Szerdára megbukhat Tony Blair

Tony Blair lesz-e a hét végén is Nagy-Britannia miniszterelnöke - ennek a kérdésnek a taglalása öntötte el hétfőre, a brit kormányfő eddigi politikai pályafutásának kedden kezdődő, legveszélyesebb 24 órája előtt a brit politikai közéletet és a sajtót.

A Munkáspártot 1994 óta vezető, 1997 óta kormányon lévő Blairre két rendkívüli belpolitikai megpróbáltatás vár kedd estétől szerda estig. Először a felsőoktatási tandíjrendszer reformjának súlyosan vitatott tervezetéről tartandó alsóházi szavazást kell túlélnie, majd a Kelly-öngyilkosság ügyében összeállított független bírói jelentést.

Munkáspártiak is Blair ellen

A brit kormány január elején terjesztette be a felsőoktatási tandíjreformról szóló - a Labour-kabinet eddigi hat és fél éves országlásának kezdete óta a legkétesebb sikerű - törvénytervezetet, amelynek alapján az állami egyetemek 2006-tól tanévenként 3 ezer fontig (1,1 millió forint) terjedő, a diplomaszerzés utáni jövedelmekből, utólag fizetendő tandíjat szedhetnének be a hallgatóktól.

A rendkívül népszerűtlen tandíjügyben a munkáspárti kormány ellen fordult saját alsóházi frakciójának harmada is: 160 munkáspárti képviselő írta alá a tervet ellenző petíciót. Ennek a fele is elegendő lenne a tervezet - és sokuk reménye szerint a kormányfő - megbuktatásához. Az egyik tisztség nélküli Labour-képviselő - a lázadók egyike - elmondta, hogy az utóbbi két hétben hat vacsorameghívást kapott a kormány politikai kijáróitól, jóllehet az előző hat és fél évben egyszer sem csörrent meg az irodáját a Downing Streettel összekötő telefon.

Ha Blair a mögötte álló jelentős parlamenti többség ellenére - miniszterelnöki karrierjének kezdete óta először - alulmaradna, azt bizonyosan bizalmi szavazás követné. A kormányfő ettől függetlenül is többször tett egyértelmű utalást arra, hogy vereség esetén távozni lenne kénytelen. Tony Blair szóvivője arra az újságírói kérdésre, hogy a kormány megnyeri-e a kedd esti voksolást, hétfőn csak annyit mondott, hogy "reméljük, de nem tudjuk".

Blair jóváhagyásával?

Bármi legyen is a kedd esti szavazás eredménye, Tony Blair addigra már tudni fogja, hogy mi áll a politikai sorsa szempontjából ugyanilyen döntő Hutton-jelentésben. Lord Hutton, a felsőház tekintélyes - jóllehet időközben nyugalomba vonult - lordbírája tavaly augusztus óta vizsgálja, mi vezetett David Kellynek, Nagy-Britannia első számú mikrobiológiai szakértőjének, a védelmi minisztérium iraki fegyverzetügyi tanácsadójának júliusi öngyilkosságához.

Kelly neve - mint a kormány által dühödten cáfolt értesülés vélelmezett forrásáé - a BBC és a kormány között kirobbant példátlan csatározás során, sokak szerint Blair jóváhagyásával nyilvánosságra került.

A Hutton-vizsgálat fő kérdései: aktív kormányzati stratégia volt-e Kelly nevének nyilvánosságra hozatala abban a játszmában, amelynek célja a forrás kilétének kicsikarása volt a BBC-ből, és ha igen, ebben tevőleges szerepet játszott-e a miniszterelnök. Blair mindkét lehetőséget határozottan és folyamatosan cáfolja, de már korábban értésre adta, hogy ha a főrend által összeállított - a sajtó számára csak szerda délutántól hozzáférhető - jelentés mégis megállapítja az ő személyes felelősségét, akkor lemond.