1990. június 29-én hirdettek ítéletet a békéscsabai bundaügyben, amely az 1988 őszén kirobbant botránysorozat legjobban felderített és legmesszebbre vezető ügye volt.
"Folytatja-e jó szereplését Krasznai János?" – tette fel a kérdést a Népsport 1989. május 20-án. Az első magyar kamionversenyző a legnagyobb kategóriában a kilencedik helyről rajtolva ötödik lett a szombati, esős versenyen, és vasárnap következett az Eb második hungaroringi futama, illetve a nagydíj, vagyis a Hungarocamion Truck Trophy.
Tizenöt éve, 1994. június 15-én kergették meg a rendőrök Kispesten a felszólítás ellenére a csapatukkal ünnepelni akaró fradistákat. A rendőrség később elismerte, az illetékesek rossz döntéseket a Magyar Kupa-döntő visszavágója után, mégis három ferencvárosi játékos fogtak perbe, mert a káoszban dulakodtak az intézkedő rendőrökkel.
A lacrosse-ról szóló bejegyzésünk után egy Ausztráliában élő olvasónktól kaptunk egy videót és levelet, melyben ennyi állt: Ez babazsúr az aussie focihoz képest. Rögtön elhatároztuk, a következő poszt témája az Aussie Rules Football lesz. Kontaktsportok kedvelőinek kötelező kattintani!
Amikor kilenc éve kitakarították a leégett Budapest Sportcsarnokból a tűzvész utáni romokat, már voltak elképzelések az újjáépítésre, aztán persze minden másképp alakult.
Kevés olyan kiélezett futballbajnokságot játszottak Magyarországon, mint 1989/90-ben, amikor az Újpest és az MTK csak az utolsó fordulóban döntötte el – gólaránnyal – az első hely sorsát. Szinte pontosan tizenkilenc éve, 1990. május 26-án az MTK már megnyert címet adott ki a kezéből, míg a Dózsából bajnokot csináló edzőt, Varga Istvánt gyakorlatilag kirúgták az arannyal a kezében.
Az 1989. május 21-ei Eb-győzelem volt Ónodi Henrietta első nagy sikere, Brüsszelben felemás korláton olimpiai bajnokokat előzött meg. A 92-es olimpia tornászbajnoka élete első felnőtt világversenyén nyert húsz éve.
Az MLSZ elnöke most a létszámcsökkentéstől várná a változást a magyar futballban, két évtizede abban reménykedtek a futballvezetők, az segít, ha az ikszre végződött mecsek végén tizenegyesekkel döntenek a győztesről. Egy évet élt a rendszer, amelyet a bundázás ellen találtak ki.
Mostantól minden héten válogatunk a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) MTV-s különgyűjteményének sport témájú felvételeiből. Az igazán nagy eredmények mellett fel fogunk idézni elfelejtett embereket, eltűnt módszereket, botrányokat.
Korda György kedves mosolyból extatikus sikítozásba csapó közvetítései elhozták Magyarországra a pókerlázat, manapság nem sok baráti társaság van, ahol az összejövetelek ne egy-egy pókerparti körül összpontosulnának. Cirka három évvel ezelőtt az emberek felének fogalma nem lett volna, hogy a drillt üti a full, azt meg tán ketten tudták volna százból, hogy az All-in mit jelent. A magyar ember tehát szeret kártyázni – mostanában egyre gyakrabban derül ki, hogy tud is –, mégis inkább pókerezik, mintsem egy tőrőlmetszett magyar játékba bonyolódna. Pedig a világ legjobb kártyajátékának mi volnánk a szülőatyjai.
Az ember úgy van az új sportok kipróbálásával, mint amikor Thaiföldön elé rakják élete első édes-savanyú gyíkherepörköltjét. Nézegeti, méregeti, nincs nagy bizalma a dologban. Főleg, ha egy olyan kalitkába zárják focizni, ahol padlószőnyeg van, és egy plüssgolyót kell rugdalnia. De a Sportiskola pont azért jött létre, hogy ne finnyáskodjunk, hanem minden kipróbáljunk, amire lehetőségünk van, ha pedig ez a valami már első ízlelésre gyermeki örömöt okoz, akkor egyszerűen kötelességünk megosztani olvasóinkkal. Következzék az első látásra teljes kreténségnek tűnő, de kipróbálás után a bátor kísérletezőt azonnal rabul ejtő jorkyball bemutatása.
