További Sport cikkek
-
Végső búcsú minden idők egyik legjobb magyar sportolójától - Remek teljesítmény a magyar bajnoki címvédőtől, megszerezte első hazai BL-sikerét
- Hullanak a nagyágyúk, hajmeresztő balesete után a kilencszeres ralivilágbajnok is feladta a Dakart
- Eszelős rekord a Dakaron: mindössze 19 éves versenyző nyerte a 3. szakaszt
- Rémisztő borulása után feladja a Dakart a címvédő Carlos Sainz
Begyakorolt védelem
Kramnyik a negyedik lépésben h4-et lépett, mely a számítógép szerint jó lehet számára, hiszen Lékó legalább tizenöt éve játszott ilyen partiban. A folytatásban azonban Kramnyik nem az eddig megszokott h5-öt lépte - ami érthető is az eddigi eredménytelenséget nézve -, hanem egy új, huszár d2-vel próbálkozott.
Lékó helyszínen tartózkodó apósa ekkor úgy értékelt, ez nem lehet gond, hiszen ezt a Caro-Kann védelmet sokat gyakorolták a felkészülés során. (Rossz előjel volt azonban, hogy az após a parti közepén rágyújtott, ami az őt ismerők szerint gondot jelent.)
Elmaradt tisztcserék
A 16. lépésben került sor a vezércserére, majd a folytatásban a magyar nagymester "elcserélte" a sötét futóját egy huszárra. Ezután azonban nem erőltette a sorozatos tisztcseréket, mely után egy jóval egyszerűbb végjáték alakulhatott volna ki. a folytatásban Kramnyik tisztjeinek szabadabb mozgása, több tere volt.
A középjátékban egy erőltetett támadás után Lékó zavarba került, úgy tűnt, mint ha terv nélkül ült volna asztalhoz. Kramnyik roppant feszült volt a parti alatt végig, többször is felállt, kisétált, és az eddigi partikhoz képest többször is hosszabban gondolkodott a szokottnál.
Kramnyik remekelt a végjátékban
A 35. lépés után a helyszínen lévő oroszok kisebb örömujjongásba törtek ki, a magyar szurkolók azonban bíztak Lékó remek végjátékában. A végjátékban aztán Lékó több kisebb hibát is vétett, futója "beragadt", Kramnyik pedig kegyetlenül kihasználta ezeket a hibákat és agresszív támadásának köszönhetően remek végjátékkal megnyerte a találkozót.
A világos huszár betört d6-ra, és az előőrs megbénította a sötét állását, a döntő gyalogáttörés, a királyvándorlás pedig megpecsételte Lékó sorsát. Érdekesség, hogy a címvédő világelső a nyitó- és a zárójátszmában tudta legyőzni kihívóját. A győzelem pillanatában Kramnyikból felszabadultak az indulatok, boldogan bokszolt a levegőbe.
A világbajnoki döntő így 7-7-es döntetlennel ért véget, ez azonban azt jelenti, hogy a címvédő megvédte címét. Az esemény összdíjazása egymillió svájci frank volt, amely az előzetes tervek szerint 60-40 százalékban került volna elosztásra a győztes javára, a döntetlen miatt azonban 50-50 százalékban osztoznak a felek a díjon.
Lékó Péter: Semmi rosszkedvűség nincs bennem. Nem volt ma egy nagy napom, de egy nagyon érdekes parti volt, amiben végül alulmaradtam. Vegyes érzések vannak bennem, hiszen a 7-7 összességében jó eredmény, de mondanom se kell, nem vagyok elégedett, nem vagyok boldog. Nagy küzdelem volt és ezúton szeretném megköszönni a magyar szurkolóknak a szeretetüket, segítőimnek pedig a munkájukat. Nagyon fontos tapasztalatokkal gazdagodtam, 25 éves vagyok, úgy érzem a jövőben még lehetek világbajnok.
Vlagyimir Kramnyik: Nehéz ezekben a pillanatokban beszélni, keressük a szavakat mert egy különösen nehéz páros meccsen és egy különösen nehéz mai partin vagyok túl. A Lékó elleni meccs keményebb volt, mint a Kaszparov elleni csata, hiszen ott egyszer sem kaptam ki, ezúttal viszont nagyon megkellett küzdenem a sikerért. A mai csatát és az egész összecsapást a rutin döntötte el, ez pedig mellettem állt és sikerült is kihasználnom. Sok sikert kívánok Péternek további pályafutásához.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
