Rosberg rizikós ravaszsága vb-t érhet

Felkészültünk rá, hogy villongások lesznek a pilótáink között - harangozta be a Mercedes idei szezonját Toto Wolff csapatfőnök az első pár futam után, amikor már látszott, az istálló óriási fölényben van a többi csapattal szemben, és minden versenyen Lewis Hamilton, illetve Nico Rosberg az esélyes a győzelemre.

Furcsa szavak voltak ezek, mert valahogy nem veszi ki jól magát, hogy egy teljesen harmonikusan működő szervezet vezetője arról beszél, itt bizony problémák várhatóak. Ekkor ugyanis még semmi gond nem látszott kívülről a Rosberg-Hamilton viszonyban, szoros versenyeket futottak, amiket folyamatosan Hamilton nyert meg nüansznyival.

Rosbergé lett az első futam - Hamilton motorhibája miatt könnyedén. Az angol ezután zsinórban nyert négy versenyt, és visszaküzdötte magát a pontverseny élére.

Aztán jött Monaco, és az ottani időmérő, aminek utolsó percében egymás után kezdte meg utolsó körét Rosberg, majd Hamilton úgy, hogy épp a német állt pole pozíciót érő helyen. És a kör felénél hibázott, leszaladt a pályáról, az automatikus sárga zászlós figyelmeztetés miatt Hamiltonnak lassítania kellett, így nem kapott esélyt a pole pozíció megszerzésére - az első rajthely Rosbergé maradt. Mivel Monacóban történt a dolog, mindenki tudta, ez a helyzeti előny szinte biztosan győzelmet jelent, mert a városi pályán aki elsőnek kanyarodik a start után, többnyire elsőként is ér célba: kiborult a bili, Hamilton nem mondta ki, csak kimutatta, úgy gondolja, Rosberg direkt hibázott, hogy őt megszívassa. Azt viszont ki is mondta, úgy fogja intézni az ügyet, mint anno Senna, aki egyszerűen nekiment Prostnak 25 éve. Rosberg manőverét a FIA is megvizsgálta, de véletlennek ítélte, így meghagyta őt a legjobb rajthelyen. Másnap Rosberg nyert, Hamilton második lett, a dobogón egymásra sem néztek, nemhogy kezet fogtak volna.

Wolff és a másik Merci-főnök, Niki Lauda is Rosberget mentegette, azt szajkózták, véletlen volt, az ilyesmi Monacóban benne van. Valószínűleg itt követték el az első konkrét hibát - azután persze, hogy Wolff már jó előre beharangozta, hogy balhé lesz előbb-utóbb.

Hamiltonnal ugyanis foglalkozni kellett volna, az angol zseniális tehetség, de nem szilárd egyéniség, közel sem olyan, mint Rosberg, Vettel, Alonso, Raikkönen, akik jóval keményebb karakterek. Laudáék nem mérték fel, hogy itt nem csak egy egyszerű véletlen hibáról van szó, hanem egyrészt a monacói győzelemről, ami talán a legfontosabb versenye a sorozatnak, másrészt kemény pszichikai odavágásról Rosbergtől. Még ha száz százalék véletlen is volt Rosbergtől, Hamilton lelkével beszélni kellett volna, és azonnal leültetni a két versenyzőt már az időmérő után, hogy tisztázzák a helyzetet. Lauda ellenben olyanokat mondott, hogy Rosberg azért nyert, mert gyorsabb volt, és Hamilton kicsit még duzzog, de majd megnyugszik.

Nem kicsit duzzogott, és nem igazán nyugodhatott meg, mert Rosberg monacói győzelme fordulópontot jelentett: Kanadában második lett Rosberg, míg Hamilton kiesett, majd egy újabb Rosberg-siker következett. A mérleg nyelve zsinórban négy zakó után Rosberg felé billent, és mivel Hamilton Kanadában fékhiba miatt feladta, ez pontokban is megmutatkozott, újra lemaradt csapattársa mögött.

Ekkoriban derült ki az is, hogy a veszekedés igazából két héttel Monaco előtt, Spanyolországban indult, ahol Hamilton úgy tudott az élen maradni, hogy felcsavarta a Merci-motor teljesítményét, pedig a csapatvezetők ezt megtiltották neki. Aztán az is kipattant, hogy ezt először Rosberg csinálta, még Bahreinben, amikor pedig szintén Hamilton nyert - és itt kanyarodjunk vissza Wolff szezon eleji szavaihoz, hogy itt villongások lesznek: valószínűsíthető, hogy a belharc már jóval azelőtt megindult, hogy az egész nyilvánosságra került volna, és nem véletlenül nyilatkozott ilyesmit a menedzser az év elején.