A kanadai embert úgy kell elképzelni, hogy nagydarab, kockás ing van rajta, az egyik kezében valami favágásra használatos eszközt, a másikban meg hokiütőt szorongatva bömböli az Oh, Canadát. Helyi sört iszik (amit az ország keleti felében Bleue-nek, a többiben meg Blue-nak hívnak), és vadul tömi magába a poutine-t. Ha nyer a csapata, boldog, ha kikap, szomorú, ha a halálos áldozatok száma mérkőzésenként eléri a minimálisnak mondható ötöt, elégedett. De mi van akkor, ha éppen megérdemelt pihenőjüket töltik a jégkorongozók? Előfordulhat, hogy Kanadában ne lehessen iszonyúan agresszív, végletekig férfias sportmeccseket nézni csak azért, mert elolvadt a jég? Nem, nem fordulhat. Mert amikor nincs hideg, akkor kezdődik a lacrosse-szezon.
A floorball a jégkoronghoz hasonló elvek és szabályok szerint, de teremben (általában kézilabdapályán), műanyag tollú ütővel és műanyag labdával játszott csapatsport. A jégkorongnál lényegesen kevesebb testi ütközés megengedett. Svédországban olyan népszerű a sportág, hogy Henke Larsson, a Manchester United és a Barcelona egykori futballistája a téli szünetben rendszeresen beszáll játszani.
1981-ben az És megint dühbe jövünk című filmből egészen új sportágat ismertünk meg. Bud Spencer, alias Charlie Firpo "a korszak egyik legnagyobb játékosának", Jamón Serranónak öltözve squash-szerű játékot játszott. A legnagyobb pofonok hőse kézre erősített kosárral, iszonyatos erővel lőtte a labdát a falra, amit persze senki sem tudott visszaütni. Azóta sem találkoztunk gyakran a sportággal. Lerántjuk a leplet a jai alairól, vagyis inkább összefoglaló nevén a baszk pelotáról.
A baseballnak nagy szerencséje van: megúszta, hogy lefordítsák a nevét magyarra, és egyúttal ellehetetlenítsék létezését. Mert hát ki jelentené ki büszkén, hogy bázislabdázom? Még inkább: alaplabdázom. Magyarország – sok más mellett – a gólra játszott, első blikkre felfogható labdajátékok mellett tett hitet, nem csoda tehát, hogy a baseball térhódítására nemcsak nálunk, de egész Európában is várnunk kell még néhány évtizedet. A lehetetlen küldetések azonban a Sportiskola blognak mintegy specialitásai lesznek, ezért első bejegyzésünkben nemcsak megkíséreljük elmagyarázni a baseball szabályait, de hátha meg is kedveltetjük olvasóinkkal ezt a pompás játékot.
Legjobb eredményei: 2x olimpiai 2. (1972: C-1, C-2), olimpiai 3. (1976: C-1); 9x világbajnok (1970, 1971, 1974, 1977, 1979 2x, 1981, 1982: C-1; 1971: C-2), 5x vb-2. (1966, 1971, 1978 2x: C-1; 1970: C-2), 5x vb-3. (1973 2x, 1975, 1983: C-1; 1973: C-2); 3x Európa-bajnok (1969 2x: C-1, 1967: C-2), Eb-2. (1967: C-1); 32x magyar bajnok
A mai napig bánatos, mert nem sikerült olimpiát nyernie, ám nincs miért szégyenkeznie. Wichmann Tamás több világbajnoki érmet szerzett, mint mai nagy utóda, Kolonics György. Az MTK-ban jelenleg gyerekekkel foglalkozó egyko-ri kenus Magyarország egyik legismertebb sportembere: 1979-ben megkapta az Unesco fair play díját is.
