30 éves a bundabotrány

Éppen harminc éve, hogy kirobbant az a bundabotrány Magyarországon, amelyben válogatott labdarúgók, korábbi szövetségi kapitány, klubelnökök is érintettek voltak. Több személyt elmarasztaltak, de a börtönbüntetést végül majdnem mindenki megúszta.

Futószalagon adták-vették a meccseket

A nyolcvanas években egymást érték a gyanús meccsek, többről is kiderült, hogy előre megbeszélt eredmény született. 1982 júliusában kezdtek el nyomozni a hatóságok előbb ismeretlen tettes, majd egy totózóbanda után. Ennek az apropóját az adta, hogy az azévi 30. játékhéten szokatlanul magas volt a 13+1 találatos szelvények száma.

A vizsgálat három hónapig tartott, melynek során kiderült, hogy

Az ügy legtragikusabb figurája az 1968-ban olimpiai bajnok Sárközi István volt, aki szintén belekeveredett a totóbotrányba: börtönbüntetést kapott, és már sosem sikerült visszakerülnie a pályára, ami az életét jelentette. Fiatalon, 1992. január 31-én, 45 éves korában, máig tisztázatlan körülmények között, a Rákoscsaba és Pécel közötti vasútvonalon vesztette életét.

Amikor a vécében cserélt gazdát a pénz

Máig vitatott meccs volt az 1983–1984-es szezont lezáró Volán-Budapesti Honvéd, amely úgy lett 6-6, hogy 4-4 után nyolc perc alatt rúgott mind a két csapat 2-2 gólt. Az MLSZ sejthette, hogy itt nem minden a rendnek megfelelően zajlott, hiszen később megsemmisítette az eredményt, 0-0-val és mindkét csapatnak nulla ponttal igazolta a mérkőzést. A Honvédtól öt pontot vontak le, amellyel még ugyanúgy bajnok maradt a Rába ETO előtt. A Volántól már nem volt értelme levonni, mert amúgy is kiesett.

A meccsen mesterhármast szerző Esterházy Márton góljait is törölték, így a videotonos Szabó József lett a gólkirály 17 góllal. Az akkor már az AEK Athénhoz szerződő csatár, Esterházy elismerte, tudott a bundameccsekről, de állítja, a Volán-Honvéd nem volt az.

Később városi legendák keringtek arról, hogy mi is történt valójában a Czabán Samu téri pálya mosdójában, és a pénzkötegek hogyan is cseréltek gazdát, de ezt bizonyítani végül senki sem tudta, így aztán eljárás sem indult az ügyben.

Csattant a bilincs válogatott futballista, szövetségi kapitány kezén

Ilyen előzmények után 1988 októberének végén robbant ki az újabb bundabotrány. Az október 26-i Népsport címlapján arról számolt be, számos futballistát és sportvezetőt vett őrizetbe a rendőrség. Alapos gyanú merült fel, hogy a kiesés ellen harcoló csapatok játékosai és sportvezetői az eredmények számukra kedvező alakulása miatt vesztegetésben vettek rész.

Az első napon Steigcrwald Zoltán (DMVSC), Melis Béla (DMVSC), Szekeres József (Békéscsaba), Dohány Lajos (ZTE), Hannich Péter (Rába ETO), Preszeller Tamás (Rába ETO), Mező József (DMVSC), Szabó László (DMVSC), Varga János (Dorog) és Deákvári Antal (Rákóczi FC) labdarúgók, valamint Sípos Tibor (DMVSC) technikai vezető ellen indítottak eljárást.

A korabeli tudósítások alapján kiderült, hogy először a még az 1987–1988-as idényben lejátszott ZTE-Rába ETO meccs lett gyanús, majd nem sokkal később Békéscsabán, Kaposváron és Debrecenben is elindult a lavina. A rendőrség sorra kereste fel a csapatokat, játékosokat, bizonyítékokat gyűjtve. Az MLSZ válságstábja is összeült, és meghozta a fontos döntést, a bundabotrány miatt nem szakad félbe a bajnokság. Az első körben legrosszabbul Melis és Bíró járt. Előbbitől megvonták a külföldre szerződéshez szükséges tárgyalási engedélyt, utóbbi a játékengedélyét veszítette el.

Másnap Mészöly Kálmán korábbi szövetségi kapitányt, a ZTE edzőjét is őrizetbe vették. Közben nagyjából összeállt az a lista, amely a rendőrség szerint egyértelmű bundagyanús volt. Így a ZTE-Rába ETO mellett a PMSC-Békéscsaba és a PMSC-Debreceni MVSC meccseket vizsgálták elsősorban. Később további meccsek kerültek fókuszba. Főleg azok a találkozók, amelyek befolyásolták a DMVSC akkori bennmaradását.

A Legfőbb Ügyészség október 27-én bejelentette, hogy Sipos Tibort, a DMVSC technikai vezetőjét, illetve Pásztor József, Steigerwald Zoltán, Varga János, Szabó László és Leboniczky Imre labdarúgót őrizetbe vette. Valamint a honvédos Sallai Sándort és Mészöly Kálmánt tartotta még őrizetben, miközben javában zajlott az NB I.

Mindenki a döbbenetéről mesélt, holott évekig alig akadt olyan ember a magyar futball közelben, aki legalább ne sejtett volna valamit a megbeszélt eredményekről.

Október végén tartott sajtótájékoztatót a rendőrség az üggyel kapcsolatban, amelyen elhangzott, hogy már korábban figyelték a kiesés ellen küzdő csapatok eredményeit, különös tekintettel a Videoton, a Debrecen és a ZTE szezonvégi szereplését.