Silverstone-ban kicsit csillapodtak a viszonyok, mert Rosberg alatt lerobbant a Merci, és Hamilton győzött, visszajött a világbajnokságban néhány pontra. Németország is lement viszonylag rendben, bár Hamiltont most az időmérőn hagyta cserben a kocsija, fékhibával kicsúszott, és a mezőny végéről kellett feljönnie - harmadik helyig jutott, minimálisra csökkentette vb-veszteségét.

A pilóták viszonyában nem volt változás, bár Hamiltont a Hungaroringen már kifejezetten idegesíthette, hogy alatta megint leégett egy motor az időmérőn, így újra nagy felzárkózásra kényszerült a rajtrács végéről. Ez volt a negyedik autóhibája, miközben Rosberg eggyel állt. A belhangulatnak biztosan nem tett jót ez sem.

Aztán jött a következő, monacóihoz hasonló erősségű robbanás, ami akkor, ott a pályán, illetve a futam után azért közel sem tűnt olyan nagynak. Rosberg a futam háromnegyedénél utolérte Hamiltont - aki a tökutolsó helyről ért fel harmadiknak, mert az esős első körben meg is pördült -, és az istálló szólt Hamiltonnak, engedje el a másik Mercit, hiszen annak úgyis lesz még egy kerékcseréje, vagyis rá nem veszélyes. Hamilton viszont nem engedelmeskedett, nem is látszott kívülről, miért kellett volna neki, mert Rosberg még másodpercen belülre, támadópozícióba sem került hozzá képest.

Rosberg ennek ellenére időt veszített, és ugyan gumicseréje után az utolsó körökre újra befogta Hamiltont, már nem maradt ideje az előzésre, negyedik lett, miközben Hamilton utolsóról is hozott rajta pár pontot a dobogóval. Mivel a mezőny nagyon szoros volt, Rosberg úgy érezte, ha Hamilton akkor őt elengedi, nyerhetett volna - kétségtelen, erre elméletileg meg is lett volna az esélye - feldühödött. Pláne, hogy Wolff és Lauda egyemberként mentette fel Hamiltont, és ment szembe a saját maguk kiosztotta csapatutasítással.

Nem könnyű összerakni a történetet, ugyanis Rosberg mogyoródi felháborodása is csak utólag derült ki, egy hónappal a Hungaroringen történtek, és azután, hogy összeütközött Hamiltonnal Spában. Az angol utólagos elmondása szerint ugyanis Rosberg már haraggal érkezett Belgiumba, még a hétvége előtti belső megbeszélésükön nem is őt, hanem a csapatvezetőket osztotta szemtől szembe, Wolffot és Paddy Lowe főmérnököt. Feltételezhetően a magyar futam volt a baja, hogy Hamiltonnal nem voltak képesek betartatni az utasítást, és ez neki a győzelmébe került, de legalábbis jelentős pontokat veszített.

Utólag már világos, hogy aki így indul neki a versenynek, és ráadásul a pole-ból azonnal a rivális csapattárs mögött találja magát, kevésbé fog figyelni, hogy nehogy összekoccanjanak. Hamilton állítja, ezt Spa után, a brífingen Rosberg el is mondta neki és a fejeseknek, sőt, aztán ezt Wolff is megerősítette.

Lauda, de főleg Wolff tűnt zabosnak a leintés után, mindketten Rosberget hibáztatták Hamilton kieséséért, Wolff azt is mondta, Rosberg büntetésre számíthat, és hogy egy kézre csapás itt már nem lesz elég neki.

Néhány órával később aztán kapcsolhatott, ha ilyen nyíltan beszél szándékos balesetokozásról, akkor az FIA is beavatkozhat Rosberggel szemben, az pedig a legrosszabb lenne, ami a Mercedesszel, mint márkával történhet, így hamar módosított, és nonszensznek nevezte, hogy Rosberg szándékosan ütközött volna. Talán csak nem hagyott helyet ott, ahol hagyhatott volna.

Nagyjából itt tartunk most. Hamilton már kimondta, ő többet Rosbergben nem tud megbízni, a McLaren-főnök Boullier szerint nagy gáz lehet a vége, ha nem raknak gyorsan rendet, bár ő csak külső szemlélő, nem irigyli a kollégákat.

De hogyan is lehetne rendet rakni? Lehetne, ha nem lenne a képben Daniel Ricciardo a Red Bull-lal, aki a nagy mercis haragszomrádozás közepette nem nyerte volna már meg idei harmadik futamát, és nem jött volna fel Hamiltonra 35 pontra, azaz alig másfélfutamnyira. A két Merci mellett van egy harmadik esélyese is a világbajnokságnak, egy Red Bull-Renault, ez bonyolítja a helyzetet, pontosabban az, hogy a Merci-pilóták vb-győzelme nem száz százalék.

