Már Trumpékra se foghatják, hogy bajban van az NFL

Az NFL-t életben tartó játékosok közül egyre többnek elege van a liga felesleges és értelmetlen szigorításaiból. Ez kihat a közönségre is, de a közvetítési jogokért dollármilliókat fizető tévécsatornák egyelőre kivárnak, mire jut a szezon végéig az NFL. A 11 százalékos nézettségi csökkenés mindenesetre aggasztó jel lehet a jövőre nézve, és már az elnökválasztással sem takarózhatnak a liga vezetői. 

Azt, hogy baj van az NFL-ben, egyre inkább érezni lehet, a legtisztábban viszont Richard Sherman, a 2013-as szezon végén Super Bowlt nyerő Seattle Seahawks védője mondta ki a The Players' Tribune nevű, a sportolók mondanivalójának teret engedő oldalra írt terjedelmes cikkében, amit a szezonon át tartó sorozata részeként írt meg. A védő részben játékostársainak példáin keresztül mutatta be, miben látja az NFL legfőbb aktuális problémáit:

Mindezt arra vezeti le, hogy a sokat támadott NFL-vezér, Roger Goodell kezében túl nagy, valós kontroll nélküli hatalom van. Ez is része a problémának, de nem ez az egyetlen ok. Ugyanerre tért ki egyébként a New Orlean Saintscel Super Bowlt nyerő irányító, Drew Brees is, aki szerint a játékosok már nem bíznak az NFL büntetésekre vonatkozó döntéseiben, ahogy az azokat megelőző vizsgálatokban sem. „Egy vicc lett ez az egész mostanra, sajnálatosan. Ennek nem szabadna így lennie” – hangzott az állítás a játékostól.

Sherman néhány napja rátett egy lapáttal, és azt mondta, hogy amíg más nagy bajnokságokban a sportolók élvezik, amit csinálnak, addig az NFL már nem egy szórakoztató liga:

Ez az egész a szórakoztatásról kellene, hogy szóljon, de nem engedik meg nekünk, hogy szórakoztassunk. 

Zuhanásnak indult a nézettség

Amíg a játékosokat morgolódnak, addig a csapatokat a nemrég bevezetett közösségi médiára vonatkozó szabállyal sikerült kiborítani: a ligánál azt próbálják megoldani, hogy mindenki az ő hivatalos csatornáikon nézze vissza a meccsek alatt a fontosabb jeleneteket.

A csapatok mérkőzések közben nem posztolhatnak videókat, gifeket, saját közösségi médiás oldalaikra, ha ezt a rendelkezést megsértik, akkor háromlépcsős pénzbüntetés vár rájuk, többszöri vétségnél már százezer dollárt kell befizetni a kasszába.

A változtatás nyilván hőbörgést váltott ki liga szerte, és azonnal beindult a trollkodás is a csapatoknál, a Cleveland Browns például az alábbi animációval igyekezett elmesélni pár hete, hogyan szereztek touchdownt. 

Az amerikai profiligákban is elég furcsának tűnő szigort valószínűleg az is indokolja, hogy az NFL nézettsége esni kezdett, bár ez is egy bonyolult ügy. 

A tévés adatok alapján egyértelmű a helyzet: a tavalyihoz képest tizenegy százalékos esést mutatnak a nézettségi adatok, ami elég jelentősnek számít, még úgy is, hogy továbbra is az NFL uralja a képernyőket. Ráadásul a főműsoridős meccseknél a leglátványosabb a zuhanás: a hétfő esti meccsek a célközönségnél átlagosan húsz százalékot, a csütörtökiek huszonegyet zuhantak a Nielsen adatai szerint. De az NFL-napnak számító vasárnapi főmeccset is átlagosan tizennyolc százalékkal kevesebben nézik. 

Az egyik baj a széttagolódás lehet. Az NFL rég túl van azon, hogy csak a vasárnapot uralná, mostanra a hétből három este is játszanak, csütörtökön és hétfőn egy-egy meccset rendeznek. Lehet, hogy a három nap pedig soknak bizonyult, ennyi estét már nem akarnak nagy tömegek az NFL-re áldozni.

Főleg úgy nem, hogy a csütörtökre kiemelt meccsek általában borzasztó minőségűek, vasárnap után ugyanis nincs idő megfelelően pihenni, regenerálódni és felkészülni a csapatoknak. Maga a döntés is, hogy a korábban csak tradicionálisan hálaadáskor megrendezett csütörtöki meccseket az egész szezonra kiterjesszék, sokkal inkább szól a pénzről, mint a józan észről szól. 

Mindezek ellenére a nézőszámcsökkenés előtt azért is állnak sokan értetlenül az amerikai tévés szakmán belül is, mert az NFL-t érinthetetlennek hitték, vagyis történhetett akármi, a liga nézettségét nem érintette, sőt, még nőtt is. Egészen mostanáig. 

