• EU
• Archívum

• Dossziék

• Atomválság
• Litvinyenko
• Észak-Korea
• Szlovák–magyar
• Libanoni konfliktus

• Korábbiak

  • Zavargások Franciaországban
  • Pápadosszié
  • Katrina hurrikán
  • Gázháború
  • EP-választások
  • USA választás 2004
  • Ukrán választás
  • DK-ázsiai szökőár
  • Grúzia dosszié
  • Londoni robbantások
  • 9/11
  • Az iraki konfliktus

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Pedig a nyomozás nagy lendülettel és gyors sikerekkel indult. Három nappal a World Trade Center és a Pentagon elleni támadás után a hatóságok már azonosították a géprablókat, sőt az al-Kaidával való kapcsolatukra is találtak pénzügyi bizonyítékokat. Bin Ladent már akkor megnevezték mint a támadások kitervelőjét, amikor a hírcsatornák még a WTC tornyok összeomlásának képeit ismételték. A gépeltérítők és az al-Kaida kapcsolatát később maga bin Laden tanúsította, amikor egy videofelvételen többüket is megnevezte.

Mégis, a mai napig egyetlen embert tudtak bíróság elé állítani a terrortámadásokkal összefüggésben. Zacarias Moussaoui tárgyalása három hónappal a támadás után vette kezdetét, eredményt azonban még nem hozott. Ugyan a marokkói származású francia július közepén beismerő vallomást tett, ezt egy héttel később visszavonta. Szeptemberben a feltételezett terrorista ellentámadást indított, állítása szerint az FBI kábítószerekkel vette rá a beismerő vallomásra.

Németországban bukkantak a géprablók nyomára

Az amerikai nyomozással párhuzamosan Európában is elkezdődött a terroristák utáni kutatás. A géprablók azonosítása után kiderült, hogy hárman is Hamburgban tanultak és laktak, mi több, csoportot is szerveztek Németországban. Hasonló csoport nyomaira bukkantak Milánóban is. Az olasz nyomozás adatai szerint az egyes terroristasejtek havi 50 ezer eurós keretből gazdálkodtak, tagjai rendszeres havi juttatásokban részesültek.

Az olasz hatóságok buzgalma nem merült ki az észak-olasz városokban működő terroristacsoportok felderítésében, az éber vámosok gyanúját egy német kamionsofőr telefonos közlése - Ich bin im Laden (Boltban vagyok) - ébresztette fel annyira, hogy terrorizmus elleni harcra specializált szakértőket kértek fel a palackozott italokat szállító kamion átvizsgálására.

A nyomozás során kiderült, hogy a gépeltérítők vezetője bin Ladenen kívül Irakkal is kapcsolatban állt: Mohamed Atta Prágában találkozott egy iraki titkosügynökkel. Számos letartóztatásra került sor Nagy-Britanniában, Hollandiában és Belgiumban is, a szeptember 11-i támadásokról és az al-Kaida szerepéről azonban lényegi új információt nem sikerült beszerezni.

Elkerülhető volt a támadás

Egy látható eredményt azonban mégis hozott a nyomozás, ez azonban nem túl hízelgő az amerikai hatóságokra nézve. Kiderült ugyanis, hogyha az amerikai nemzetbiztonsági szervezetek az egymással rivalizálás helyett megosztották volna a rendelkezésre álló információkat, már szeptember 11-e előtt összeállhatott volna a kép. Megakadályozhatták volna a tragédia bekövetkeztét. Háromnegyed évvel a terrortámadások után ugyanis kiderült, Bush kormányát előre figyelmeztették.

Egymást akadályozó szolgálatok

Az elnököt egy brit forrás 1998-as jelentése alapján 2001. augusztus 6-án figyelmeztették egy esetleges terrortámadásra, az információt azonban sem az FBI, sem a CIA nem erősítette meg. Annak ellenére, hogy két későbbi géprablót a CIA már hónapok - egyet már évek - óta megfigyelés alatt tartott. Zacarias Moussaoui, a feltételezett huszadik gépeltérítő esetében pedig az FBI washingtoni főhadiszállása akadályozta meg mineapolisi irodája nyomozását. A legkellemetlenebb talán mégis az volt, amikor kiderült, hogy két halott gépeltérítő napra pontosan hat hónappal a szeptember 11-i terrortámadások után megkapta tanulóvízuma meghosszabbításához az engedélyt az amerikai hatóságoktól. A gépeltérítők ugyanis amerikai repülőiskolában szerezték meg az akció végrehajtásához szükséges pilótatudást.

A titkosszolgálatok kudarcának oka a központi szervezetség hiánya lehetett. A támadások előtt Amerikában nem létezett központi terrorizmusellenes ügynökség. Elhárítással mintegy ötven szervezet foglalkozott úgy, hogy nem volt közöttük meghatározott hierarchia. Erre már 2001 áprilisában felhívták Bush figyelmét, lépéseket azonban - a Nemzeti Biztonsági Hivatal létrehozásával - csak a támadások után tettek.

Felkészületlenség minden szempontból

Nemcsak az elhárítás hiányosságaira figyelmeztették Busht előre, az elnök kész al-Kaida elleni haditerveket örökölt elődjétől. A tervek azonban elvesztek a bürokrácia útvesztőiben, Bush már csak a terrortámadások előtt egy héttel jutott hozzájuk. Hogy mennyire felkészületlenül érte az amerikaiakat a támadás, arra jó példa az is, hogy a honi légtér védelmére nem állt rendelkezésükre megfelelő számú felfegyverzett repülő. Az észak-keleti légtér parancsnokának elmondása szerint így valószínűnek látszott, hogy felkérik a pilótákat: szükség esetén áldozzák fel az életüket.

Az Egyesült Államok így rohamtempóban látott neki nemzetbiztonsága újraformázásához, amelynek szükségességét az is jelzi, hogy a legfrissebb jelentések szerint az al-Kaida még mindig képes bárhol, bármikor csapást mérni. A csoport első számú vezetője még mindig szabadlábon van, folyamatosan toborozzák a tagokat, és a terroristákat támogató alapok feketelistázása ellenére is folyamatosan pénzhez jut a szervezet. A hosszú háború tehát nem ért véget a tálib rezsim felszámolásával, és az is kétséges, hogy valaha befejeződik-e.

N; N;