Wolff azt mondta, megvannak az eszközeik, hogy megbüntessék Rosberget,  jó lenne tudni, mégis mire gondol. Egyértelmű, ha Rosberget most megregulázzák, az csak és kizárólag úgy történhet, hogy gyengébb autót adnak neki, amivel nem fog tudni győzni. Reméljük, az eszébe sem jutott Wolfféknak, hogy ők majd szólnak Rosbergnek, hogy vegye vissza a gázt, engedje el Hamiltont. Ez nonszensz kérés lenne a jelenlegi helyzetben, Rosberg hülye lenne teljesíteni.

Időmérőn szankció lehet például, hogy az utolsó harmadban vagy nem is engedik ki a németet a boxból, vagy csak egy gyors kört hagynak neki, míg Hamiltonnak kettőt. Ezzel viszont egyértelműen a Mercedes esélyeit gyengítik, saját magukat korlátozzák, és megadják az esélyt az ellenfeleknek, leginkább Ricciardónak, hogy utolérje őket a világbajnokságban. A futamon a taktikával tudnak variálni, Rosberget a kedvezőtlenebb gumival indítják, a gyengébb keverékkel futtatják többet, így több kiállásra kényszerítve, de ezzel ugye megint ott vagyunk, hogy magukat szívatják: mi van, ha Hamilton nem nyer, hibázik vagy az autója romlik el, Ricciardo máris ott lehet a nyakukon.

Vagyis a Mercedes nincs nyerő helyzetben a fegyelmezési versenyben, Rosberg viszont abban van, és ezt tudja is jól.

"Nem akarunk hülyét csinálni magunkból, és a szezon végén ott állni üres kézzel, hogy nem mi nyertünk" - beszélt nyíltan rémálmáról Wolff.

Összegezve tehát két kulcspillanatot emelhetünk ki a Rosberg-Hamilton háborúban: Monacót, ahol Wolff és Lauda nem kezelték rendesen Hamilton lelkét, egyszerűen nem érezték át a szituációt, és a Hungaroringet, ahol épp maguk szították a bajt azzal, hogy Hamilton fülére szóltak, engedje már el Rosberget - ezt még tetézték azzal, hogy utána maguknak ellentmondva Hamiltont védték meg, aki nem teljesítette a csapatutasítást. (Konkrétan Lowe utasíthatta az angolt, de ő Wolff és Lauda beosztottja.)

A német jogosan is tehette fel a kérdést, hogy akkor most ki is a főnök a csapatnál. Wolffék a hungaroringi ügyet sem tisztázták Spa előtt, így nem csoda, hogy Rosberg a saját kezébe merte venni a dolgokat, lévén negatív következményekkel neki nem kell számolnia - a legjobb Mercit, aminek a legnagyobb esélye van megnyerni a világbajnokságot, úgysem fogják szándékosan visszavetni. A koccanás versenybaleset volt, valóban, de elkerülhető versenybaleset, ha Rosberg akarja, a 2. körben főleg, visszavesz, és nem történik semmi. Kockáztatott, mert ő is kieshetett volna szárnytöréssel, de tartotta magát a neki legideálisabb íven, és a rizikó bejött, ő állva maradt, Hamilton a defekt miatt visszaesett, majd 30 kör múlva kiállt.

Sőt, Rosberg duplán nyeregben érezheti magát: mivel a helyzet egyre forróbb, kezelhetetlenebb és neccesebb Ricciardo miatt, a Mercedes érdeke most már az, hogy a lehető leghamarabb bebiztosítsa a pilóták világbajnokságát is. (A konstruktőrökét már tényleg csak harakirivel tudnák elbukni.) Ki a fene akar a vezetőségből azon izgulni az utolsó futamig, hogy Hamilton, Rosberg vagy Ricciardo lesz-e a bajnok? A gyors lezárást pedig a legkönnyebben Rosberg megtámogatásával érhetik el.

A tökéletes terv az, hogy Rosberget mielőbb akkora előnyhöz segítsék Ricciardóval szemben, hogy az RBR-esnek ne maradjon matematikai esélye sem a világbajnokságra. Csakhogy ez nem egyszerű, mert az utolsó futamon dupla, azaz 50 pontot jár a győzelemért, és kétszer annyi minden pozícióért. Ráadásul még hét verseny hátra van a szezonból, hat a zárónagydíjig. Amint Rosberg utolérhetetlen lenne Ricciardónak, már elkezdhetnék büntetni, és támogatni Hamiltont - de ez már végképp puszta spekuláció.

Ami biztos: a Merci-fejeseknek, akik Wolffnak és Laudának is osztják a lapokat, mindegy, ki nyer, a lényeg, hogy az ő márkájukat vezesse.