A csökkenésre több magyarázat és elmélet is van, de nem mindegyik állja meg a helyét. A legnépszerűbb, hogy

legalábbis a liga szóvivője is ezzel igyekezett magyarázni a gyengébb számokat, viszont mostantól erre sem foghatják majd az esést. 

A négy évvel ezelőtti választás előtt is volt egy kisebb visszaesés, de nem ekkora. Ráadásul a szavazásra még nem jogosult nézők körében zuhant meg leginkább az NFL-nézettség: közel negyvenszázalékos, és a ligának pont ez a réteg lenne az egyik legfontosabb. Plusz az NFL után az egyik legnézettebb amerikai bajnokságnak számító egyetemi amerikaifutball-bajnokság nézettsége jobb volt az elnökválasztási kampány alatt, mint tavaly.  Mindenesetre, ha most, a választások után sem ugrik vissza a tavalyi szintre az érdeklődés, akkor tényleg valami mással van a baj, ráadásul addigra az NBA és az NHL is teljes üzemre kapcsol az új szezonjában, újabb nézőket elrabolva.

A másik magyarázat, ami már sokkal védhetőbb, hogy az embereknek egyre több lehetőségük van arra, hogy közösségi média és a hivatalos, nem hivatalos streamelős szolgáltatások révén kövessék a meccseket. Egyre népszerűbb a Red Zone-szolgáltatás is, ami egy élő körkapcsolás a meccsek legizgalmasabb részeiről, de mivel ott nincs reklám, ezért nem is mérik a nézettségét.

Ezeknek a szolgáltatásoknak a kihasználtsága egyértelműen és elég látványosan nőtt, de nem hoz vissza annyit, mint ahányan hanyagolják a tévés meccseket. 

Az első hetek gyengélkedését okozhatta néhány nagy sztár hiánya is. Közel húszéves pályafutását fejezte be Super Bowl-győzelemmel Peyton Manning, úgyhogy nem rivalizálhat már a Patriots-irányító Tom Bradyvel, aki pedig a laposlabdás botrány miatt kapott négymeccses eltiltását töltötte szeptemberben. Nincs már a különc Marshawn Lynch és a liga történetének egyik legjobb elkapója, Calvin Johnson sem, vagyis húzónevek, karakterek tűntek el végleg vagy átmenetileg a képernyőkről. 

Himnusz, erőszak, agyrázkódás

És ott van még néhány botrány, ami szintén nem tesz jót a liga megítélésének. Az egyik a himnusz alatt térdelve tüntető Colin Kaepernick körül kialakult felhajtás. Ezt egyébként meg is erősíti egy YouGov által végzett közvélemény-kutatás: az NFL-től elpártoló nézők 40 százaléka azt mondta, a himnusz alatti tüntetés miatt nem nézi inkább a ligát. A 49ers-irányítóba Donald Trump is beleszállt, azt mondta, az emberek két dolog miatt nem nézik az NFL-t: az egyik a politika, a másik Colin Kaepernick. Trump megválasztása után az irányító is üzent az új elnöknek, de Hillary Clintont sem kímélte: „Mindkettő egy hazudozó, akik próbáltak azon versenyezni, hogy ki a kevésbé rasszista. Persze, választhattam volna a kevésbé rosszat, de végeredményben ugyanolyan rossz döntést hoztam volna” – indokolta, hogy miért nem ment el szavazni.

Nem új keletű probléma, de a fegyelmi büntetések terén is nehéz logikát találni. Több mint két és fél évvel Ray Rice családon belüli erőszak-ügye után az NFL továbbra is ott tart, hogy bár állandóan ígérgeti, hogy a családon belüli erőszakos ügyeknek alaposan utánanéz, de valójában nem teszi meg, vagy csak látszatintézkedéseket hoz. 

A Rice-éhoz hasonló méretű botrány lett a New York Giants rúgójátékosának, Josh Brownnak a bántalmazási ügyéből is: az NFL a saját maga által előírt szabályokkal szemben nem hat, hanem csak egy meccsre tiltotta el a játékost exfelesége bántalmazása miatt, mondván, hogy nincs elég bizonyíték a súlyosabb büntetés alátámasztására.

A döntés után hónapokkal viszont egy újság kérésére a rendőrség nyilvánosságra hozta a nyomozás dokumentumait, melyekből kiderült, hogy Brown sorozatosan bántalmazta verbálisan és fizikálisan is korábbi feleségét. Az NFL leszerelt FBI-ügynökökkel és nyomozókkal dolgoztat, de „nem tudta” megszerezni ugyanezen dokumentumokat a vizsgálata során – a rendőrség állítása szerint a liga soha nem is kérte. Nagyjából ugyanez történt Ray Rice ügyében is. Amíg ilyen ügyek vannak, hiába próbál nyitni az NFL a női közönség felé, nem fog menni.