Legjobb eredményei: olimpiai 3. (1976); vb-2. (1982), 3x vb-3. (1971, 1975, 1978); BEK-1. (1982); világválogatott (1984); 250x válogatott; 10x magyar bajnok (1971, 1974, 1975, 1976, 1977, 1978, 1979, 1980, 1981, 1982)
Olimpiák, világbajnokságok és európai kupák forró hangulatú csatáinak hôsnôje, sok-sok magyar diadal fôszereplôje, akit szinte legendaként emlegetnek a kézilabdában. A hetvenes-nyolcvanas években, amikor még nem volt Eb, és vb-t is csak három-négy évente rendeztek, 250 (!) alkalommal viselte a címeres mezt. A Dániában élô hajdani szupersztár sportpályafutását olyan zseniális edzôk irányították, mint Török Bódog vagy Elek Gyula. Ma is büszke gazdag éremgyűjteményére.
Legjobb eredményei: 2x olimpiai bajnok (1932, műszabadgyakorlat, lólengés), 2x olimpiai 2. (1932, korlát, egyéni összetett); világbajnok (1930, nyújtó); 35x magyar bajnok.
Az 1932-es Los Angeles-i olimpia hôse, a harmincas évek kiemelkedô képességű tornásza volt. Az Egyesült Államokban megrendezett játékokon két aranyérmet szerzett, s a korabeli tudósítások szerint az egyéni összetett gyôzelme is csak egy elveszett jegyzôkönyv miatt hiúsult meg. Jogi doktorátust szerzett, ám sokkal inkább a cirkuszok világában találta meg önmagát. A második világháború után a tengerentúlra távozott, és artistaként járta a világot. Késôbb Dél-Amerikában telepedett le.
Legjobb eredményei: 7x olimpiai bajnok (1948: egyéni; 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960: csapat), olimpiai 2. (1952: egyéni), 2x olimpiai 3. (1936: egyéni; 1936: tôrcsapat!); 9x világbajnok (1951, 1955: egyéni; 1937, 1951, 1953, 1954, 1955, 1957, 1958: csapat), 2x vb-2. (1953: egyéni; 1959: csapat), 2x vb-3. (1953, 1954: tôrcsapat!); 5x Európa-bajnok (1935: egyéni; 1931, 1933, 1934, 1935: csapat); Eb-3. (1935: tôrcsapat!); 34x magyar bajnok
1932 és 1960 (!) között válogatott kerettag, minden idôk legeredményesebb magyar olimpikonja. 1988-ban megkapta az Olimpiai Érdemrendet, 1991-ben a Halhatatlanok Klubjának tagjává választották.
Legjobb eredményei: 5x olimpiai bajnok (1988: 200 m hát, 1992: 100 m hát, 200 m hát, 400 m vegyes, 1996: 200 m hát), olimpiai 2. (1988: 100 m hát), olimpiai 3. (1996: 400 m vegyes); 2x világbajnok (1991: 100 m hát, 200 m hát), vb-2. (1994: 200 m hát); 9x Európa-bajnok (1991: 100 m hát, 200 m hát, 400 m vegyes, 1993: 100 m hát, 200 m hát, 200 m pillangó, 400 m vegyes, 1995: 200 m hát, 400 m vegyes), 4x Eb-2. (1989: 100 m hát, 200 m hát, 400 m vegyes, 1995: 4x100 m vegyes váltó); 79x magyar bajnok
Minden idôk legfiatalabb nôi olimpiai bajnoka. Nála több egyéni úszó olimpiai bajnokságot senki sem nyert a világon. A királynô. A szakemberek szerint a Hírességek Csarnokába (Hall of Fame) beválasztott klasszisnál senki sem úszott elegánsabban. Nem kétséges, megelôzte a korát.
Dr. Török Ferenc ragyogó sportolói pályafutása befejezése után sem szakadt el az öttusától, 1976-tól 13 éven át a felnôtt férfiválogatott szövetségi kapitánya volt. Ebben a minôségében az 1988-as olimpián (egyéni és csapatarany), illetve az 1989-es budapesti vb-n (mindhárom aranyérmet Magyarország nyerte) ért a csúcsra. A honi szövetség elnökeként is dolgozott, és a nemzetközi szövetségnek (UIPM) is volt alelnöke.
