A Debrecen Levszki elleni sikere után most már nem egyedüli magyar csapatként volt BL-főtáblás a Ferencváros 1995-ben. Akkor váratlanul szakadt rá a futballkánaán klubra, szurkolóra, így fordulhatott elő, hogy a pénztárak előtt várakozók szinte ölre mentek a néhány ezer belépőért.

Az MTK-s Várszegi-éra első bajnokcsapata az akkor még félelmetes Rosenborggal került össze a Bajnokok Ligája selejtezőjében, az 1997. augusztus 13-i első mérkőzésen mégis győzelemre állt. A 68. percben azonban megszűnt a villanyvilágítás a Hungária körúton és a kék-fehérek végül kettős vereséggel estek ki.

1994. július 23-án a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) rendszerváltás utáni második elnökének választották meg Benkő Lászlót. A Caola tulajdonosa nem húzta sokáig a magyar futball élén, 1996 elején távozott. Utólag azt mondja, kilátástalan volt küzdelme és ezért előkészítette visszavonulását.

1990. július 21-én a Testnevelési Egyetem történetének harmadik díszdoktorává avatták az amerikai sportorvost, Kenneth H. Coopert.

1999 júliusában a bajor készenléti rendőrség igazgatója magyar rendőröknek tartott előadást arról, hogyan szorították vissza a futballhuliganizmust. Utóbbiak biztosan sokat tanultak, bár a botrányok nem nagyon szűnnek. A héten kitettek magukért a ferencvárosiak az Üllői úton és az újpestiek is Bukarestben, igaz, ez a román rendőrök gondja volt, nem a magyaroké.

Egyetlen sportág van a világon, ahol a meccs közben a lelátón elhangzik az a mondat, hogy „Hány cukorral parancsolja a teáját, Lord Gillingham?” Nem újdonság, furcsa hely Anglia, ahol tejet raknak a teába, darált vesével töltenek meg édes tésztát, a napsütéses órák számát pedig egyszerűbb percekben megadni. Úgyhogy meglepődni is felesleges azon, hogy az ország legősibb sportját makulátlan eleganciával kikent-kifent sportolók játsszák nyújtódeszkával a kezükben. Ahhoz, hogy lássuk, mi az a krikett, és mire jó, a legavatottabb szakértőt kértük fel: Török Gábor, a Magyar Krikett Szövetség elnöke volt segítségünkre a cikk elkészítésében.

1989. július 4-én, a nyári felkészülés második napján csak nyolc – katonaságból visszatért és újonnan igazolt – futballista állt edzésbe a Debreceni VSC-nél. Az NB II. Keleti csoportját megnyerő együttes tizennyolc játékosa sztrájkba kezdett, amiért hónapok óta tartó ígérgetések után sem jutottak győzelmi préimumukhoz.

1990. június 29-én hirdettek ítéletet a békéscsabai bundaügyben, amely az 1988 őszén kirobbant botránysorozat legjobban felderített és legmesszebbre vezető ügye volt.

"Folytatja-e jó szereplését Krasznai János?" – tette fel a kérdést a Népsport 1989. május 20-án. Az első magyar kamionversenyző a legnagyobb kategóriában a kilencedik helyről rajtolva ötödik lett a szombati, esős versenyen, és vasárnap következett az Eb második hungaroringi futama, illetve a nagydíj, vagyis a Hungarocamion Truck Trophy.

Tizenöt éve, 1994. június 15-én kergették meg a rendőrök Kispesten a felszólítás ellenére a csapatukkal ünnepelni akaró fradistákat. A rendőrség később elismerte, az illetékesek rossz döntéseket a Magyar Kupa-döntő visszavágója után, mégis három ferencvárosi játékos fogtak perbe, mert a káoszban dulakodtak az intézkedő rendőrökkel.

A lacrosse-ról szóló bejegyzésünk után egy Ausztráliában élő olvasónktól kaptunk egy videót és levelet, melyben ennyi állt: Ez babazsúr az aussie focihoz képest. Rögtön elhatároztuk, a következő poszt témája az Aussie Rules Football lesz. Kontaktsportok kedvelőinek kötelező kattintani!

Amikor kilenc éve kitakarították a leégett Budapest Sportcsarnokból a tűzvész utáni romokat, már voltak elképzelések az újjáépítésre, aztán persze minden másképp alakult.

Kevés olyan kiélezett futballbajnokságot játszottak Magyarországon, mint 1989/90-ben, amikor az Újpest és az MTK csak az utolsó fordulóban döntötte el – gólaránnyal – az első hely sorsát. Szinte pontosan tizenkilenc éve, 1990. május 26-án az MTK már megnyert címet adott ki a kezéből, míg a Dózsából bajnokot csináló edzőt, Varga Istvánt gyakorlatilag kirúgták az arannyal a kezében.

