Gyulay Zsolt: Nem lehetett tovább várni a Hungaroring rekonstrukciójával

Mit jelent a Hungaroringnek, hogy 2032-ig biztosítva van az F1-es Magyar Nagydíj jövője?

Az országnak jelent nagyon sokat – felelte az Index kérdésére Gyulay Zsolt –, hiszen ez nem a Hungaroring döntése, a mi dolgunk csupán a verseny megszervezése, még csak nem is építkezünk. Az országnak nagyon sokat érhet, hogy egy ilyen, folyamatosan bővülő, felfelé tartó biznisz részesei lehetünk még jó darabig. Ami a mi csapatunkat illeti: számunkra soha nem látott kihívásokat jelent a következő időszak, hiszen a köröttünk lévő létesítményeknek tetőtől talpig meg kell újulniuk, úgy, hogy menet közben ebből a tévénézők semmit sem érzékelhetnek. 

Mennyire volt nehéz a tárgyalássorozat?

Az elmúlt években egyértelmű volt, hamarosan eljön a pillanat, amikor már nem lehet tovább várni a Hungaroring rekonstrukciójával. Szinte mindent újjá kell építeni a pályán, mert nem férünk már el. Az egyik angol újságíró jegyezte meg, hihetetlen számára, hogy 1985-ös a főépületünk, mert ilyen régi létesítményekkel nem találkoznak manapság a világbajnokság helyszínein. A mostani döntés azt is jelenti, a következő időszakban végre nem múzeumba, hanem egy minden modern igényt kielégítő, megújuló pályára látogathatnak hozzánk. Egy küzdelmes, nehéz korszakot zártunk le a megállapodással, ám egyúttal hasonlóan nehéz, kihívásokkal teli időszak kezdetén is állunk. 

Mekkora kihívás lesz úgy megrendezni a futamokat, hogy ebből tényleg ne látszódjon semmi?

Az a furcsa helyzet, hogy amikor sportolóként beültem a kajakba, pontosan tudtam, mi a dolgom, mi történik, ha ezt és ezt megteszem. Itt még csak azt sem tudom mondani, hogy majd én betonozok, vagy legalább én rendelem meg a betonozást. Mi ugyanis csak élvezői leszünk az új ingatlan által nyújtott lehetőségeknek. A magyar és a nemzetközi építőiparon múlik minden – az NSÜ megjelentette a felhívást, a közbeszerzési eljárás elindult. Mi innen csak remélni tudjuk, hogy minden az ütemterv szerint zajlik. A világsorozat vezetőivel megkötött megállapodás szerint a 2024-es futam után kezdődik az építkezés, és 2026 decemberére kell készen lennie mindennek. 

Pontosan mi mindent kell átépíteni?

A minimálprogram szerint a főépület teljesen új lesz, mert a jelenlegi már nem felel meg. Az F1 előírásai kilenc méterrel szélesebb garázsokat írnak elő, hétszer huszonegy méteresek kellenek legyenek a jövőben. Ezáltal jelentősen szélesebb lesz az új főépület. Le kell mennünk a föld alá két szinttel, rengeteg funkció és technikai eszköz kerül oda. A jelenlegi ezer fő befogadására alkalmas paddock club helyett négyezer fő befogadására kell készen állnunk. Ez brutális növekedés, de az is biztos, minden helyet eladnak az amerikaiak. Mivel a főépület szélesedik, a jelenlegi paddock részt is át kell alakítanunk, ami szintén a világsorozat legkisebb depója volt már az elmúlt években. A terv, hogy egy hídszerkezettel tizenkét-tizennégy méterrel kintebb kell tennünk ezt a területet. Az alatta most még meglévő szántás megszűnik, ott egy zárt parkolót kell kialakítani. Végül pedig a szemben lévő tízezer fős fedett lelátót is újjá kell építenünk.

Ez az alap. Ez, ami a hosszabbítás minimális feltétele volt. Hogy mindezek mellett mire lesz még lehetőség, egyelőre kérdés. Van további negyvenezer ülőhelyünk, ezekre is ráfér a felújítás, bővítés. Ott van a fejünkben a MotoGP, hogy számukra milyen átalakítások lehetnek szükségesek. És akkor olyan dolgokról, mint a belső úthálózat vagy a parkolók rendbetétele nem is beszéltünk, szinte mondani sem merem senkinek, pedig előbb-utóbb ez is elkerülhetetlen lesz. 

Sergio Pérez a Magyar Nagydíj időmérő edzésén a Hungaroringen 2023. július 22-én

Fotó: Kaszás Tamás / Index

A pálya vonalvezetését érintheti az átalakítás?

A mostani tervekben nem szerepel ilyesmi. 

A bővebb programban sem?

Senki nem kért ilyesmit, de ez nem jelenti azt, hogy ne gondolkodnánk el időről időre rajta. Ha megnézzük az elmúlt évek futamait, izgalmas, érdekes versenyeink voltak így is – a pilóták és a világbajnokság képviselői is elégedettek ezzel a résszel. Természetesen lehetne még egy előzési zónát beiktatni, személy szerint nekem is van rá egy ötletem, de ehhez meg kéne szerezni a pálya túloldalán egy telket. Azt látni kell, hogy annak idején, amikor a kisajátítás történt, a Hungaroring körbe lett kerítve, minden, ami a kerítésen túl van, máshoz tartozik. Innentől pedig nehéz helyzetben vagyunk, ha bővíteni szeretnénk a versenypályát. 

A 38. Magyar Nagydíjon vagyunk megszakítás nélkül, ez párját ritkító sorozat, egyedül Monza büszkélkedhet hosszabbal. Mit tapasztalt a tárgyalások alatt, mit szeretnek bennünk – ebben az ön által említett múzeumban – ennyire? 

Sokszor gondolkodom ezen én is. Az egyik legfontosabb, amit már említettem is, hogy ahhoz képest, hogy sokakban az a kép él, kevés előzési lehetőség van a Hungaroringen, valahogy mégis megannyi izgalmas, drámai fordulatokat hozó futamnak adtunk már otthont. A másik, hogy ezekre a versenyekre rendre telt ház előtt kerül sor, és amikor esetleg nem volt telt ház, még akkor is jól néztek ki a lelátók – a hangulatra egyszer sem lehetett panasz. A világbajnokság futamai közül a pályainfrastruktúránk egy ideje már nem tartozott a jók közé, cserébe viszont a sorozat legolcsóbb jegyáraival találkozhattak nálunk az érdeklődők. A lokációnk pedig az egyik legjobb: Budapest közelsége, a megannyi szálláshely sokat számít a szervezők és a szurkolók szempontjából is. Sok pálya csak álmodozhat hasonló lehetőségekről. Ennyi év tapasztalatával ki merem jelenteni, a hazai szervezői munka dicséretét sem kell másra bíznunk, az önkénteseink, a pályamunkásaink, mindenki, aki évről évre a Magyar Nagydíjon dolgozik, remek, odaadó munkát végez, ez az alapköve a sikereinknek. 

(Borítókép: Schmidt Ádám, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára (b) és Gyulay Zsolt, a Hungaroring Zrt. vezérigazgatója 2023. július 22-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!