Elvennék a bűnöző bajnokok életjáradékát

1992 birkózó olimpiai bajnoka, Farkas Péter neve sokáig különleges mozdulatokkal, egyedülálló bravúrokkal forrott össze – ő harapta meg először a dobogó tetején az aranyat, ő nyert meg egy évben világ- és Európa-bajnokságot -, most pedig egy törvénymódosítási javaslattal.

A parlament már megtárgyalta a miatta meghozott törvényt, a zárószavazást várhatóan hétfőn tartják. Ennek lényege: az olimpiai bajnokoknak (és a dobogósoknak, valamint edzőiknek és özvegyeiknek) az életük végéig járó életjáradékot megvonja az állam, ha érdemtelenné válnak rá.

Ez az érdemtelenség áll Farkas Péterre, aki kábítószerügye első fokú ítéletének kihirdetése előtt a fellebbezés furcsa formáját választotta: kiment a tárgyalóteremből, és azóta senki sem látta, előfordulhat, hogy Thaiföldön bujkál. Farkas első fokon 5 év fegyházbüntetést kapott, és mivel korábbról már volt egy év felfüggesztett büntetése, hat évet kellene ülnie, ha ezt helyben hagyja a másodfokú ítélet. (A másodfokú tárgyalás október közepén kezdődött el, decemberben lesz az újabb forduló.)

Az egykori birkózó Szegő András újságíróval tartja a kapcsolatot, többnyire skype-on beszélgetnek, Farkas ételek elkészítéséről érdeklődik. A rendőrség ugyanakkor nem találja. Járadékát édesanyjának postán folyósítja az állam.

Farkas Péter olimpiai bajnok a 92-es barcelonai olimpián

Az aranyérmeseknek járó életjáradék a törvényben meghatározott módon évről évre növekszik, tíz évvel ezelőtti bevezetése után most havi 199 ezer forint. (2010-ben befagyasztják, vagyis a 2009-es szinten kapják az érintettek.) Farkas járadéka sokak igazságérzetét bántotta, ezért is született meg a 2004-es sporttörvény módosítására a már említett javaslat, ennek kidolgozásában a Magyar Olimpiai Bizottság is részt vett.

A kérdés nem könnyű, hiszen erre a járadékra rászolgált egy versenyző, aki élete egyik legnagyobb sikerét elérve verte riválisait. Viszont későbbi botlásait, jogerős elmarasztaló ítélet esetén, a jövőben nem tolerálnák, az állam megvonná az adómentes juttatást az arra érdemtelennek nyilvánított sportolóktól.

Újabb nem egyszerű kérdés, meddig legyen érdemtelen a járadékra egy jogerősen börtönbüntetésre ítélt olimpiai bajnok. A szocialista Páva Zoltán adott be módosító indítványt a T/11004-es számon futó törvény járadékosokat érintő passzusaihoz, és ha ezt elfogadják, akkor a szabadulás után még 15 évig nem juthat pénzéhez az, akit öt évnél többre ítélnek.

Ha Farkas konkrét példáját vesszük, és az első fokú ötéves büntetést, akkor a szabályozás szerint összesen 21 évig nem juthat a pénzhez, amikor az letelik, akkor lesz újra érdemes az életjáradékra. A 21 év úgy jön össze: a bíróság által kiszabott büntetés (5+1 év), ehhez jönne az új szabályozás szerint egy tízéves mentesítési idő, és még további öt év. Ez az öt év közjogi szankció, azt sújtja, aki a bűnügyi nyilvántartásba bekerült, és már a mentesítési időt is kitöltötte.

A huszonegy év soknak látszik, bár volt olyan javaslat is, hogy élete végéig ne kapjon pénzt a súlyos büntetésre ítélt elítélt sportoló és szó volt 28 éves moratóriumról is a vitában.

A januártól életbe lépő törvény arról is határoz, ha eljárás, nyomozás indul egy olimpiai bajnok ellen, akkor azt nyolc napon belül jelentenie kell a sportért felelős minisztériumnak. (Aki elmulasztja, arra a tervek szerint mulasztási bírság is kiszabható.)

Az eljárás alatt a járadékot felfüggesztik, de ha az olimpikonról kiderül, hogy ártatlan, akkor az elmaradt járadékot megkapja. Ha felfüggesztettet kap, megvonják tőle, és a mentesítési időtől még három évig nem juthat hozzá. Egyéves felfüggesztett büntetés esetén tehát négy évig mondhat búcsút a járadéknak. Ha megrovást kap egy érmes, a három év akkor is él.

A büntetlen előélet követelmény lesz ezentúl a Nemzet Sportolóival szemben is, ha tehát valakit elítélnek jogerősen, csak az erkölcsi feddhetetlenségét kiváltó eltiltás után kerülhet be a tizenkettő közé.

Pillanatnyilag nem csak Farkas Pétert érintheti ez a törvény, korábban jó néhányan akadtak, akik ellen eljárás folyt: Sike András birkózó felfüggesztett börtönt kapott, a szintén birkózó Növényi Norbertet ugyanakkor felmentették.

A pólós Kósz Zoltán ittas vezetése miatt 75 ezres pénzbírságot kapott 2009 februárjában, bekerült a bűnügyi nyilvántartó rendszerbe, ezért a hároméves tiltás rá is vonatkozik januártól, legalábbis erről tájékoztatta az Indexet a minisztérium.

Kőbán Rita rongálási ügye befejeződött, az Indexnek megerősítette: megszüntették az ellene folyó eljárást, semmit sem tudtak rábizonyítani. "Teljes nyugalomban várom a szavazást" - mondta, és panaszkodott, hogy meghurcolása idején mindenki kíváncsi volt az ügyére, felmentő ítélete azonban nem kapott ekkora nyilvánosságot

A 2004-ben olimpiai győztes birkózó, Majoros István elismerte, hogy ittasan vezetett. "Nincs értelme szépíteni a dolgokat, nem akarok hazudozgatni" - mondta 2006 áprilisában. Pénzbírsággal sújtották, ha az ügye átcsúszott 2007-re, akkor Majorosnak ugyan járna a pénz, mert elmúlt 35 éves (ennyi a járadék életkori határa), de nem juthat hozzá, 2010 második felében viszont már utalhatnak neki.

Korábban felmerült, de pletykaszinten maradt, hogy az 1998-ban győztes kajaknégyes tagja, Hódosi Sándor ellen is büntetőeljárás indult, de erről a hivatal nem tud, számlájára havonta utalnak.

1948 távolugró bajnoka, Gyarmati Olga mindeddig nem igényelte a járadékot, az 1936-ban győztes vízilabdázó, a legidősebb olimpiai bajnok, a 96 éves Tarics Sándor sem, de ő hamarosan hozzájuthat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!