Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Sprint döntötte el az Észak Poklát, Sagan kipukkadt a végére

GettyImages-1142619476
2019.04.14. 22:25

A belga Philippe Gilbert nyerte a 117. Párizs–Roubaix-t, és ezzel már csak egy lépésre van attól, hogy teljesítse az országúti kerékpársport nagy ötösét. A címvédő Peter Sagan az utolsó 15 kilométerre elfogyott a macskaköves Pokolban, ötödik helyen ért célba. 

Az öt Monumentumnak nevezett kerékpárverseny mindegyikének van olyan egyedi vonása, ami elég extrémmé teszi. A Párizs–Roubaix-n nincsenek olyan kemény emelkedők, mint a Flandriai körversenyen, nem is olyan hosszú, mint a Milánó–San Remo, de a több mint 50 kilométernyi macskaköves úttal vegyített versenyen a győztesnek jó nagy adag szerencsére is szüksége van. A kockaköves utakon mindig sok a bukás, a defekt és egyéb mechanikai hiba, és mivel elég keskenyek is ezek a szakaszok a helyezkedésnek is kiemelt jelentősége van. Aki lemarad valami miatt, nehezen zárkózik vissza, és a kísérő autóktól sem kap könnyen segítséget. Egy kisebb káosz mindig garantált, nem véletlenül ragadt rá az Észak Pokla név is a versenyre. 

Az idei, 117. kiírásnak is elég sok favoritja volt. Például a címvédő Peter Sagan, a 2017-es győztes Greg Van Avermaet, a Deceuninck Quick Step csapatából, legalább három bringás, Yves Lampaert, a korábbi világbajnok Philipe Gilbert és Zdenek Stybar is. A Jumbo-Visma ciklokrossz-világbajnoka, Wout van Aert is nagy formában volt tavasszal, és mostanra lendült be igazán a norvég Alexander Kristoff is. 

Utóbbinak nem volt esélye beleszólni a versenybe, defektjei miatt még az igazán fontos szektorok előtt leszakadt az élmezőnyről. 

A Párizs–Roubaix-nek mindig az Arenberg nevű rész a leglátványosabb szakasza – a rengeteg néző miatt is – , az elég hosszú és nem is feltétlenül príma állapotban lévő macskaköveken általában begyorsít a mezőny, sokan elvéreznek itt. Idén Van Aert került nehéz helyzetbe, műszaki hiba miatt bringát kellett cserélnie, fel tudott még zárkózni, de az üldözéssel sok energiát felemésztett. És még nem volt vége a balszerencséjének, az egyik kanyarban bukott is, újra egyedül kellett tekernie, megint sikeres volt az üldözése. 

A verseny nagyjából 190 kilométer után robbant be igazán, amikor Nils Pollit (Kathusa-Alpecin) váltott iramot. Rüdiger Seliggel (Bora-Hansgrohe) és Gilbert-rel meg is lépett 15 másodpercnyire. A második csoportból Sagan iramodott utánuk a következő kockaköves szektoron, fel is ért a trióra, magával vitte Van Aertet, Lampaert-t és Sep Vanmarkcét is. Selig lemaradása után ők hatan jelentették az élbolyt, és nagyjából egyperces előnyt hoztak össze egy nagyobb, húszfős üldözőcsoport előtt. 

Az előny elég stabilnak tűnt, így sejthető volt, hogy a hatosból szerzi meg valaki a győzelmet. A roubaix-i kerékpárstadionba elég sokszor magányosan érkezik be az első, most is volt erre esély. A támadások el is kezdődtek, a céltól 16 kilométerre Gilbert indult meg, őt még szerelték, majd két kilométerrel később Politt gyorsított, vele már csak Gilbert tudott elmenni. 

A korábban frissnek tűnő Sagan szenvedett, a küzdő Van Aert leszakadt, Vanmarcke és Lampert sem tudott újítani. Az idén csak egyetlen győzelmet szerző Sagan a verseny után azt mondta, hogy hiányzott neki némi energia, talán azért, mert túl sokat dolgozott korábban. A háromszoros világbajnok szlovák végül ötödik lett, kimerültségében meg sem próbált sprintelni Vanmarcke ellen. 

A győzelemért is párharc alakult ki, Politt és Gilbert összedolgozva együtt érkezett a velodromba. Gilbert előreengedte német ellenfelét, hogy ő sprintelhessen kedvezőbb helyzetből. Az utolsó 200 méterre hagyta a döntést, de nem volt nagyon kérdéses a győzelme, frissebb maradt 257 kilométer letekerése után. Harmadik helyen Lampaert gurult be 13 másodperces hátránnyal. 

Gilbert karrierje során már megnyerte a Flandriai körversenyt, a Párizs–Roubaix-t, a Liege-Bastogne-Liege-t és a Lombardiai körversenyt is, így a Monumentumok közül már csak a Milánó–San Remo hiányzik neki. 

(Borítókép: Tim de Waele / Getty Images)