Spa, minden pályák anyja és apja

Erdő közepén járunk kis hegyi úton, minden sötétzöld, fenyves az út széléig, a végén tisztás és egy széles aszfaltcsík színes piros-sárga szegéllyel - Spa-Francorchamps, a világ leghíresebb versenypályája. Mint a mesében, eldugva az erdő közepén.

Nagyjából olyan nehéz is ideérni, mint Hófehérke kunyhójához a hercegnek, mert csak egy rendes és egy bekötőút van, utóbbit ráadásul csak versenynapra nyitják meg. Így marad az egy óra araszolás az utolsó két és fél kilométerre. Nem túlzás, a sokat szidott Hungaroringen jobb a közlekedés. (Főleg, hogy itt még visszafelé is ugyanennyi.)

Gyalog sincs messze a paddock, a nagy kanyarhoz, az Eau Rouge-hoz viszont gyalogolni kell és átkelni egy hídon, ami patakon visz át, a Vörös vízen, amiről a hajlat is a nevét kapta: a meder vörös, így mintha tényleg vörös víz csörgedezne benne. Mivel az ember már ezt is bámulja egy darabig, és csodálkozva néz fel, a látvány még mellbevágóbb: jézus, ez meredek. Az Eau Rouge-ra vezető egyenes ráadásul nem kicsit lejt, mintha egy kisebb gödörből indulnának neki a kocsik a Gellért-hegyszerű emelkedőnek. A sofőrünk mondta, hogy egyszer ráengedték a mikrobusszal, és csak egyesben ment fel - látva már el is hisszük.

Gyalog sem könnyű megmászni, szinte négykézláb kényelmesebb lenne: egy fal az erdőben, ami jócskán a táj fölé emelkedik. Remek a kilátás a tetejéről, de a pályából innét is csak keveset látni be, a hét kilométer nagyon nagy területet hálóz be, és mindenhol erdő szegélyezi.

Autók még sehol, csak az aljban alszik egy hobó függőágyon: az az operatőr, aki a legközelebb van a száguldáshoz. Az ő kamerája úgy egy méterről mutatja a kocsikat, amik ráadásul már bőven 250 fölött húznak el előtte, és mennek neki az Eau Rouge-nak, padlógázzal.

„Ez minden pályák anyja és apja, bár az Eau Rouge ezekkel a kocsikkal már egy könnyű padló, kicsit kár érte" - ez Jenson Button véleménye. Nyugodtan gondoljuk hozzá, amit jólneveltségből nem mond: ti azért befosnátok.

Pláne vízen, pénteken ugyanis már szakad, és figyelni kell, mert esőben a kanyar se nem könnyű, se nem padló. Spa a csúnya arcát mutatja, ömlik, és olyan sötét van, mintha este 9 óra lenne. A vízpermetben eltűnnek a kocsik, de nem az előttük haladóéban, hanem a sajátjukban. Ez az igazi Spa, az esős. (Nincs is gond a vízelvezetéssel, lefolyik minden gyorsan és rendben, ha versenynap lenne is elindulhatnának, nem Silverstone ez vagy Hockenheim.)

A pálya mellett ilyenkor kevésbé kellemes, főleg ha kempingezik az ember, és a legtöbben ezt teszik, vagy a város 40-100 kilométeres körzetében szállnak meg, és ingáznak, a napi mintegy négy óra utazás sem ritka. Spában ugyanis csak egy rendes hotel van, amit el is foglalnak a pilóták és a csapatok.

A nézők ott alszanak, ahol tudnak. Még kisebb motelt is alig látni, a pár magánház gyorsan megtelik, ezért láthat olyat az ember, hogy Porsche mellett épp verik fel a sátrat. (Ilyen állítólag csak Le Mans-ban van még, milliárdosok alszanak a Maseratijuk mellett.)

Szombatra felszárad, és az Eau Rouge beindul, ami nézőként is leírhatatlan érzés, pláne a Shell-tribünről, ami a legjobb helyen van, nagyjából a csúcskanyar felénél. Az autók visítása mindent elnyom, csak egy zaj hallatszik még, a bal oldali kerékvető és a gumi találkozása után. A legfurább, hogy az ember látja a kocsit a rázókövön, de a hang már csak akkor jut el hozzá, mikor az autó az út másik oldalán van - a reszelős hanghatás mindig mintha a semmiből jönne.

Spában nyár van vasárnap, mondhatni nagymeleg, bár ez itt csak 24-26 fokot jelent. Megy az Eau Rouge padlóval, Button magányosan elöl szakadatlanul, monotonon. Itt elméletileg nem lehet előzni, legalábbis két autó nem tudja egymás mellett bevenni. Az évek alatt olyan tehetségek is meghaltak itt, mint Stefan Belloff, mert bátorságuk nem párosult szerencsével. (C-csoportos autóval 86-ban.)

Tavaly Webbernek sikerült az Eau Rouge-ban előznie, Alonsót nyomta le, most pedig Raikkönen jön Schumacher farában lefelé a lejtőn, teljes gázon. Már majdnem ott a kanyar, mikor kivág balra, a közönség felszisszen, mert ketten nem férhetnek el, és ugye Schumachert megelőzni a legnehezebb, ő nem hagy helyet. A bajnok persze észnél van, enged, és Raikkönen máris bent a Mercedes előtt.

Élőben látni az év előzését olyan lehet, mint padlózni az Eau Rouge-t, talán.