Brady pótolhatatlan, de ha valaki, a Patriots megoldja

A New England Patriots gyorsan és okosan lépett Matt Flynn leigazolásával, amikor kiderült, hogy Tom Bradyre négymeccses eltiltás vár(hat) a labdabotrány után, Flynn volt ugyanis a szabadon igazolható irányítók közül a legjobb, de ez önmagában egyáltalán nem jelenti azt, hogy vele helyettesítenék az eltiltott irányítót a szezon elején. Sőt, Flynn és Jimmy Garoppolo legutóbbi teljesítményét elnézve majdhogynem egyértelmű, hogy őt csak harmadik QB-nak vitték New Englandbe, hogy Garoppolónak se legyen kényelmes a felkészülés.

Kedden bejentette az NFL, hogy bár Tom Brady és a játékosok szakszervezete fellebbezett a laposlabdás botrány miatti büntetés ellen, azt elutasították, így a címvédő New England Patriots egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy bajban legyen a szezon elején.

Gyorsan végigfutva a csapatok rostereit azt látjuk, hogy a többség négy irányítóval dolgozik a nyáron, csak három csapatnál van öt, és csak 10-nél három QB. Persze már a harmadik vonalban sem találunk nagyon komoly neveket, sőt, egyedül talán csak a Washington Redskins cseréi (Colt McCoy és Kirk Cousins, attól függ, ki milyen sorrendben teszi őket Robert Griffin III mögé) említhetők, mint komoly tapasztalattal bírók, másoknál már a második cserénél elfogy a rutin.

A Patriotsnál az edzőtábort egyelőre ismeretlen okból sérültlistán kezdő Flynn eddigi karrierje során hét meccsen kezdett csak, pedig 53 meccsen volt pályán valamilyen szerepben – ebből hat kezdés a Green Baynél jött, de az utolsó még a 2013-as szezonban, amikor Aaron Rodgers sérülése miatt a Lions, a Falcons, a Cowboys és a Steelers ellen is ő kezdett, de komolyabb időt volt fent előtte a Vikings ellen is, amin Scott Tolzien kezdett.

2014-ben is a Packersnél volt, de egészen minimális mennyiséget játszott, így érdemesebb a 2013-as teljesítményét megvizsgálni. Bár a majdnem öt teljes meccs elég hullámzó volt számára, az világos, hogy Flynn-nek akkor megy igazán, ha nagyon gyorsan, nagyjából 3 másodpercen belül elindíthatja a passzt, és lehetőleg közelre, mivel nem elég erős a karja a hosszú labdákhoz.

A távoli, 10-15 yardnál hosszabb passzaival rengeteg kockázatot vállalt, pontatlanok is voltak, és két, három védő közé is gondolkodás nélkül bevágta a labdát, teljesen értelmetlenül. A Vikings ellen beállva leginkább csak Eddie Lacy, illetve pár büntetés mentette meg egy nagy veréstől, de még a checkdown passzok is inogtak néha, volt, hogy a teljesen üresen mozgó Lacyt sem találta meg rendesen.

De ahogy a szezon vége, úgy a meccs közbeni teljesítménye is nagyon hullámzó volt, a rettenetes passzok mellett ott voltak az olyan jó megoldások is, mint amikor Jarrett Boykinnak úgy adott 12 yardos TD-t, hogy azt csak az elkapó szerezhesse meg, az interceptionnek az esélye se álljon fenn.

A Lions ellen viszont komoly gondjai voltak az agresszív blitzek és a szoros emberfogás ellen, csúnya vége is lett (20-ból csak 10 jó passz, 139 passzolt yard, 0 TD, 1 interception). Ráadásul az oldalvonalról sem kapott sok segítséget, rengeteg vertikális játékot hívtak be neki, amiknél egyszerűen nem volt ideje, hogy az elkapói leszakadjanak a védőről, a gyors, rövidpasszos játék, ami amúgy is az erőssége, valahogy elmaradt.

A Falcons ellen viszont simán szétszedte a zónázó védelmet, sokkal magabiztosabban játszott, nem kellett kockázatot vállalnia, de mégis megcsinálta a nehezebb dobásokat, volt, hogy négy védő között találta meg az emberét. A szezon utolsó három meccsén, a Falcons, a Cowboys és a Steelers ellen is inkább próbálták keresztbe széthúzni a védelmet, hogy helyet csináljanak Flynn rövid passzainak – a koncepció működött is, csak épp az irányító vált főleg az utolsó meccsre elég pontatlanná.

