Budapest kapta a 2023-as atlétikai világbajnokságot

A Magyar Atlétikai Szövetség tavaly szeptemberben jelezte először, hogy szabadtéri világbajnokságot rendezne, és ez ügyben meg is kezdte már a tárgyalásokat az IAAF-fel. A vb ötletét természetesen a kormány is támogatta, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök többször elmondta, Budapestet sportfővárosnak szeretné tudni, ehhez pedig ide kell hozni a világversenyeket. Az atlétikai világbajnoksággal pedig nagyot lehet szakítani, az olimpia és a futball-világbajnokság után egyértelműen a legnépszerűbb és legnagyobb sportesemény. 

Az atlétikai vb odaítélésénél először nincs szigorúan lefektetett pályázati procedúra és határidők, a világszövetséggel való egyeztetések során alakulnak ki az elvárások is. (A korábbi korrupciógyanús választások miatt alakult ki ez a rendszer.) Sokáig éppen ezért nem is lehetett hivatalos magyar pályázatról beszélni.

Az idő előrehaladtával így is egyre jobb esélyei lettek Budapestnek, mivel 2019-ben Katar (Ázsia), 2021-ben Eugene (Amerika) rendez vb-t, Európa vagy Afrika számíthatott sikerre. A dolgot megkönnyítette, hogy a szóba jöhető afrikai riválisok, Kenya és Egyiptom is úgy döntött, hogy 2023-ban még nem akar vb-t rendezni. Egyetlen komoly ellenfélként a korábban több pályázaton is elbukó Barcelona maradt, de július végén a katalánok is kiszálltak a versenyből. Az IAAF Buenos Aires-i kongresszusán nyilvánvalóvá vált számukra is, hogy Budapest lesz a befutó.

Maga az IAAF elnöke, Sebastian Coe is megerősítette, hogy a magyar fővárost szeretnék házigazdának. Ezután igazából formalitássá vált a döntés, Budapestnek csak teljesíteni kellett az IAAF feltételeit, és beszerezni a szükséges garanciákat. Ezt meg nem volt túl nehéz, hiszen a kormány az elbukott olimpiai pályázat után igazolni akarja sportkoncepcióját.  Coe-nak már az nagyon meggyőző volt, hogy Orbán olyan határozottan kiállt a rendezés mellett. A magyar miniszterelnök és az IAAF-elnök személyesen is egyeztetett tavaly októberben a vb-ről. 

A vb-hez egy dolog hiányzik nagyon: egy olyan stadion, amiben azt meg lehetne rendezni. Ahogy a 2020-es futball-Eb-nél, úgy most sem volt akadály, hogy nincs erre alkalmas létesítmény.

A 2024-es olimpia tervei között szerepelt egy atlétikai stadion is, amit a Csepel-sziget északi csúcsára álmodtak meg.  A kormány az olimpiai pályázat visszavonása után is kitartott az ötlet mellett, az atlétikai stadion bekerült a Kemény Ferenc Programba, ami elvileg garantálta a megvalósulását.

Az építészeti terveket már készítik, a Napur Architect Kft. 4,7 milliárdért vállalta a tervezést – hogy mennyi lesz a stadion végső összege, az egyelőre nem ismert. Az viszont már biztos, hogy a stadionnak két fejlődési állapota lesz.

A vb-re egy 40 ezer fős befogadóképességű létesítmény készülhet, amit aztán a kapacitásfelesleg miatt 15 ezer fősre visszabontanak majd. A tavalyi londoni vb-n naponta körülbelül 70 ezren látogatottak ki a stadionba, míg az idei berlini Eb-n 60 ezres volt a nézőcsúcs, így az 40 ezerrel valószínűleg nem lőnek fölé. Itthon azért jelenleg nincs akkor atlétikaőrület, mint az előbb említett két városban. A 15 ezres is értelmezhető méret, hasonló stadionokba visznek Gyémánt Liga-versenyeket is.

Budapest korábban még sosem rendezett szabadtéri világbajnokságot (fedettpályásat kettőt is, 1989-ben és 2004-ben), de már két Európa-bajnokság házigazdája is volt.

• Az elsőt még 1966-ban tartották itt,
• majd 1998-ban is a főváros volt a rendező.

Eddig egy vb-re, a 2005-ös-re pályázott Budapest, de hiába volt akkor magyar főtitkára (Gyulai István) a IAAF-nek, nem sikerült győzni, Helsinki kapta meg a rendezési jogot. A 2010-es években az atlétika legjobbjai a Gyulai Memorial miatt jártak Magyarországra, de a pár ezer kilátogató néző eltűnt a Puskás-stadionban. Később Székesfehérvárra került a verseny, a hangulat is jobb lett, és sok atléta így azt mondta, hogy Budapesten van. 2023-ban már tényleg ott lehetnek.

„Pozitív visszajelzés és komoly elismerés, hogy öt év múlva világbajnokságot rendezhetünk. Hisszük, hogy a sikeres pályázat nemcsak az elmúlt hónapok munkájának, hanem a magyar atlétika elmúlt évtizedeinek is az elismerése" – mondta az M1-en Gyulai Márton, a pályázati bizottság ügyvezetője. 

„A világbajnokság a 2012-ben megkezdett szakmai stratégiai programoknak újabb lendületet adhat, aminek eredményeképpen még több fiatal ismerkedhet meg a sportok királynőjével" - jelentette ki Gyulai Miklós, a magyar szövetség elnöke, aki szerint az 1960-as és az 1980-as évek sikerei után az atlétika reneszánsza következhet.

Fürjes Balázs Budapestért felelős államtitkár azt mondta, az a céljuk, hogy Budapest minden idők legsikeresebb atlétikai világbajnokságának adjon otthont. „Az esemény haszna évekig, évtizedekig megmutatkozik majd, a sporton túlmutatóan is."

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes kiemelte: az előző, londoni vb tapasztalatai alapján a televízióban több mint egymilliárdan is láthatják a magyar főváros legszebb arcát, ami a remények szerint évekre, évtizedekre jelentősen fellendíti a magyar turizmust, vendéglátást.