Ha a zászló előtt tiszteletlenség térdelni, akkor Isten előtt is az

2016.09.13. 17:57

Néhány hete az afroamerikaiak elnyomása ellen és jogaikért kezdett tiltakozni a San Francisco 49ers irányítója, Colin Kaepernick, majd az NFL alapszakaszának első hétvégéjén a vártnál többen csatlakoztak hozzá. Néhányan a Black Power-jelképpel álltak ki a fekete közösség mellett.

Szépen elváltak az oldalak

Nem kis botrány lett abból, hogy a 49ers-játékos Colin Kaepernick ülve maradt csapata egyik előszezonmeccsén a himnusz alatt. Azt mondta, hogy ő ezzel tiltakozik a feketék elnyomása, az őket érő erőszak, és az ellen hogy ezt többnyire megússzák a rendőrök, és amíg nem változik a helyzet, nem hajlandó felállni a himnusz alatt.

Külön kiváltó oka nem volt a játékos tiltakozásának, de alighanem az egyre több rendőri túlkapás állhat a hátterében: maga Kaepernick is csak annyit mondott, hogy amíg holttestek hevernek az utcákon, az őket lelövők pedig fizetett szabadsággal, büntetés nélkül megússzák, addig nem hagy fel kezdeményezésével. Idén nyáron több olyan eset is volt, amire utalhat, így a zavargássá majd rendőrök megölésévé fajult dallasi tüntetést kiváltó két eset júliusban, vagy a még abban a hónapban a páciensén segítő, földön fekve meglőtt fegyvertelen terapeuta incidense.

Kaepernick akcióját vegyesen fogadták mind az NFL-ben, mind egész Amerikában. Szurkolók sora fejezte ki nemtetszését úgy, hogy elégették Kaepernick mezét, míg a New York Giants játékosai egy nappal azután, hogy valaki kiszúrta, hogy Kaepernick ülve maradt, egyértelműen üzenték meg, mit is gondolnak a kérdésről.

De követője is volt Kaepernicknek már az előszezonban, a Seahawks-védő Jeremy Lane maradt ülve a himnusz alatt saját csapata meccsén.

Ez önmagában is már kiemelt fontosságú esemény, korábban ugyanis egyetlen hasonló, feketéket érő erőszakos cselekmény után sem emelte fel NFL-játékos a hangját, így olyan sem volt, hogy követője lett volna. Martin Luther King 1968-as meggyilkolásakor hét évre volt csak az NFL attól, hogy a Washington Redskins utolsó csapatként engedte játszani a feketéket, de a játékosok még mindig kiváltságosnak érezték, hogy bekerültek a ligába, nem kockáztatták a helyüket.

Az NFL-be 1969-ben bekerült O.J. Simpsont egy évvel korábban megkeresték fekete mozgalmaktól, hogy segítse az ügyüket, de Simpson, aki akkoriban hatalmas sztár volt egyetemi játékosként, és így fontos folyamatot indíthatott volna el, csak annyit felelt, hogy ő nem feketeként tekint magára, ő csak O.J.-t látja.

Ahogy 1992-ben a Los Angeles-i zavargásoknál sem foglaltak állást az NFL-játékosok, pedig Rodney King megverésének idején két csapata is volt a városnak. Csakhogy az NFL-ből sokkal könnyebb kiesni, ha valaki olyat mond, ami nem tetszik a csapattulajdonosoknak, és mivel a szerződések nem garantáltak, mint például az NBA-ben, így ha felbontják azt, a nagy részét nem kapják meg a pénzüknek az amerikaifocisták. Részben ez tartotta vissza a játékosokat attól, hogy elmondják véleményüket, Kaepernicknek, aki a 2012-es szezon végén elvesztett Super Bowl óta cserejátékossá csúszott vissza, már nem volt veszteni valója.

Nem mindenki égette el persze a Kaepernick-mezét, sőt, az a vele szimpatizálóknak jelképpé vált, és megugrottak az ilyen mezeladások. A szezon indulása előtti héten az ő mezeiből adták el a legtöbbet – több ilyet vettek, mint az azt megelőző nyolc hónapban összesen. (Persze túl sok Kaepernick-mez nem fogyhatott január óta, hiszen az NFL is pihent, és a játékos sem mutatott túl sok mindent.)

Az irányító azonban minden pénzt, amit a mezeladásokkal keres, a fekete közösségnek adományozza. Emellett azt is közölte, hogy a szezon során 1 millió dollárt ajánl fel azoknak a szervezeteknek, melyek a feketék megsegítésén dolgoznak.

Ne maradjon le semmiről!

A bejelentés után a Green Bay Packers vezetőedzője, Mike McCarty pedig közölte, hogy ő, illetve a csapat egyenként 100 ezer dollárt ajánl fel a rendőrségnek a Green Bay Police Foundationön keresztül.