Kiderült, hogy a ZTE játékosai szponzori pénznek csapták le a felét, 500 ezer forintot, amelyet a Rába ETO elleni meccsre tettek félre. Az ügyben Dobány Lajos beszélte le a dolgot a győri Presszeller Tamással, aki nem merte egyedül vállalni a dolgot, így bevonta Hannich Pétert is. A ZTE 3-1-re legyőzte a Rába ETO-t. Mészöly Kálmán amúgy csak az utolsó fordulókra vette át a kispadot, a mai napig tagadja, hogy bármi köze lett volna az egészhez. 

A másik kritikus meccs a Kaposvár-Debrecen volt, ahol a vendégek részéről Sipos Tibor technikai vezető 150 ezret ajánlott az egy pontért, vagyis a döntetlenért. A kaposvári Deákvári és még három társa fejenként 31 ezret kapott, miután a DMVSC 3-0-ra nyert. Döbbenetes módon a vesztegetést a Loki Baráti Körének pénzéből fedezték úgy, hogy szinte minden vezető tudott az ügyről.

A PMSC-Békéscsaba végeredménye akár valós is lehetett volna, hiszen a pécsiek akkor a második helyért mentek, de szerették volna ezt minden körülmények között már előre bebiztosítani. Öt játékos is benne volt a pécsiek végső sikerét hozó bundameccsben, amely százezret ért a csabaiaknak.

Sallai Sándor, a Honvéd válogatott jobbhátvédje 600 ezer forintért vállalta, hogy segédkezik abban, hogy a Debrecen bennmaradása ne múljon más csapaton. Nem múlt, a DMVSC otthon legyőzte a Honvédot, a pénzt Sallai elrakta. Később kiderült, hogy a Honvéd szinte teljes akkori csapata benne volt az ügyben, összesen 1,1 milliót kaptak a debreceniektől, amelyet a Baráti Kör akkori vezetői, Nemes László, Erdei István és Császár Ferenc vagyonkezelői kötelességüket megszegve a Baráti Kör vagyonából biztosítottak.

Sallai és felesége a lakásukon vették fel a pénzt, később a Honvéd játékosai közül Sallai Sándor, Fitos József és Sikesdi Gábor 40-40 ezer, Andrusch József, Fodor Imre, Kerepeczky György és Kovács Kálmán 30-30 ezer, Gróf Attila és László István 15-15 ezer forintot tett el.

Összesen 39 gyanúsítottat hallgattak ki és hét csapat került bajba az ügy kapcsán. A következő napokban egyre másra jöttek a újabb kihallgatások, őrizetbe vételek. Volt olyan, hogy a Honvéd korábbi csapatának mind a 11 tagja a rendőrségen ült.

Amikor a rendőrség állította össze a válogatott keretet

Mezey György, a válogatott akkori kapitánya egy interjúban elmondta, akkoriban gyakorlatilag a rendőrség határozta meg a válogatott végleges összeállítását. Az került az utazó keretbe, akit éppen nem hallgattak ki, vagy nem volt előzetesben. Végül a korábbi honvédosok közül Détári Lajos és többen is megúszták a vádemelést.

1989. január elejéig húzódott az ügy, amikor a Hajdú-Bihar megyei ügyészség ítéletet hirdetett. A Debrecen meccsei miatt 47 embert hallgattak ki gyanúsítottként, az ominózus Honvéd elleni mérkőzésen a kispestiek közül kilencen kaptak pénzt a kialkudott döntetlenért. A jogtalanul felhasznált pénzekről pedig a játékosokkal írattak alá jegyzéket, mintha azt az összeget prémiumként vették volna fel. A debreceniek más számukra fontos meccsek, így például a Csepel-Volán megbundázásában is részt vettek.

Voltak akik azért rosszabbul jártak. Mészöly Kálmánnak és Hannich Péternek, sőt az akkori ZTE-elnök Sulyok Lászlónak, bár nem kellett leülniük a börtönbüntetést, de ők is próbára bocsátást kaptak. Mészölyt a végén fél évre tiltották el a futballtól. Két évvel ezelőtti interjújában így mesélt a történtekről:

Győrből már többen hívtak, hogy megvettük a meccset. Mondom, vettük a kurva anyátokat! És akkor jött egy ramazuri, hogy egy csomó meccs el lett adva, nem csak a miénk. És elvitték ezt meg amazt és egyszer csak jöttek értem is. Akkor már a Vasas edzője voltam. Levittek Győrbe, és rendesen be is kasztniztak. Semmi nem igaz az egészből!

Sokaknak azért alaposan megváltozott az életet harminc évvel ezelőtt. A már addigra szétesőfélben lévő magyar futball presztízsét is alaposan megtépázták, az NB I.-et meg végleg leminősítették oda, ahol azóta is vegetál.

Megvesztegetésekre azóta is akad példa a magyar fociban, az új műfaj a sportfogadás. Az újkori tippmixkirályokat 2012-ben érte el a végzet, amelynek során a REAC 15 volt játékosa és vezetőedzője került bajba. A történet tragédiával ért véget: Kutasi Róbert, a REAC akkori klubigazgatója öngyilkosságba menekült a szégyen elől.

(A cikk megírásához az Arcanum adatbázisát használtuk fel)

(Borítókép:  Sulyok László a ZTE elnöke, Preszeller Tamás a Rába ETO labdarúgója, Hannich Péter a Rába ETO volt labdarúgója, Dobány Lajos a ZTE volt labdarúgója és Mészöly Kálmán a ZTE volt vezetőedzője (j3) hallgatja Paksa Lajos tanácsvezető bíró a városi bíróság elnöke (b háttal) Preszeller Tamás és társai vesztegetési ügyében hozott ítéletét a Győri Városi Bíróság nagy tárgyalójában. - fotó: Matusz Károly / MTI)