Nyolcan még Norrisnál is többet vártak arra, hogy végre F1-es futamot nyerjenek

Lando Norris kétségtelenül a Formula–1-es mezőny egyik legtehetségesebb pilótája, az alacsonyabb kategóriákban remekelve 2019-ben mutatkozhatott be egyetlen eddigi csapatánál, a McLarennél, egy évvel később már dobogóra is állhatott, 2021-ben pedig kétszer is a győzelem kapujában volt:

Ekkor aligha sejtettük, hogy mennyit kell még várnia, hogy végre győzelmet is ünnepelhessen. Mert bár az előző idény közepére nagyon feljavult a McLaren, és hatszor(!) is a második lett, Kínában a 109. versenyén pedig már a 15. dobogós helyét szerezte meg, annak a tetejére egyszer sem állhatott.

Amit elvett tőle a „sors”, azt Miamiban visszakapta. A biztonsági autós szakaszból ő jött ki a legjobban, és az újraindítást követően Max Verstappent is állva hagyta – ezzel aztán megérdemelt győzelmet aratott.

Volt, aki a vb-címig meg sem állt

Mika Häkkinen úgy festett, hogy nem tudja átlépni az árnyékát, és egészen az 1997-es idény legutolsó futamáig nem érezhette meg a győzelem ízét. Akkor, a 99. versenyhétvégéjén az Európai Nagydíjon minden idők talán legdrámaibb időmérőjét láthattuk, hiszen Jacques Villeneuve, Michael Schumacher és Heinz-Harald Frentzen ezredre(!) ugyanolyan kört teljesített, mindhárman 1:21.072-vel zártak, és még a címvédő Damon Hill is csak 58 ezreddel maradt el tőlük.

A futamon Villeneuve és Schumacher nem csupán a győzelemért, hanem a világbajnoki címért küzdött, a kanadai előzésénél a német nekiment oldalról riválisának, ami után kiesett, a Williams pilótája így a végső győzelem tudatában nem erőltette a csatát az utolsó kanyarokban a McLarenekkel, így Häkkinen végre elsőként ért a célba. 

A többi mára történelem, a legendás „ezüst nyíllal” 1998-ban és 1999-ben is világbajnok lett, összesen pedig 20 futamgyőzelemig jutott.

Nem ő az egyetlen a leghosszabb várakozók top 10-es mezőnyéből, aki világbajnoki címet szerzett karrierje során.

Nico Rosberg négy Williamsnél töltött időszak után váltott a Mercedesre, ahol a 2012-es Kínai Nagydíjon, 57 év szünet után ünnepelhettek újra futamgyőzelmet – neki ez volt a 111. futama. Az istálló 2013-ban már második lett a konstruktőrök között, aztán nyolc éven át egy csapat sem tudta megelőzni a pontversenyben. Közben hét egyéni vb-cím is összejött, 2016-ban a német versenyző ért a csúcsra, majd be is jelentette visszavonulását.

Jenson Button a 2006-os Magyar Nagydíjon törte meg a jeget, a 115. nagydíján ért először elsőként a célba. A következő két idény finoman szólva is pocsékul alakult, a Hondával előbb hat, majd három pontot szerzett – mármint az egész idény során! Jött a 2009-es idény, és az egyetlen idényt teljesítő Brawn GP kockáztatott egy olyat, amivel az egész mezőnyt meglepte. Button az első hét futamból hatot is megnyert, és bár ezt követően kezdett elfogyni a csapat, így is behúzta végül a vb-címet. Az istállóból aztán a következő évre Mercedes lett, azt a sztorit pedig a fentiekből már ismerjük. Button útja a McLarenhez vezetett, ahol még nyolc futamgyőzelmet aratott, és 2011-ben a második helyen zárt az összetettben.

Volt, akinek megismételhetetlen volt a teljesítménye

Persze azért inkább ezek a kivételek, hiszen akik kiugróan tehetségesek, hamarabb eljutnak a nagy esélyig. De a listán sok olyan versenyzőt is találhatunk, akik egy rendkívül jó autóban voltak második számúak, és ennek köszönhetően csurrant-cseppent nekik is valami.

E helyütt viszont muszáj egy szót szentelni Jarno Trullinak. Az olasz versenyző egészen kiváló edzésmenő volt, aki a gyengébb autókkal és képes volt csatázni a legnagyobbakkal, nem véletlen, hogy négy pole-pozíciót is szerzett. Egy egész futamon viszont ritkán adódott valós esélye, mígnem aztán a 119. versenyhétvégéjén megszerezte pályafutása egyetlen győzelmét. Persze, ha csak egyet nyersz, legyen az a legnagyobb: Monacóban diadalmaskodott!

