Rettegnek tőlük, pedig a biztonságot jelentik

Demoitié a Gent–Wevelgem versenyen több társával bukott, mielőtt elgázolta volna a motoros. Több részletet egyelőre nem tudni a balesetről, így azt sem, hogy elkerülhető lett volna-e, mindenesetre a Wanty-Groupe Gobert csapat nem hibáztatja a tapasztalt kísérőnek számító motorost.

A belga klub egyelőre nem akar a kísérőjárművek szabályozásával foglalkozni, szerinte nem ennek van most itt az ideje. Egy csomó kerékpáros azonban megint kiállt: muszáj valamit tennie a Nemzetközi Kerékpáros Szövetségnek (UCI) és a szervezőknek, hogy elkerüljék az ehhez hasonló baleseteket.

A 2011-es Tour de France-on minden idők egyik legbizarrabb balesete volt, amikor a kerékpárosokat előző tévések autója kiütötte Juan-Antonio Flechát és Johnny Hoogerlandet. Utóbbi aztán drótkerítésre csavarodott fel.

Azóta is volt pár olyan baleset, ahol a mezőnyben közlekedő járművek löktek fel bringásokat, és mintha megszaporodott volna a számuk. Az is igaz, hogy manapság egy versenyen kb. két bringásra jut egy motor vagy egy autó.

Néhány ijesztő baleset az elmúlt egy évből:

• A tavaly áprilisi Flandriai körversenyen két kerékpárost is elsodortak a kísérőautók, mindkét baleset figyelmetlenségből eredt, óvatlan előzésből és megkésett fékezésből.
• Greg van Avermaet a győzelmét is elbukta, amikor az őt előzni akaró motor rádőlt a Classica San Sebastianon, az élről kellett kiállnia.
• A Vuelta a Espanán a későbbi világbajnok Peter Sagant ütötte el egy motoros, a Tinkoff-Saxo kerékpárosa fel is adta a spanyol körversenyt.
  

  A szlovák Peter Sagan ünnepli győzelmét a  Gent–Wevelgem kerékpárversenyen, 2016. március 27-én.
• A Tinkoff ugyanezen a háromhetesen még egy bringását elvesztette, Sergio Paulinhót a tévé motorosa csapta el. 17 öltéssel varrták össze sebét. A klubtulajdonos Oleg Tinkov a csapat visszaléptetését fontolgatta.
• Az idei Kuurne–Brüsszel–Kuurne-ön Stig Broeckx-t az orvosi motoros sodorta el, amikor előzni próbálta a mezőnyt. A kerékpáros kiállt, több csontja is eltört.

Túl nagy hatásuk nem lett ezeknek a baleseteknek, csak a vétkes kísérőket rúgták ki a versenyekről.

Ez a felsorolás megerősíti, hogy foglalkozni kell a versenyzők biztonságával, de a Tour de Hongrie versenyigazgatója, Szilasi László szerint nem szabad azt a következtetést levonni, hogy megsokszorozódtak a balesetek, vagy hogy feleslegesen sok kísérőautó és motor lenne a mezőnyben. 

„Szerencsétlen véletlen, hogy most sok balesetről beszélünk.

Ha a megtett versenykilométereket és a balesetek számát nézzük, nagyon pici, egy a millióhoz a hibaszázalék. A motorosok is a mezőny részei, akik elkövethetnek hibákat.

De miért vannak motorosok a mezőnyben?

Egy ideális kerékpárverseny teljes hosszában, a verseny egész időtartama lezárt úton zajlana. Könnyen belátható, hogy ez megvalósíthatatlan, egész egyszerűen nincs annyi ember, hogy minden kereszteződésbe, betorkolló úthoz rendezőt vagy rendőrt állítsanak kétszáz kilométer hosszan. Az órákig tartó lezárásoknak pedig a kerékpárrajongókon kívül senki sem örülne. Ezért találták ki az úgynevezett liftes zárást. A motorosok előremennek, biztosítják az útvonalat, majd miután elhaladt a mezőny, újra elindulnak és leelőzik a bringásokat, hogy újabb pozíciót fogjanak.

A biztosítókon kívül pótkerekeket, frissítőket, orvost, versenybírókat és médiamunkásokat szállító motorok is haladnak a karavánban. Mozgásuk szabályozott, minden vezető tudja, mennyire közelítheti meg a kerékpárosokat, hogy ne segítse, de ne is veszélyeztesse őket.

„Sok mindentől, távtól, kategóriától, a pálya bonyolultságától függ, hogy mennyi motorra van szükség, de nagyon régóta tudják a nagy versenyek szervezői, hogy mekkora létszámra van szükség. Egyetlen felesleges motorost sem állítanak be” – mondta Szilasi, aki megemlítette, az sem véletlen, hogy a World Tour-eseményeken (WT) csak egy-egy helyi tévé, újság és nagy hírügynökség dolgozhat a mezőnyben.

A WT-ken nem vezethet akárki, csak az, aki a nemzetközi szövetség licencét megszerzi, az UCI pontosan leírja azt is, hogyan mozoghatnak a mezőnyben. Hogy ezen a képzésen és vizsgán lehet-e javítani, azt kell majd megvizsgálni a kerékpáros szervezeteknek.

Sebességkorlátozástól a drónig

Demoitié tragikus balesete után a szervezők is számolgatni kezdtek, és a kedden kezdődő De Panne-i háromnapos versenyen máris csökkentették a motorosok számát. De azt a főszervező Johan Van Hecke főszervező is hangsúlyozta, hogy elkerülhetetlen a sok motoros alkalmazása, mert nélkülük kevésbé biztonságos lenne a kerékpározás. Ők a fotósok számát csökkentették, és megemelték az egy helyen posztoló rendezők számát, velük váltják ki a folyton mozgó biztosítók egy részét.

