További Belföld cikkek
- Kikapott a kormánypárti jelölt, független képviselő került be az önkormányzatba Sátoraljaújhelyen
- Viharlos szélre, hófúvásra és nagyon sok hóra figyelmeztetett a Magyar Közút
- Két magyar túrázó rekedt a szlovén Kamniki-Alpokban, nem tudják kimenteni őket
- Demszky Gábor: Olyan, mintha még a Kádár-rendszerben élnénk
- Gázolás történt hétfő hajnalban, több helyen nem járnak a vonatok
A szabad demokraták kezdeményezésére válaszul az MSZP huszonnégy órán belül változtatott korábbi álláspontján, és ma már korlátlanul hozzáférhetővé tenné a Történeti Levéltárban őrzött állambiztonsági iratokat. "A politikai szándék megvan, az összes, - 1944. december 21. és 1990. február 14. között - a III-as főcsoportfőnökségnél és az állambiztonsági hivatalnál született iratot, amelyet a Történeti Levéltárban őriznek, korlátozás nélkül hozzáférhetővé tesszük"- jelentette be Hiller István pártelnök szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján.
Az elnökséget támogatta a frakció
Értesüléseink szerint a villámgyors döntés előzménye, hogy a nemzetbiztonsági kabinet keddi ülésén villámcsapásként érte a szocialista képviselőket a felismerés, hogy még nincs frakcióálláspontjuk az SZDSZ ismételten benyújtott ügynöktörvényéről. Ezután az MSZP elnöksége kedden este egyhangúlag szavazott az ügynökkérdésről, és szerda délelőtti rendkívüli ülésén az MSZP-frakció is támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Tudomásunk szerint azonban nem értett mindenki egyet az új állásponttal.
Nem világos, mire vonatkozik
A szocialista vezetők szerint a törvény olyan lesz, mint az egykori Stasi-akták nyilvánosságát biztosító német jogszabály. A Történeti Levéltár főigazgató-helyettese, Kutrucz Katalin azt mondta az Indexnek, hogy szerinte az áldozatok magánéletéről szóló dokumentumok semmiképpen sem hozhatók nyilvánosságra, holott a levéltárban tárolt dokumentumok zöme ilyen. Kutrucz ezért nem gondolja, hogy a szocialisták szándéka valóban a teljes nyilvánosságra hozatal volna.
Ezzel kezdik az évet
A szocialisták Burány Sándor vezetésével februárig kidolgozzák a részleteket, "hogy 2005-ös esztendőt a jogszabály megtárgyalásával kezdhessük", mert Lendvai Ildikó frakcióvezető szerint "nekünk nincs takargatnivalónk", a frakció azt támogatja, hogy a múlt e darabját lezárják. Burány szerint az a baj, hogy az elmúlt időszakban nem közszereplőkről derült ki, hogy ügynökök voltak, "és ennek a folyamatnak véget kell vetni". "Azt szeretnénk, hogy senki ne mazsolázhasson adat és adat között" - tette hozzá.
Hiller István a szerdai a sajtótájékoztatón jelezte, hogy megvan a politikai szándék a módosítás által érintett összes jogszabály, akár az adatvédelmi törvény megváltoztatására is. Utóbbi módosítása kétharmados támogatást igényel.
Lebukott ügynökök
Az elmúlt fél évben több ismert emberről derült ki, hogy a múlt rendszerben az állambiztonsági szervek beszervezték őket. Novemberben Molnár Gál Péter színikritikus ismerte el, hogy az előző rendszerben az állambiztonság ügynöke volt, és Vikidál Gyula és Som Lajos zenészekről, valamint az olimpiai bajnok futballistáról, Novák Dezsőről is kiderült, hogy jelentéseket írtak környezetükről; Forró Tamás riporterről is napvilágra került, hogy aláírta a beszervezési papírt.
Szükségesség, arányosság
Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman - arra hivatkozva, hogy még nem ismeri az előterjesztést - csupán annyit mondott az Indexnek, hogy az ügynöktörvény módosításakor a szükségesség és az arányosság elvét kell figyelembe venni.
2002-ben, az ügynöktörvény módosításának akkori kísérletekor többek között Sólyom László alkotmánybíró és Majtényi László volt adatvédelmi biztos is azt állította, hogy az állami tisztségviselők és szervek helyes megítéléséhez és a működésükbe vetett bizalom megalapozásához fűződő érdek a vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala. Ez az indok azonban a szakértők szerint nyilvánvalóan nem vonatkozik a közéletben nem szereplő volt ügynökökre.
Kenedi János történész az állambiztonsági iratok hozzáférésével kapcsolatban az utóbbi tizenöt év legjelentősebb bejelentésének nevezte a szerdait. Szerinte ezek után egy civil levéltárosokból és történészekből álló bizottságot kellene létrehozni az iratokat ellenőrzésére. Kenedi ugyanakkor a szlovák mintát tartaná követendőnek. Északi szomszédunknál az internetre feltették az összes iratot, amelyek között szamai keresővel bogarászhat a kíváncsi állampolgár. A nyilvánosságot Kenedi egyedül a szenzitív adatok esetében zárná ki (vallás, szexuális orientáció, származás, stb.), de "másra nem vonatkozhat az anonimitás" - mondta.
Ügyes trükk?
Az Index által megkérdezett SZDSZ-es képviselők között volt, aki gyanakodva fogadta a szocialista javaslatot, és trükknek vélte a kezdeményezést. A törvény ismételt benyújtó Mécs Imre szerint a szocialista javaslat féloldalas, és az SZDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a közélet szereplőit és a közvéleményformálókat is átvilágítsák. Mécs szerint itt az ideje, hogy jóváhagyják azt a törvényt, amit két éve a szocialisták csak megcsonkítva fogadtak volna el.
Demeter Ervin fideszes képviselő örül, hogy a szocialisták végre érdemben is hajlandók foglalkozni ezzel a témával. Az Indexnek elmondta, "ha ez a felvetés őszinte, akkor fogunk tudni ilyen törvényt alkotni". Az ellenzéki politikus szerint ők eddig is nyitottak voltak minden, a közélet tisztaságát szolgáló kezdeményezésre, és egy ilyen törvénnyel elkerülhető lenne, hogy a pártállam egyik volt titkos ügynöke legyen ismét az ország miniszterelnöke.
Az SZDSZ november 23-án jelentette be, hogy ismét a parlament elé terjeszti a közéleti szereplők átvilágításáról szóló, úgynevezett ügynöktörvényt.