Azt nem állíthatjuk, hogy a lehető legerősebb mezőny maradt a végére, hiszen Michael Schumacher, Fernando Alonso, Kimi Räikkönen, Mark Webber, David Coulthard vagy éppen Giancarlo Fisichella is kiesett, végül pedig csak 10 versenyzőt tudtak rangsorolni, közülük Ralf Schumacher 8, Baumgartner Zsolt pedig 6 körrel tett meg kevesebbet, a nyolcadik Olivier Panis három kört kapott, a hetedik Nick Heidfeld kettőt, de még a negyedik Juan Pablo Montoya is körhátrányban zárt – Rubens Barrichello megúszta alig 76 másodperc hátránnyal. Az elsőségért viszont óriási volt a csata, a pole-ból induló Trulli 0.497 másodperccel verte meg Buttont, aki bő két évvel később azért csak felért a csúcsra.

A mostani mezőny két tagja áll az első két helyen

De még Trulli sem fért fel a dobogóra sem, sőt, csupán az ötödik. Őt Rubens Barrichello és Mark Webber is megelőzi, az első két helyre pedig olyan versenyző fért fel, akik jelenleg is aktívak!

Carlos Sainz a Ferrarihoz szerződve a 2022-es Brit Nagydíjon állhatott a dobogó legfelső fokára, neki ez a 151. versenyhétvégéjén jött össze, Sergio Pérez pedig a 2020-as Szahíri Nagydíjon a Racing Point (korábban Force India, most Aston Martin) fennállása egyetlen sikerét aratta, mielőtt a Red Bullhoz igazolt volna.

A legtöbb F1-es verseny, az első futamgyőzelem előtt

1. 194 versenyhétvége (190 rajt) – Sergio Pérez (eddig 6 futamgyőzelem)
2. 151 (150) – Carlos Sainz (3)
3. 132 (130) – Mark Webber (9)
4. 125 (123) – Rubens Barrichello (11)
5. 119 (117) – Jarno Trulli (1)
6. 115 (113) – Jenson Button (15)
7. 111 (111) – Nico Rosberg (23)
8. 111 (110) – Giancarlo Fisichella (3)
9. 110 (110) – Lando Norris (1)
10. 99 (96) – Mika Häkkinen (20)

félkövérrel a világbajnoki cím(ek)et szerző pilótákat jelöltük, dőlttel pedig a még aktív versenyzőket

Akik nem tudták/tudják átlépni az árnyékukat

Nem úgy fest, hogy Pérez csúcsa veszélyben lenne a közeljövőben, de ha valami nagyon meglepő eseménysorozat következne be, akár még le is taszíthatnák a ranglista tetejéről. A Haas német pilótája, Nico Hülkenberg ugyanis már 212 versenyhétvégén indult el, és eddig győzelem nélkül áll.

Sőt, mivel neki eddig a negyedik hely a legjobbja, így ő tartja azt a kevéssé felemelő rekordot, hogy a legtöbb futamon vett részt anélkül, hogy valaha dobogóra állhatott volna. Sőt, mivel 209 futamon elindult, immár övé a rekord a győzelmek nélküli versenyek számában is – Andrea de Cesaris 214 versenyhétvégéjéből „csak” 208 nagydíjon indult végül.

A top tízben rajta kívül azért mindenkinek összejött legalább egy dobogós helyezés, Lance Stroll és Jean-Pierre Jarier harmadik lett, a többieknek volt második pozíciója – futamgyőzelem nélkül.

A legtöbb F1-es verseny, futamgyőzelem nélkül

1. 214 (208) – Andrea de Cesaris (legjobb helyezés: 2.)
2. 212 (209) – Nico Hülkenberg (4.)
3. 185 (183) – Nick Heidfeld (2.)
4. 181 (179) – Romain Grosjean (2.)
5. 170 (169) – Kevin Magnussen (2.)
6. 165 (158) – Martin Brundle (2.)
7. 162 (147) – Derek Warwick (2.)
8. 151 (149) – Lance Stroll (3.)
9. 143 (134) – Jean-Pierre Jarier (3.)
10. 143 (132) – Eddie Cheever (2.)

Dőlttel a még aktív versenyzőket jelöltük.

(Borítókép: Eva Marie Uzcategui / Anadolu via Getty Images)