Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A saját jelentésébe írta bele a MOB a magyar sport összes nyomorúságát

D  AS20160819028
2016.10.05. 12:46
Csak két sportág teljesített önmaga várakozásai felett az olimpián: az úszás és a vívás. Úgy tűnik, mintha semmi különös nem történt volna a magyar sportban, régebben is ugyanebben a félrevezető illúzióban éltek – a különbség, hogy soha korábban nem kaptak ennyi támogatást, mint most. Ha a hosszú távú fejlesztési koncepciók hasonló színvonalúak: nagy a baj.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elkészítette és átadta a sportot felügyelő minisztériumnak (Emmi) a jelentését a riói olimpiát megelőző négy évről. Kiértékelő szakaszba jutott a hazai sport, ezt Balog Zoltán miniszter jelentette be hétfő délután, miután átvette a dokumentumot, majd hozzátette, még hatékonyabbá kell és lehet tenni az irányítást.

Különösen, mert a sport stratégiai ágazat, és soha ennyi pénz nem volt benne.

Az élsport mellett az utánpótlásról is szó van a jelentésben, mi most elsősorban az élsportra fókuszáltunk.

Régóta bevett gyakorlat, hogy a hazai sportszövetségek minden olimpia előtt megjelölik, mik a terveik, és mit szeretnének elérni a legfontosabb sporteseményen, ami aztán az egész támogatási rendszernek az alapját képezi. Ennek a tervezésnek többnek kellene lennie az egyszerű hasraütésszerű reménykedésnél, de a realitások általában nem szokták megzavarni a magyar sportvezetőket, ahogy a szövetségi kapitányokat sem, akik közül többen bruttó egymillió forintot keresnek. Pedig több sportágban a versenyzőkkel egyszerűen nincs is aktív kapcsolatuk, mert nem a kapitányok irányítják az edzéseket.

A mostani jelentés minderre tökéletesen rávilágít. „A számok, a tények most is önmagukért beszélnek” – írja Borkai Zsolt MOB-elnök a jelentés előszavában. De miről beszél?

Az alábbi ábra mutatja meg a valóság és a felelőtlen ígérgetés között tátongó szakadékot. Az látható, hogy sportszövetségek két évvel az olimpia előtt hány olimpiai pontot tűztek ki elérendő célként.

A pontok kódolása nagyon egyszerű: az aranyéremért hét pont jár, az ezüstért öt, utána mindig eggyel kevesebb, a hatodik helyért is jár egy pont.

Az álomvadászok

Nem tudjuk, sírjunk vagy nevessünk: az öttusa például nem vacakolt: két aranyat várt Rióban, ami a megjelölt 14 pontból könnyen kikövetkeztethető. Ha azt gondolnánk, hogy a Magyar Öttusa Szövetség csak London miatt ittasodott meg, mert négy éve volt egy érmünk – Marosi Ádám harmadik volt Londonban –, tévedünk. Az előző három olimpián egyaránt magyar arannyal számoltak, teljesen mindegy, kik ültek a vezetésben.

Rióban ebből a férfiaknál lett egy 12. és 17. hely, a nőknél pedig egy 17. hely és egy 27. hely. Vagyis még a pontszerző helyek is igen messze voltak, nemhogy az érmek.

Tornában is nagyot mertek álmodni: két évvel a nyári játékok előtt minimum 12 pontot lőttek be. Ehhez képest még a döntőbe sem sikerült eljutni a versenyzőinknek.

Az igazsághoz hozzátartozik, arra nem lehetett számítani, hogy a lólengés címvédője, Berki Krisztián már a kvalifikációban kiesik. Ez nagy csalódás volt, ami után a cél már elérhetetlenné vált. Önmagában ugyanakkor rejtélyes, hogy a másik érmet mégis kitől várták? Mivel a torna kétszereplős sportág, alighanem Hidvégi Vid lett volna a másik sikerre – pontosabban minimum bronzéremre – jelölt versenyző. Hidvégi Londonban, 2012-ben döntős volt, de hibázott, és sem Eb-ről, sem vb-ről nincs érme. A csodával határos lett volna, ha éppen Rióban mutatja legjobb formáját. Végül kilencedik lett.

A vágy tehát: két magyar dobogón. A tényeket ismerjük – nulla pont. A MOB szintén tornász olimpiai bajnok elnökének valószínűleg ez a legfájóbb pont.