Jimmy Garoppolónál sokkal kevesebb játékból lehet csak kiindulni: tavaly a Bills elleni szezonzárón kapott egy félidőt, ott viszont szinte mindent a nyakába zúdítottak a már tét nélküli meccsen, hogy kiderüljön mennyire bírja a strapát. Josh McDaniels, a támadókoordinátor nagyon dicsérte a fiatal QB-t, állítása szerint jóval előrébb tart már, mint egy éve ilyenkor, de ez persze a csapatnál eltöltött egy év miatt is lehet.

Ami a Buffalo-meccsen kiderült, az az, hogy már arra a két negyedre is nem egy lebutított, kicsit Garoppolóhoz igazított rendszert kapott, hanem komolyabban a képességeihez igazították a playbookot: voltak bootleg és read-option játékok is, de természetesen leginkább azzal könnyítették meg a dolgát, hogy pick playeket hívtak be neki, illetve – főleg Danny Amendola – a slotból out route-okkal mentek a védelem elé.

A read-option már csak azért is komolyabb szerepet kaphat, mert Flynn is gyorsabb Bradynél, neki sem okozna gondot meccsenként pár ilyen játéknál bevállalni a futást.

Két dologban viszont sokat kell fejlődnie Garoppolónak. Az egyik, hogy a szemével vezesse az elkapóját, a Bills ellen ugyanis a mélyebb passzoknál rendre az elkapók háta mögé dobott úgy, hogy teljesen üres terület volt előtte, tehát le is szakíthatta volna egy apró irányváltással a védőjét, vagy ha elé dob kicsivel, esélyt sem hagyott volna az interceptionre.

A másik pedig a lábmunkája. Amilyen gyors ugyanis a dobómozdulata, annyit árt ennek azzal, hogy néha megáll a taposással, hanyagul lép vissza a centertől, vagy nincs egyensúlyban, amikor dob, de ezek olyan technikai dolgok, amire a Bills falának komoly nyomása is hatással lehetett, illetve amit akár egy nyáron is ki lehet javítani.

A fenti játékon tökéletesen látszik, mennyire hanyag testtartásból dobja el a labdát, de az is, hogy a mozgékonysága miatt mennyire ki tudta használni a Patriots, hogy a támadófal alkotta zsebet elmozgatták jobbra. A Patriotsnak Bill Belichick ideje alatt még nem volt hasonló irányítója (Tim Tebow-t hagyjuk), ez pedig neki és a koordinátor Josh McDanielsnek is új dimenziókat nyithat meg, ilyenekkel ugyanis Bradyvel sosem próbálhattak meg.

Amiben viszont Garoppolo már tavaly is jobbnak tűnt Flynn-nél az az, ahogy végigveszi a play-ek alatt minden opcióját, még ha nem is mindig tökéletesen. Flynn hajlamos egy meccsen egy elkapóra összepontosítani és akkor is felé passzolni, ha mellette van egy teljesen üres társ, Garoppolo viszont tökéletes sorrendben megy az opciókkal, és csak akkor választja a checkdownt a futóval, ha tényleg nincs más – Flynn sokkal előbb beijed, és passzol a futónak. Garoppolo sem hibátlan ebben, ő sem mindig látta meg az üres elkapót, de jobbnak tűnt egy félidő alatt, mint riválisa 2013-ban.

A Patriots szempontjából egyértelműnek tűnik, hogy Flynn egy erős biztonsági opció. Nekik és Garoppolónak is az az érdeke, hogy a tavaly draftolt QB-val kezdjék meg a szezont, ha marad Brady eltiltása. Flynn igazolása viszont sok hasznot hozhat a nyári készülés során, mivel biztos, hogy keményebb ellenfél lesz, mint a miatta elküldött Garrett Gilbert, ezzel pedig Garoppolónak is jobban kell küzdenie a kezdő helyéért.

Mivel a New Englandnek egy teljes nyara lesz a készülésre, ha nem is várható zökkenőmentes átállás, komoly gondban aligha lesznek. Amikor Brady megsérült 2008-ban, Matt Cassellt a cserepadról beállítva zárták 11-5-tel a szezont, és biztos, hogy akkor Cassell nem kapott annyi lehetőséget nyáron, mint idén Garoppolo, hiszen egy ilyen sérülésre nem lehet készülni.

Ráaásul a Steelers, Bills, Jaguars, Cowboys szezonkezdet is nem vállalhatatlanul nehéz. Tavaly is 2-2-ről kezdték meg a nagy menetelést, ezt a célt pedig Garoppolo ennyi készülés után, egy ilyen offense-ben simán hozhatja.