Az 1989. május 21-ei Eb-győzelem volt Ónodi Henrietta első nagy sikere, Brüsszelben felemás korláton olimpiai bajnokokat előzött meg. A 92-es olimpia tornászbajnoka élete első felnőtt világversenyén nyert húsz éve.

Az MLSZ elnöke most a létszámcsökkentéstől várná a változást a magyar futballban, két évtizede abban reménykedtek a futballvezetők, az segít, ha az ikszre végződött mecsek végén tizenegyesekkel döntenek a győztesről. Egy évet élt a rendszer, amelyet a bundázás ellen találtak ki.

Mostantól minden héten válogatunk a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) MTV-s különgyűjteményének sport témájú felvételeiből. Az igazán nagy eredmények mellett fel fogunk idézni elfelejtett embereket, eltűnt módszereket, botrányokat.

Korda György kedves mosolyból extatikus sikítozásba csapó közvetítései elhozták Magyarországra a pókerlázat, manapság nem sok baráti társaság van, ahol az összejövetelek ne egy-egy pókerparti körül összpontosulnának. Cirka három évvel ezelőtt az emberek felének fogalma nem lett volna, hogy a drillt üti a full, azt meg tán ketten tudták volna százból, hogy az All-in mit jelent. A magyar ember tehát szeret kártyázni – mostanában egyre gyakrabban derül ki, hogy tud is –, mégis inkább pókerezik, mintsem egy tőrőlmetszett magyar játékba bonyolódna. Pedig a világ legjobb kártyajátékának mi volnánk a szülőatyjai.

Az ember úgy van az új sportok kipróbálásával, mint amikor Thaiföldön elé rakják élete első édes-savanyú gyíkherepörköltjét. Nézegeti, méregeti, nincs nagy bizalma a dologban. Főleg, ha egy olyan kalitkába zárják focizni, ahol padlószőnyeg van, és egy plüssgolyót kell rugdalnia. De a Sportiskola pont azért jött létre, hogy ne finnyáskodjunk, hanem minden kipróbáljunk, amire lehetőségünk van, ha pedig ez a valami már első ízlelésre gyermeki örömöt okoz, akkor egyszerűen kötelességünk megosztani olvasóinkkal. Következzék az első látásra teljes kreténségnek tűnő, de kipróbálás után a bátor kísérletezőt azonnal rabul ejtő jorkyball bemutatása.

A kanadai embert úgy kell elképzelni, hogy nagydarab, kockás ing van rajta, az egyik kezében valami favágásra használatos eszközt, a másikban meg hokiütőt szorongatva bömböli az Oh, Canadát. Helyi sört iszik (amit az ország keleti felében Bleue-nek, a többiben meg Blue-nak hívnak), és vadul tömi magába a poutine-t. Ha nyer a csapata, boldog, ha kikap, szomorú, ha a halálos áldozatok száma mérkőzésenként eléri a minimálisnak mondható ötöt, elégedett. De mi van akkor, ha éppen megérdemelt pihenőjüket töltik a jégkorongozók? Előfordulhat, hogy Kanadában ne lehessen iszonyúan agresszív, végletekig férfias sportmeccseket nézni csak azért, mert elolvadt a jég? Nem, nem fordulhat. Mert amikor nincs hideg, akkor kezdődik a lacrosse-szezon.

A floorball a jégkoronghoz hasonló elvek és szabályok szerint, de teremben (általában kézilabdapályán), műanyag tollú ütővel és műanyag labdával játszott csapatsport. A jégkorongnál lényegesen kevesebb testi ütközés megengedett. Svédországban olyan népszerű a sportág, hogy Henke Larsson, a Manchester United és a Barcelona egykori futballistája a téli szünetben rendszeresen beszáll játszani.

1981-ben az És megint dühbe jövünk című filmből egészen új sportágat ismertünk meg. Bud Spencer, alias Charlie Firpo "a korszak egyik legnagyobb játékosának", Jamón Serranónak öltözve squash-szerű játékot játszott. A legnagyobb pofonok hőse kézre erősített kosárral, iszonyatos erővel lőtte a labdát a falra, amit persze senki sem tudott visszaütni. Azóta sem találkoztunk gyakran a sportággal. Lerántjuk a leplet a jai alairól, vagyis inkább összefoglaló nevén a baszk pelotáról.