A 2016-os szezon nyitómeccsén a Broncos védőjátékosa, Brandon Marshall maradt féltérden, csatlakozva a tiltakozáshoz. Őt azóta már dobta is az egyik szponzora, egy olyan pénzintézet, ami szorosan kötődik az amerikai fegyveres testületekhez.

Ezután több helyről lehetett hallani, hogy a vasárnapi meccsekre tiltakozással készülnek a játékosok. A Seattle Seahawksnál úgy hírlett, hogy kollektív, az egész csapatot egyesítő akcióra készülnek.  Végül ezt a tervet elvetették, és összekulcsolt karokkal álltak az oldalvonalon. Eredetileg azt tervezték, hogy mindenki féltérden hallgatja végig a himnuszt, de egyrészt nem tudtak mindenkit értesíteni a csapatból, másrészt nem is értett mindenki egyet a kezdeményezéssel, harmadrészt pedig

nem akartak botrányt okozni szeptember 11. évfordulóján.

Akkor, amikor több csapat és játékos is a 15 évvel ezelőtti terrortámadás áldozataira emlékezett: a New York Jets edzői például a New York-i rendőrség és tűzoltóság sapkáiban vitték végig a mérkőzést a Cincinnati Bengals ellen. 

De volt, akit még az évforduló sem tántorított el. A Kansas City Chiefs játékosai a Seahawkshoz hasonlóan összekulcsolt karokkal álltak fel, a sor végén viszont a védő Marcus Peters az égbe emelte a jobb öklét, ami a Black Power jól ismert jelképe. Ugyanígy tett a vasárnap esti kiemelt meccsen a New England Patriots két játékosa, Martellus Bennett és Devin McCourty is.

Peters saját példáját hozta fel, ő Oaklandben, majdhogynem nyomorban nőtt fel, sok családtagja ma is nap mint nap küzd az elnyomással, úgyhogy tudja, miért áll ki, nem a figyelemért teszi.

Miamiban pedig négyen is térdre ereszkedtek – ők pont a Seattle ellen játszottak. Köztük volt a futójátékos Arian Foster is, aki a mérkőzés után elég kemény szavakkal indokolta tettét:

Ha a lobogó előtt tiszteletlenség térdre ereszkedni, akkor Isten előtt is az!

Foster azt is kiemelte, hogy nem szabad a szimbólumok szintjén kezelni ezt, az emberi életekre kell gondolni, azt pedig, hogy ennek nem ilyenkor van az ideje, nem tudja elfogadni, mert mindig akadna valaki, akinek épp nem ideális egy ilyen tüntetés.

A játékost a Miami Dolphins tulajdonosa, Steve Ross is megvédte, szerinte minden futballistája és alkalmazottja tisztában van az amerikai zászló által jelképezett értékekkel. Nem a rendőrök vagy bármilyen más testület ellen, hanem egy közösség mellett álltak ki egy égető társadalmi kérdésben, és ezért csak tisztelni tudja őket.

Foster mellett Kenny Stills, Michael Thomas és Jelani Jenkins maradtak térden a Dolphinsban.

Ross reakciója nagyjából lefedi azt, ahogyan a legtöbben kezelték ezt a helyzetet, ami persze érthető is. Senki nem akarja elítélni a tiltakozást, még akkor sem, ha esetleg nem ért ezzel egyet, inkább a Giants és a Packers módszerével fejezik ki a véleményüket.

A legélesebb kritikát talán maga az NFL-t vezető Roger Goodell fogalmazta meg.

„Támogatom a játékosokat, akik társadalmi változást szeretnének elérni, mert nem tökéletes a társadalom, amiben élünk. De nagyon erősen hiszek az NFL-ben levő hazaszeretetben is. Tiszteletteljesen kell megválasztanunk az eszközt, amivel el szeretnénk érni valamit, hogy az az országunkat naggyá tevő értékekkel és eszmékkel összhangban legyen. Fontos, hogy tiszteljük az országunkat, a zászlónkat, az embereket, akik jobbá teszik ezt az országot; a bűnüldöző szervek és a hadsereg dolgait, akik a szabadságunkért és az eszméinkért harcolnak."

Goodell semelyik irányba nem szereti a kilógásokat, ez hallatszik a véleményéből is. Bár büntetést aligha kapnak majd a vasárnap akár égbe tartott ököllel, akár térdelve tüntető játékosok, azt már előre jelezte a liga, hogy akik nem az előre jóváhagyott ruhadarabokat viselik, pénzbeli retorzióra számíthatnak. Még akkor is, ha az egyedi festésű cipőjükkel például a World Trade Center áldozatait segítenék.

Az NFL-főnök a vasárnapi tüntetések után még nem szólalt meg, ugyanakkor vélhető, hogy akár már a két hétfői meccsen, akár a második fordulóban még többen csatlakoznak majd a tiltakozáshoz, amikor már nem kell esetleg a szeptember 11-i megemlékezés miatti ellenszenvtől tartani.