A sportág akkor is szeretett álmodozni, amikor még nem a kétszeres bajnok Magyar Zoltán vezette, hiszen 2008-ban sem tartották elképzelhetetlennek, hogy 12 ponttal térnek haza Pekingből. Akkor 3–12 pontot jelöltek meg, vagyis legalább egy negyedik helyben bíztak, de a két érmet sem tartották elképzelhetetlennek. Akkor is nullázott a sportág, és mivel Berki akkor sem jutott ki, az éremre nem volt valós esély.

Vagy ott a súlyemelés. Nem világos, miként jelölhetett meg a sportág 3 pontot, vagyis legalább egy negyedik helyezést, amikor az egész négyéves ciklusban, de az elmúlt tíz évben sem volt esélye ilyen jó helyezésre magyar súlyemelőnek. A szövetség vezetője, Dobos Imre egyébként MOB-tag. Talán nem mellékes, hogy a Hvg.hu érdeklődésére elárulta, négy általánosa van.

Küzdősportok

A 2013-as és 2014-es vb-n elért jó helyezések és vb-érmek után a birkózás legalább két érmet vállalt. Az eredmény ismert, egy sem lett belőle, bár a 85 kilós Lőrincz Viktor esetében valóban példátlan csalás történt.

A londoni két érem után a dzsúdóban sem volt meg a kellő mértéktartás, holott a 2012-es olimpia egy húsz éven át tartó gyengébb, érem nélküli korszakot zárt le. A vezetők azonban 13 pontot céloztak meg. Mivel a sportágban az olimpia előtt nem érkezett vb-érem, első látásra is túlzónak látszott a vállalás, és a valóság igazolta is.

Ahogy az ökölvívást sem zavarta, hogy meccset is alig nyertek magyar bunyósok a vb-ken, hat pontot blöfföltek, ami legalább egy ezüst vagy két öklöző éremközeli helyezése lett volna. Ebből egy darab győztes meccs lett, Harcsa Zoltánnak pedig a későbbi győztes kubai egy életre elvette a kedvét a boksztól. Azóta már újra a ringben van.

Egyebek

Atlétikában a ciklus elején még nem lehetett látni, hogy a kalapácsvetés címvédője, Pars Krisztián a sérülései miatt lejtmenetbe kerül, mint ahogy azt sem, hogy a súlylökő Márton Anita ugrásszerűen fejlődve évről évre lép előre. Végül ő harmadik lett, ezzel megszerezve egy olyan érmet, amire a sportágban 1968 óta vártak – női versenyzőnk ugyanis legutóbb akkor állhatott olimpiai dobogóra.

A takvondó vállalt 1–4 pontja akár védhető is lehetne, mert Kotsis Edina az olimpia előtti vb-n bronzérmes lett, és kisebb csalódás is volt, hogy a játékokra már nem jutott ki. Így egy magyar sem lehetett ott, noha két versenyző kijutását tervezték.

A milliárdok megjelenése

Amint az ábrákon látható, ebben a ciklusban 3-4 milliárd forint jelent meg a nullázó sportágaknál. Ezek egy része létesítményekre ment, de azért maradt a szakmára is, a bázis szélesítésére is. A KSF kódolása: kiemelt sportágfejlesztés.

De menjünk tovább: a sportlövészet is érmet vizionált, és emellett további pontszerző helyezéseket, amiből Sidi Péter ötödik helye maradt. Ő egyébként légpuskában hat lövés után még vezetett, de hát a döntő nem ott ért véget. A lövészetben legalább háromról nyolcra nőtt a létszám, és két tinédzser is a csapat tagja volt.

A kézilabda fájó vereségeket szenvedve már a selejtezőben leszerepelt, így teljesíthetetlenné vált a hat pont megszerzése. Az evezés az utolsó pillanatban szerzett kvótákat, így a pontszerzésük eleve esélytelennek látszott.

A vízilabda öt pontja is elmaradt a prognosztizált tizenegytől. Árnyalja a képet, hogy három meccsünk is csak büntetőpárbajban dőlt el. A végül negyedik helyezett nők egyet nyertek és egyet veszítettek, a férfiak viszont elbukták a négy közé jutásért zajló meccsen. Ha az ötödik helyre befutó férfiak azt megnyerik, akkor teljesítik a várakozásokat.

Az átlag felett teljesítők: úszás és vívás

Az úszók 30 pontot terveztek, és mivel egyéniben egyedül Hosszú Katinka 26 pontot ért el, nem volt nehéz túlszárnyalni ezt a számot. Amellett, hogy Hosszún kívül csak három versenyzőnek – Kapás Boglárka, Cseh László, Kenderesi Tamás –, valamint a 4x200-as női gyorsváltónak sikerült döntőbe jutnia.