A baseballnak nagy szerencséje van: megúszta, hogy lefordítsák a nevét magyarra, és egyúttal ellehetetlenítsék létezését. Mert hát ki jelentené ki büszkén, hogy bázislabdázom? Még inkább: alaplabdázom. Magyarország – sok más mellett – a gólra játszott, első blikkre felfogható labdajátékok mellett tett hitet, nem csoda tehát, hogy a baseball térhódítására nemcsak nálunk, de egész Európában is várnunk kell még néhány évtizedet. A lehetetlen küldetések azonban a Sportiskola blognak mintegy specialitásai lesznek, ezért első bejegyzésünkben nemcsak megkíséreljük elmagyarázni a baseball szabályait, de hátha meg is kedveltetjük olvasóinkkal ezt a pompás játékot.

Született: 1948. február 4., Budapest
Sportága: kenu
Klubjai: MHS, VM Egyetértés, MTK

Legjobb eredményei: 2x olimpiai 2. (1972: C-1, C-2), olimpiai 3. (1976: C-1); 9x világbajnok (1970, 1971, 1974, 1977, 1979 2x, 1981, 1982: C-1; 1971: C-2), 5x vb-2. (1966, 1971, 1978 2x: C-1; 1970: C-2), 5x vb-3. (1973 2x, 1975, 1983: C-1; 1973: C-2); 3x Európa-bajnok (1969 2x: C-1, 1967: C-2), Eb-2. (1967: C-1); 32x magyar bajnok

A mai napig bánatos, mert nem sikerült olimpiát nyernie, ám nincs miért szégyenkeznie. Wichmann Tamás több világbajnoki érmet szerzett, mint mai nagy utóda, Kolonics György. Az MTK-ban jelenleg gyerekekkel foglalkozó egyko-ri kenus Magyarország egyik legismertebb sportembere: 1979-ben megkapta az Unesco fair play díját is.

Született: 1950. szeptember 29., Hajdúszoboszló
Sportága: kézilabda
Klubjai: Bocskay SE, Debreceni Dózsa, FTC, Vasas, Helsingör

Legjobb eredményei: olimpiai 3. (1976); vb-2. (1982), 3x vb-3. (1971, 1975, 1978); BEK-1. (1982); világválogatott (1984); 250x válogatott; 10x magyar bajnok (1971, 1974, 1975, 1976, 1977, 1978, 1979, 1980, 1981, 1982)

Olimpiák, világbajnokságok és európai kupák forró hangulatú csatáinak hôsnôje, sok-sok magyar diadal fôszereplôje, akit szinte legendaként emlegetnek a kézilabdában. A hetvenes-nyolcvanas években, amikor még nem volt Eb, és vb-t is csak három-négy évente rendeztek, 250 (!) alkalommal viselte a címeres mezt. A Dániában élô hajdani szupersztár sportpályafutását olyan zseniális edzôk irányították, mint Török Bódog vagy Elek Gyula. Ma is büszke gazdag éremgyűjteményére.

Született: 1907. július 26., Budapest
Elhunyt: 1986. április 8., Buenos Aires
Sportága: torna
Klubja: BBTE, BTC, BTSE

Legjobb eredményei: 2x olimpiai bajnok (1932, műszabadgyakorlat, lólengés), 2x olimpiai 2. (1932, korlát, egyéni összetett); világbajnok (1930, nyújtó); 35x magyar bajnok.

Az 1932-es Los Angeles-i olimpia hôse, a harmincas évek kiemelkedô képességű tornásza volt. Az Egyesült Államokban megrendezett játékokon két aranyérmet szerzett, s a korabeli tudósítások szerint az egyéni összetett gyôzelme is csak egy elveszett jegyzôkönyv miatt hiúsult meg. Jogi doktorátust szerzett, ám sokkal inkább a cirkuszok világában találta meg önmagát. A második világháború után a tengerentúlra távozott, és artistaként járta a világot. Késôbb Dél-Amerikában telepedett le.

Született: 1910. március 16., Jászberény
Elhunyt: 1991. május 15., Budapest
Sportága: vívás (kard)
Klubjai: MAC, Toldi Miklós SE, Csepeli MTK, Bp. Vörös Meteor

Legjobb eredményei: 7x olimpiai bajnok (1948: egyéni; 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960: csapat), olimpiai 2. (1952: egyéni), 2x olimpiai 3. (1936: egyéni; 1936: tôrcsapat!); 9x világbajnok (1951, 1955: egyéni; 1937, 1951, 1953, 1954, 1955, 1957, 1958: csapat), 2x vb-2. (1953: egyéni; 1959: csapat), 2x vb-3. (1953, 1954: tôrcsapat!); 5x Európa-bajnok (1935: egyéni; 1931, 1933, 1934, 1935: csapat); Eb-3. (1935: tôrcsapat!); 34x magyar bajnok

1932 és 1960 (!) között válogatott kerettag, minden idôk legeredményesebb magyar olimpikonja. 1988-ban megkapta az Olimpiai Érdemrendet, 1991-ben a Halhatatlanok Klubjának tagjává választották.