A Stanford egyetemen végzett Richard Sherman itt emelte ki, hogy bár vannak irányelvek az NFL-en belül, valójában azok mégsem léteznek, mert Roger Goodell kedvére dönthet akár kedvezőbb, akár szigorúbb ítéletekkel is.

Újabb támadási felület az agyrázkódások problémája, amivel évek óta kínlódik a liga, és idén is volt ebből balhé. A szezon elején Cam Newton kapott nagyot a fejére a Denver Broncos elleni meccsen, de hiába tűnt úgy, hogy agyrázkódása van, mégis a pályán hagyták. Az összeesküvés elméletekre fogékonyak szerint azért, mert ő a liga egyik legnagyobb sztárja, és ha nem játszana, akkor csökkenne a nézettség. Azóta Newton többször szólt már, hogy nem kap megfelelő védelmet a bíróktól, és nemrég már Goodellel is találkozott, hogy elmondja a véleményét. 

Maguk alatt vágják a fát

A nézőexodust nem lehet kizárólag a szigorúbb szabálybetartás számlájára írni, de az általános, erre irányuló harag mögött van valami. Nem új, hogy az NFL nem tűri az ünnepléseket, idén viszont sosem látott szigorral csapnak le minden ilyen próbálkozásra, rendszeresen dobják a bírók a sárga zászlókat, az NFL pedig küldi a büntetésekről szóló csekkeket a játékosoknak, ha valaki egy touchdown vagy egy látványosabb megmozdulás után csinálja a műsort.  

Az rendben van, hogy nem tűrnek meg minden ünneplést, valóban létezhet túl obszcén vagy provokatív, nem a pályára való módja ennek, és ezt korlátozni kell. A szabálykönyvben meg is teszik, engedélyezett többek között a nem szexuális jellegű tánc, a nem előre megkoreografált, tehát spontán közös ünneplések, a meghajlás vagy a tisztelgés, és tiltott sok más mellett az erőszakos cselekmények imitálása, a túl hosszú vagy önmagában túlzó ünneplés és a labda, vagy bármilyen egyéb más tárgy kellékként használása.

Addig nagyjából érthető is, hogy nem akarnak az NFL-nél olyat látni a pályán, mint amikor Joe Horn egy előre odakészített mobiltelefont vett elő a kapuvas oszlopát takaró szivacs mögül, és azt is el lehet fogadni, hogy Antonio Brown twerkelése egyeseknek egy bizonyos vonalon pont túl van.

Brownt ezért az ünneplésért 12154 dollárra (3,5 millió forint) büntették. Ugyanennyit ért az, amikor Chandler Jones egy sikeres védekezés után úgy 1,5 másodpercig, alig észrevehető időre együtt táncolt védőtársaival.

Pont erre a ridegségre akarta felhívni a figyelmet a Cleveland elkapója, Andrew Hawkins, aki egy touchdownja után robotként rakta le a földre a labdát, megfordult, majd ott is hagyta azt. „Mindent megbüntetnek mostanában, bármit is csinálunk. Láttuk az oktatóvideót, hogy mit lehet és mit nem, értem, hogy ezek szabályok, de azért gondoltam, egy kicsit viccelődöm ezzel a trollkodással” – mesélte később az elégedetlen játékos.

Sőt, már az is gond volt, amikor a touchdownja utáni örömében Earl Thomas megölelte az egyik bírót. Játékvezetőhöz érni a szabályok szerint tilos, de itt szó sem volt sem fenyegető, sem durva megmozdulásról, de a büntetés nem maradt el.

Az első négy forduló után az NFL úgy osztott ki 220 százalékkal több büntetést gúnyolódásért, és 56 százalékkal többet sportszerűtlen magatartásért, hogy a nyáron nem módosítottak az ezekre vonatkozó szabályokon. Egy dolog történt: szóltak a bíróknak, hogy sokkal jobban figyeljenek oda ezekre a jelenetekre,

Nyolc forduló alatt 15 ünneplés miatt 179270 dollárnyi büntetést szabott ki eddig idén az NFL, a 2015-es szezonban összesen hétszer büntettek ilyen esetek miatt, 66548 dollár összegben.

A gond az, hogy sok esetben ezek a büntetések nem arányosak. Például, ha valaki alattomosan szabálytalankodik, akkor sem kap sokkal súlyosabb pénzbüntetést annál, aki egy touchdown után rázza a seggét az end zone-ban. A játékosok szerint a liga is álszent, amikor azzal magyarázkodik, hogy a fiataloknak példát kell mutatni, és normálisan viselkedni, ugyanakkor a közvetítések alatt orrba-szájba nyomják a sörreklámokat a liga főszponzora miatt. 