Az úszás 1996 után lett ismét a legeredményesebb magyar sportág az olimpián, akkor a három aranyat három versenyző szerezte, most egy.

Vívásban 20 pontról álmodtak, de már tízzel is kiegyeztek volna. 23 lett belőle, és a párbajtőröző Imre Géza döntőjén kívül szinte minden a kedvünk szerint alakult. Sőt, ha a kardozó Decsi Tamást nem sújtják a bírók az első asszójában, jó eséllyel még egy pontszerzővel gazdagodott volna a termés.

A sportág 1972 után így is először szerzett két aranyérmet. Az éremszerzők Szilágyi Áront leszámítva mind 30 felettiek, ez már nem annyira jó hír a jövőre nézve.

Kajak-kenu külön fejezet

A három arany nagyon komoly teljesítmény, és mivel a férfi szakágat az olimpia előtt két doppingbotrány is megrázta, több éremre komolyan nem is lehetett számítani.

A sportág emiatt el is maradt a megjelölt 35 ponttól. És a jövő?  A korábban sikeres edzők – Fábiánné Rozsnyói Katalin, Ludasi Róbert, Sári Nándor – már inkább kifelé tartanak a sportágból, az olimpiai bajnok kajakosok közül pedig Kammerer Zoltán és Kökény Roland is már 35 év felett járnak, a mögöttük lévő generáció viszont még nem érett be. A kenus Vajda Attila nyolc éve olimpiai bajnok volt, a ciklus végére már itthon is volt nála jobb.

Tény ugyanakkor, hogy a 31-szeres világbajnok Kovács Katalin visszavonulását, Benedek Dalma távozását – férje miatt szerb színekben indul – könnyebben elviselte a női szakág, ami továbbra is igen erős. Még az is belefért, hogy az előző vb-n éremszerző Kárász Anna az utazó csapatból kimaradt.

A sportág egyébként telibe találta az előző olimpiai szereplését (37 pont), és 2008-ban is mindössze 3 pontot tévedett.

Az nem derül ki az anyagból, milyen szempontok szerint voltak ennyire bizakodóak a szövetségek, illetve a MOB – mint a szakmát felügyelő szerv – milyen szempontok szerint fogadta el ezt a felettébb optimista tervezést. Miért nem figyelmeztetett az óvatosságra az ambíciók és a lelkesedés megtartása mellett. Nem tudni, nincs rögzítve, milyen szankciói vannak a blöfföknek.

sport02

Amint látható, a magyar olimpiai csapat a remélt 190 pont helyett 110 pontot ért el. Az eltérés 80 pont, a több mint 50 százalékos hibahatárt sok mindennek lehet nevezni, csak tudatos, megfontolt, kontrollált tervezésnek nem.

A rendszeres felültervezésnek sok oka lehet:

  • mivel sohasem kérték számon, bármennyit beírhattak
  • a nemzetközi mezőny nem helyes ismerete
  • egy versenyző erejének túlbecsülése
  • mentális tényezők, az öt karika nyomása
  • nem megfelelő edzettségi állapot – túledzettség is megesik – a legfontosabb pillanatban
  • sporttudományos módszerek, nemzetközi trendek nem kellő ismerete
  • az edzők gyenge felkészültsége, vagy a külföldi edzők nagyobb tudása

Esetleg ezek mind együttesen. 

A MOB mindenesetre most jól összeszedte a tényeket, amit a tévében is láthattunk. 

Az okokról egyelőre nem foglalt állást, ami talán több mint egy hónap elteltével elvárható lett volna. Az öttusáról például csak annyi a konklúzió, hogy a sportág jövője szempontjából a részletes szakmai okok elemzése rendkívül indokolt. A MOB sportigazgatója nem mellékesen öttusázó volt.

A férfiak visszaeséséről sem olvashatunk alapos és részletes elemzést. Pedig biztosan oka van, hogy Szilágyi Áronon kívül nem volt férfi bajnok. És mint tudjuk, a gyógyítás elengedhetetlen feltétele a jó diagnózis.

(Borítókép: Földházi Zsófia bukik a Rio de Janeiró-i nyári olimpia női öttusaversenyének lovaglás számában a Deodoro Stadionban 2016. augusztus 19-én. Fotó: Kovács Tamás/MTI)