Legjobb eredményei: 9x világbajnok (egyes: 1953; páros: 1950, 1953; vegyes páros: 1949, 1950, 1952, 1953; csapat: 1949, 1952); 8x vb-2., 7x vb-3; 3x Európa-bajnok (páros: 1960; csapat: 1958, 1960); Eb-2; 34x magyar bajnok
Az ötvenes évek meghatározó asztaliteniszezôje volt, káprázatos pályafutása során alig akadt olyan világbajnokság, ahonnan ne éremmel tért volna haza. Tehetségét nem csak asztaliteniszben bizonyította, ugyanis igazolt labdarúgó és röplabdázó is volt, pályafutása befejezése után pedig edzôként ért el világraszóló sikereket.
Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1952); vb-2. (1954); Európa-kupa-gyôztes (1953); 3x BEK-gyôztes (1959, 1960, 1966), 2x BEK-2. (1962, 1964); 6x magyar bajnok, 6x spanyol bajnok, 2x Spanyol Kupa-gyôztes; 4x magyar gólkirály, 4x spanyol gólkirály; a magyar válogatottban 85 mérkôzés/84 gól, a spanyol válogatottban 4 mérkôzés; 349 magyar bajnoki mérkôzés/358 gól, 372 spanyol bajnoki mérkôzés/324 gól
Minden idôk egyik legkiválóbb labdarúgója. Az ötvenes évek magyar válogatottjának, az Aranycsapatnak a kapitánya. Az 1956-os forradalom kitörése után politikai okokból elhagyta az országot, és az MLSZ kérésére a FIFA két évre eltiltotta a játéktól. Ezt követôen, 31 évesen a spanyol Real Madridnál talált otthont
Legjobb eredményei: 2x olimpiai bajnok (1988, 1990), fiú U14-világbajnok (1990), fiú U12-világbajnok (1988); szuperbajnok (1991), férfi nk. nagymester (1991?), 4x Oscar-díjas (1988, 1994, 1996, 2000), a férfi olimpiai válogatott elsô táblása (1994, 1996); nôi világranglista-helyezése: 1. (1989 óta), férfivilágranglista-helyezése: 30. (2000. október)
A Polgár lányok legfiatalabbika 1988-ban berobbant az elitbe: 12 évesen megnyerte a korosztályos fiúk világbajnokságát, és olimpiai bajnoki címet szerzett a nôk között. (A kivételes duplát két évvel késôbb megismételte.) 1989 óta vezeti a nôi világranglistát, bár a gyengébbik nem versengésében nem vesz részt - a nôk közül egyedüliként szerepel a férfi világranglista elsô száz helyezettje között.
Legjobb eredményei: 2x olimpiai bajnok (1936, 1948: egyéni), olimpiai 2. (1952: egyéni); 6x világbajnok (1951: egyéni; 1937, 1952, 1953, 1954, 1955: csapat); 5x Európa-bajnok (1934, 1935: egyéni; 1933, 1934, 1935: csapat); 9x magyar bajnok
A nôi tôrvívás kiemelkedô egyénisége, a magyar sport elsô nôi olimpiai bajnoka. Két Eb-gyôzelme után 1936-ban az olimpiai dobogó tetejére is felállhatott, majd 12 (!) év múlva megvédte címét. 1952-ben vitatható módon - a csörtevezetô egyenlô állásnál az utolsó találatot, egy nem és egy tartózkodom véleményre mégis megadta ellenfelének - nyert "csak" ezüstérmet toronymagas esélyesként, újdonsült világbajnokként.
Legjobb eredményei: 1955-ben a világon az Év sportolójává választották; 1953-1959: 12x világcsúcstartó 1500-tól 10 000 méterig; 2x Eb-6. (1954: 1500 m; 1958: 5000 m). 12x magyar bajnok; 40-szeres válogatott
Az egyetlen magyar, akit a világon az Év sportolójává választottak, ám rendkívüli tehetségét nem tudta olimpiai érmekre váltani. 1956-ban - Nurmi után elôször - 1500 métertôl 10 000 méterig hét különbözô távon tartotta a világrekordot, és egyedüli magyarként a Helms Alapítvány emlékveretével tüntették ki. Mindenki arra számított, hogy Melbourne-bôl többszörös bajnokként érkezik haza, ám az októberi események hatására el sem utazott az olimpiára.
Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1972), 2x olimpiai 2. (1964, 1968); 2x világbajnok (1965, 1972), 6x vb-2. (1961, 1962, 1964, 1966, 1968, 1970), 2x vb-3. (1959, 1963), 5x Európa-bajnok (1962, 1963, 1968, 1970, 1971), 4x Eb-2. (1961, 1965, 1966, 1969), 2x Eb-3. (1959, 1964), 13x magyar bajnok
A világ egyetlen súlyemelôje, aki öt olimpián vett részt, és ami a legfontosabb: nem passzióból ,,látogatta" az ötkarikás játékok versenyeit. Münchenben arany-, Tokióban és Mexikóban ezüstérmet akasztottak a nyakába. Az egykori vájártanuló fantasztikus képességeit bizonyítja, hogy Montrealban 38 esztendôsen is ötödik tudott lenni. Ötször választották meg az év súlyemelôjének. Ű
Legjobb eredményei: 2x olimpiai bajnok (1992: K-4 500 m; 1996: K-1 500), 3x olimpiai 2. (1988: K-4 500; 1992: K-1 500, 2000: K-4 500), olimpiai 3. (1992: K-2 500), 9x világbajnok (1986: K-4 500; 1994: K-1 200, K-2 200, K-4 200; 1995: K-1 500, K-1 200; 1998: K-4 200; 1999: K-4 200, K-4 500), 10x vb-2. (1985, 1987, 1989, 1990, 1991 2x, 1993, 1994 2x, 1998), 6x vb-3. (1985, 1993, 1995, 1998, 1999: 2x); 3x Eb-1. (2000:K-1 200 m, K-1 500 m, K-4 200 m), 2x Eb-2. (1999, 2000)
A példásan sikeres magyar kajaksport legeredményesebb olimpiai éremgyűjtôje. Négy olimpián vett részt (1988, 1992, 1996, 2000), és mindegyikrôl(!) éremmel tért haza. Elnyűhetetlen, harminchat évesen is aktív versenyzô: a 200 méteres számokban még az idén is rajthoz kíván állni a világversenyeken.
Legjobb eredményei: 2x olimpiai bajnok (1952: felemás korlát; 1956: kéziszercsapat), 2x olimpiai ezüstérmes (1952: csapat; 1956: csapat), 4x olimpiai bronzérmes (1952: egyéni összetett, gerenda, talaj, kéziszercsapat)
Az ötvenes évek tornájának meghatározó alakja, az 1952-es helsinki olimpia sztárja. Édesapja, a tornászbajnok és testnevelô tanár Kronstein Ferenc révén került kapcsolatba a tornával. 1947-ben minden szeren gyôzött az ifjúsági országos bajnokságon, 1951-ben fôiskolai világbajnok lett talajon, majd egy évre rá pályafutása csúcsára ért Helsinkiben. Az 1956-os melbourne-i olimpiát (no meg a budapesti forradalom leverését) követôen részt vett a Sport Illustrated amerikai körútján, majd az Egyesült Államokban telepedett le, ahol torna- és úszásoktatással foglalkozott.
Legjobb eredményei: 4x olimpiai bajnok (1964: csapat; 1968: egyéni és csapat; 1972: csapat), olimpiai 3. (1972: egyéni; 1976: csapat); 3x világbajnok (1970: csapat; 1971: csapat; 1978: csapat), 2x vb-ezüstérmes (1969: csapat; 1973: csapat), 4x vb-bronzérmes (1963: csapat; 1967: csapat; 1974: csapat; 1975: csapat); 10x magyar bajnok
A klasszikus párbajtôrvívást képviselte, ellentétben a hatvanas évektôl egyre elterjedtebbé váló verekedôs erôvívással. Versenyzését kifinomult pengevezetés, kitűnô védekezési és visszaszúrási készség jellemezte. Szükség esetén tôrözôként is helytállt. Visszavonulása után a Magyar Vívószövetség fôtitkára, majd pedig szövetségi kapitánya lett. 1986-tól Olaszországban edzô.
Rovataink a Facebookon