És egyre általánosabb az elégedetlenség a bírók munkájával is. Az idén az NFL-nek is többször kellett elismernie, hogy játékvezetők rossz döntést hoztak egy-egy meccsen, és ugyan ilyesmi korábban is előfordult már, de a játékosok hőbörgése és a csökkenő nézőszám mellett ez csak olaj a tűzre.

A Saints-edző Sean Payton meg is kapargatta ismét az egyik legnagyobb problémát: miért nem alkalmaz az NFL teljes állású bírókat? A ligában bíráskodók közül ugyanis senki nem főállású, de Payton szerint, ha a játékvezetők egész héten készülnének, továbbképeznék magukat, akkor egy problémával kevesebb lenne. 

Már a cipőkkel is baj van

Az ünneplésekhez hasonló merevség tapasztalható az NFL-nél az öltözékekkel, elsősorban a cipőkkel kapcsolatban. A szabály szerint hivatalosan csak olyan mezt és kiegészítőt lehet viselni, ami a csapat színeiben készült, a csapat hivatalos terméke (ezért viselhetett tavaly kapucnis felsőt a vállvédője alatt a packersös James Jones), illetve ami speciálisan engedélyezett, mint például a mellrákszűrésre figyelmeztető rózsaszín kiegészítők. De ezeket is csak októberben viselhetik, később vagy korábban már nem szabad felhívni a figyelmet a meccsek alatt a mellrákszűrésre.

Idén a cipők körül lett a legnagyobb balhé a ligában, egyrészt, mert egyes gyártók rájöttek, hogy az egyedi mintájú cipőkkel plusz figyelmet tudnak irányítani magukra, másrészt pedig a játékosok is felismerték, hogy különleges festéssel meg tudják jeleníteni az üzenetüket. Persze az NFL ezekre is figyel, a legtöbben csak a bemelegítés alatt viselik a spéci cipőket a 13. fordulóig, akkor ugyanis kivételesen engedni fogja a liga a jótékonysági alapítványok reklámozását a cipőkön, így mindenki egyedi, előre engedélyeztetett mintával állhat elő.

Az ünnepléseknél már taglalt Antonio Brown valahogy a cipőivel is konfliktusba került az NFL-lel. Brown ugyanis a 2016-os szezonban olyan cipőkben játszik többnyire, amikre nemrég meghalt hírességek portréit festeti, hogy így tisztelegjen előttük. Csakhogy amíg az egyik héten nyugodtan játszhatott a golflegenda Arnold Palmerre emlékező cipőkben, akkor egy héttel később a Muhammad Ali-s cipőt levették vele meccs közben, pedig az sokkal jobban harmonizált a Steelers sárga, fekete színeivel, mint pirosat és fehéret is tartalmazó Arnold-cipő. A liga később persze nem indokolta meg, miért volt jó az egyik, és miért nem a másik cipő.

Novemberben ez is eldől 

Az NFL-nek tehát nem csak egy területen van problémája, miközben nézőket veszít. A játékosok mérgesek a liga első emberére, akinek túl nagy hatalom összpontosul a kezében, és kedvére büntethet vagy hunyhat szemet bizonyos ügyek felett. Éppen ezért az amerikaifutballisták egy része már most készül 2020-ra, amikor újra kell tárgyalni a kollektív szerződéseket, szeretnének egységesen fellépni, hogy az NFL-főnök hatalmát korlátozzák. Vagy legalábbis elérjék, hogy egy független szervezet döntsön fegyelmi ügyekben.   

A csapatok is elégedetlenkedek az új közösségi médiás szabályok miatt, a nézők pedig Kaepernick és a show-elemek miatt mellőzik a meccseket.  De ettől még túlzás lenne azt mondani, hogy óriási válságban van az NFL, mert továbbra is a világ egyik legnézettebb bajnoksága, ami dollármilliárdokat termel.

A liga vezetése  majd akkor aggódhat igazán, amikor az 5 milliárd dollárt költő közvetítőpartnerei is elkezdik csapkodni az asztalt, ha most, az elnökválasztás után továbbra is esnek a számok. 

Mindenesetre a ligánál is morfondíroznak azon, hogy mit lehetne tenni. A médiaigazgató Brian Rolapp azt nyilatkozta a napokban, lehet, hogy el kellene gondolkozni azon, nem túl hosszúak-e a meccsközvetítések, nincs-e túl sok reklámszünet, vagy nem tökölnek-e túl sokat egyes jelenetek visszanézésével a bírók. "Folyamatosan azon vagyunk, hogy a meccsek menetét érdekesebbé tegyük" - mondta.

Nem zárta ki, hogy olyan dolgokhoz nyúljanak hozzá, melyek eddig érinthetetlennek tűntek, bár akkora baj még nincsen, hogy konkrétumokról beszélt volna.