Nem mindenki van azonban meggyőződve arról, hogy nem lövik túl a motorosok létszámát. Több kerékpáros is a csökkentés mellett állt ki, és mint azt De Panne is mutatja, van egy kis mozgástér.

Mick Rodgers érdekes képet posztolt, a Gent–Wevelgemen szinte elveszik Vjacseszlav Kuznyecov a motorosok között. Rodgers azonban azon kevés kerékpáros között van, aki nemcsak változást követel, de javaslatot is ad. Szerinte sebességkorlátozást kéne bevezetni a motorosoknak, mert a balesetek az előzéseknél a leggyakoribbak. Ha túl gyors a motoros, nincs ideje sem reagálni a bringások hirtelen mozgására.

Must tragic circumstances be the marker for change? Please @UCI_cycling @cpacycling your riders need you now! pic.twitter.com/nY3yNaS1Cg

— Michael Rogers (@mickrogers) 2016. március 28.

Dan Martin azt szeretné, hogy a lejtőkön, ahol amúgy is nagy a sebesség, és a versenypályák döntő szakaszain, ahol sok az akció, egyáltalán ne előzhessenek a motorokkal. Ezzel azonban éppen a motorok számának emelkedését érnék el: ha nem tudnak előremenni, akkor még több kell belőlük. Carlos Vela pedig azt javasolta, hogy vezessék exkerékpárosok a motorokat, máris biztonságosabbak lesznek a versenyek.

Ez a magyar Útvonal-biztosítás Egyesületnél már meg is valósult. A motorokon több, a sportág írott és íratlan szabályait ismerő exkerékpáros is ül. A kerékpáros múlt sok motorosnál előny, de szimulálják is a hasonló helyzeteket lassú és gyors tempóban egyaránt, egymáshoz nagyon közel haladva.

A magyar egyesületnél a szigorú belső felépítés is garantálja a biztonságot, csak a felvételi után három évvel lehet valaki teljes jogú tag. A kezdők, őket kollégastátuszúnak nevezik, az első feladataikat mentorokkal együtt végzik, először olyan versenyeken szereznek rutint, ahol nincsenek nagy bolyok.

Mindenkinek kötelező vezetéstechnikai vizsgát is tennie. „Kilencven százalékban ugyanazt kell tudnunk, mint egy motoros rendőrnek, de olyat is csinálunk, amit ők nem. A Magyar Kerékpáros Szövetség versenybírói képzésén is részt vettünk, és ismerjük a nemzetközi szabályokat is" – mondta Versits Tamás, az egyesület elnöke.

Azt Versits is elismeri, hogy nagy tempóban mozognak, ha előre kell menniük, de a mezőnyön lassan haladnak át, 5-6 km/h-nál nem lehet nagyobb a sebességük a boly tempójához képest „Más a féktávunk, más a menetkész tömegünk, nagyon óvatosan kell elmenni a kerékpárosok mellett. Egy bringás más közegben is utazik, mások is az érzései, ezért is kell figyelni. Tanuljuk a vészfékezést és az akadályelkerülést is, nagy sebességről, körülbelül 80 km/h-s tempóról."

Felvetették azt is, hogy mi lenne, ha a motoron ülő operatőrök helyett drónokkal közvetítenék a versenyeket, de a síelő Marcel Hirscher menete óta tudjuk, hogy ez sem garantálná a teljes biztonságot.

Nem a motorosokkal van a baj

A balesetek figyelmetlenségből következnek be, és ahogy azt Szilasi is kiemelte, nem azért, mert a feladatukra alkalmatlan emberek ülnének a motorokon vagy az autókon.

„A biztosítók közé szinte csak kihalásos alapon lehet bekerülni, nagyon tapasztalt vezetők vannak a versenyeken. Azt is látni kell, nagyon sokat változott az utak infrastruktúrája, például egyre több a körforgalom és a terelősziget, ami gyakoribb hibát okoz. Ma már a kisvárosok is tele vannak ilyen útakadályokkal.”

A Tour de Hongrie-n az Útvonal-biztosítás Egyesület civil motorosai dolgoznak, akik az év közben már amatőr és profi versenyeken szereztek rutint. „A TdH minden szakasza előtt eligazítást tartunk a rendőrökkel együtt, átbeszéljük az útvonalat, hol van szükség speciális zárásra, milyen veszélyek lehetnek. A Tdh előtt pedig külön felkészítő beszélgetésen ismertetjük a szabályokat, tudják, mi az, amit megtehetnek, és mi az, amit nem. A verseny közben kétirányú rádióskapcsolat van a motorosok és a verseny biztosításáért felelős személyek  között, ezek a szervezők bármikor utasíthatják a motorosokat, ha valaki hibázik, akkor azt is azonnal jelezzük neki” – mondta a versenyigazgató.

„A működésünk nyolc éve alatt egyetlen személyi sérüléssel járó balesetet sem okoztunk. A sárga kabátunk alapján úgy azonosítanak minket, hogy olyan gyerekek vagyunk, aki tudják, mi a kerékpársport. Egymásra vagyunk utalva velük, meg kell tanulnunk egymás mozgását. Ha minden résztvevő tudja, mire számíthat, a baleseti kockázat minimális" – mondta az útvonal-biztosítók elnöke.

Az lehetetlen, hogy minden balesetet elkerüljenek a bringások, de az UCI kénytelen lesz valamit lépni, ha folyton mindenki a balesetekről beszél. A bukósisak is Andrej Kiviljev halála után lett kötelező, Demoitié tragikus balesete is elindíthatja a biztonsági protokollok felülvizsgálatát.

(Borítókép: Útvonal Biztosítás)