel.
Az NBH adatai nem voltak elegendőek
Kulcsár Attila a Gyorskocsi utcában |
A rendőrség július 17-ére rendelte be kihallgatásra az exbrókert, aki azonban nem jelent meg. Védője, Bánáti János Kulcsár Attila megbízásából átadott egy rövid nyilatkozatot a nyomozó hatóságnak, amelyet az újságírók előtt is ismertetett.
Ebben Kulcsár Attila úgy fogalmaz: "amikor két héttel ezelőtt jogi képviselőm útján a bank belső ellenőrzése felé önként feltártam a K&H Equities Rt. brókercégnél történt manipulációk tényét, természetesen tudtam, hogy ezt büntetőeljárás is követi. Akkor őszintén és megfontoltan döntöttem arról is, hogy a nyomozó hatóság előtt megjelenve az ügy feltárását elősegítem. Az ügy körül ezt követően kirobbant és egyre növekvő méretű politikai hullámverés és médiaérdeklődés időlegesen azonban korábbi elhatározásom megváltoztatására késztetett".
Kulcsár Attilát még aznap a bécsi Operaház elé csalta a rendőrség, ahol az osztrák nyomozóhatóság őrizetbe vette, és megindult a kiadatási eljárás, majd pedig Ausztriában megszületett a döntés a "bróker" kiadásáról. Kulcsár Attilát március 30-án visszahozták Magyarországra.
Brókerbizottság: egymásra mutogatnak
Az országgyűlés létrehozta a brókerbizottságot, melynek többek között az a feladata, hogy feltárja az ügy politikai vonatkozásait. Az ellenzék szerint lehallgatott telefonbeszélgetések, naplóbejegyzések alapján feltételezhető, hogy Kulcsár kapcsolatban állt Baja Ferenccel, a szocialisták kampányfőnökével, és Puch László pénztárnokkal, aki az ügyben eddig tisztázatlan szerepet játszó Britton tízmilliós autóján közlekedett. A kormánypártok viszont azt hangoztatták az elmúlt hónapokban, hogy a brókerügy nem politikai-botrány, hanem gazdasági visszaélés, amiért felelősség terheli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, illetve az Orbán-kormányt, amelynek regnálása alatt nem lett ügy az ügyből.
Kulcsár Rejtő E. Tiborral (balról) teniszezés után |
A Fidesz egyébként gyakorlatilag csak kormánypárti politikus meghallgatásához járult hozzá, míg a koalíciós pártok az esetleges ellenzéki érintettek meghallgatását szorgalmazták. Érdemi munkát a testület egyáltalán nem végzett. Az ellenzék a legfőbb ügyész, illetve a PSZÁF-elnök meghallgatását szabotálta el, a kormánypártok pedig a szocialista politikusok bizottság elé citálását akadályozták meg. A testület mandátuma április 20-án lejár, de Demeter Ervin, a bizottság fideszes elnöke szükségesnek tartaná, ha a grémium addig meghallgatná Kulcsár Attilát.