Született: 1974. augusztus 16., Budapest
Sportága: úszás
Klubja: Bp. Spartacus

Legjobb eredményei: 5x olimpiai bajnok (1988: 200 m hát, 1992: 100 m hát, 200 m hát, 400 m vegyes, 1996: 200 m hát), olimpiai 2. (1988: 100 m hát), olimpiai 3. (1996: 400 m vegyes); 2x világbajnok (1991: 100 m hát, 200 m hát), vb-2. (1994: 200 m hát); 9x Európa-bajnok (1991: 100 m hát, 200 m hát, 400 m vegyes, 1993: 100 m hát, 200 m hát, 200 m pillangó, 400 m vegyes, 1995: 200 m hát, 400 m vegyes), 4x Eb-2. (1989: 100 m hát, 200 m hát, 400 m vegyes, 1995: 4x100 m vegyes váltó); 79x magyar bajnok

Minden idôk legfiatalabb nôi olimpiai bajnoka. Nála több egyéni úszó olimpiai bajnokságot senki sem nyert a világon. A királynô. A szakemberek szerint a Hírességek Csarnokába (Hall of Fame) beválasztott klasszisnál senki sem úszott elegánsabban. Nem kétséges, megelôzte a korát.

Született: 1935. augusztus 3., Csillaghegy
Sportága: öttusa
Klubja: Bp. Honvéd
Legjobb eredményei: 2x olimpiai bajnok (1964: egyéni; 1968: csapat), olimpiai 3. (1964: csapat), 4x világbajnok (1963, 1965, 1966, 1967: csapat), 3x vb-2. (1963: egyéni; 1961, 1962: csapat), 3x vb-3. (1962, 1965, 1966: egyéni). 9x magyar bajnok (1959, 1960, 1964: egyéni; 1960, 1962, 1963, 1964, 1965, 1966: csapat); 1964-ben az Év öttusázója és az Év sportolója

Dr. Török Ferenc ragyogó sportolói pályafutása befejezése után sem szakadt el az öttusától, 1976-tól 13 éven át a felnôtt férfiválogatott szövetségi kapitánya volt. Ebben a minôségében az 1988-as olimpián (egyéni és csapatarany), illetve az 1989-es budapesti vb-n (mindhárom aranyérmet Magyarország nyerte) ért a csúcsra. A honi szövetség elnökeként is dolgozott, és a nemzetközi szövetségnek (UIPM) is volt alelnöke.

Született: 1923. április 18., Vágpatta
Elhunyt: 1998. február 6., Budapest
Sportága: asztalitenisz
Klubjai: Pozsonyi TE, DVTK, Elektromos, Duna SC, UTE, Weisz Manfréd TK, Diósgyôri Mávag, Mezôkémia, Kôbányai Lombik, Bp. Honvéd, Munkaerôtartalékok SE, Vörös Meteor

Legjobb eredményei: 9x világbajnok (egyes: 1953; páros: 1950, 1953; vegyes páros: 1949, 1950, 1952, 1953; csapat: 1949, 1952); 8x vb-2., 7x vb-3; 3x Európa-bajnok (páros: 1960; csapat: 1958, 1960); Eb-2; 34x magyar bajnok

Az ötvenes évek meghatározó asztaliteniszezôje volt, káprázatos pályafutása során alig akadt olyan világbajnokság, ahonnan ne éremmel tért volna haza. Tehetségét nem csak asztaliteniszben bizonyította, ugyanis igazolt labdarúgó és röplabdázó is volt, pályafutása befejezése után pedig edzôként ért el világraszóló sikereket.

Született: 1927. április 2., Kispest
Sportága: labdarúgás
Klubjai: Kispesti AC, Budapesti Honvéd, Real Madrid

Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1952); vb-2. (1954); Európa-kupa-gyôztes (1953); 3x BEK-gyôztes (1959, 1960, 1966), 2x BEK-2. (1962, 1964); 6x magyar bajnok, 6x spanyol bajnok, 2x Spanyol Kupa-gyôztes; 4x magyar gólkirály, 4x spanyol gólkirály; a magyar válogatottban 85 mérkôzés/84 gól, a spanyol válogatottban 4 mérkôzés; 349 magyar bajnoki mérkôzés/358 gól, 372 spanyol bajnoki mérkôzés/324 gól

Minden idôk egyik legkiválóbb labdarúgója. Az ötvenes évek magyar válogatottjának, az Aranycsapatnak a kapitánya. Az 1956-os forradalom kitörése után politikai okokból elhagyta az országot, és az MLSZ kérésére a FIFA két évre eltiltotta a játéktól. Ezt követôen, 31 évesen a spanyol Real Madridnál talált otthont