Hol vannak már azok a 6-6-ok?

Bár a szereplők azóta is következetesen tagadják, a 80-as évek magyar bundaügyeinek szimbóluma lett a 83/84-es bajnokság utolsó fordulójában lejátszott 6-6-ra végződött Volán-Bp. Honvéd. A mostani fogadásicsalás-botrányban is sokszor elhangzik a bunda szó, pedig a mostani ügyek kicsit sem hasonlítanak a húsz-harminc évvel ezelőtt történtekhez.

A korábbi évtizedek manipulált meccsei jelentős részben arról szóltak, hogy egy kiesésre álló csapat vásárolta meg olyan ellenfelét, amely már sem kiesni, sem jó eredményt elérni nem tudott, a megvesztegetett játékosok pedig szerettek volna némi fizetéskiegészítéshez jutni.

A 80-as évek bundái (a jelenség természetesen nem akkor kezdődött, de ekkor tártak fel több ilyen ügyet) abban is nagyban különböztek a mostani manipulációktól, hogy a legjellemzőbb eredmény a döntetlen volt. A legnagyobb különbséget a pénz forrása jelentette: több esetben is kiderült, állami pénzek vándoroltak a meccsvásárlásokba, Békéscsabán például a megyei tanács vezetői által elsikkasztott pénz jutott a klubhoz, onnan pedig - többek között - a bundára. A bundapénzek több esetben az előnybe kerülő csapat tagjainak tudta nélkül kerültek a megvesztegetett játékosokhoz. Közvetítőket építettek be, de előfordult, hogy az akkor Zalaegerszegen edzősködő Mészöly Kálmán maga vitte el Ladájával az összeget Győrbe.

Ez a bundázás alapváltozata, de már ekkor is voltak fogadási csalások: ezek akkor jelentek meg, amikor alacsonyabb osztályú mérkőzéseket is felvettek a totóba. Az Új Szó Focitipp melléklete elevenítette fel egy idei cikkben, hogy a Sportfogadási és Lottóigazgatóság 1982 júliusában ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, amikor ötvenhét 13+1-es szelvény vált gyanússá. Húsz második ligás csapatból tizennyolc arra kérte az MLSZ-t, vegyék le mérkőzéseiket a totószelvényekről, mert tehetetlenek a játékosokat megkörnyékező csalókkal szemben. A nyomozásban kiderült, két banda működött, a budapesti-kecskeméti Faragó csoport és szekszárdi totókirály Molnár Tiboré. A totóbotrányban több mint ötven klub több mint 200 játékosa, valamint tizenhárom játékvezető volt érintett, csak a Molnár-féle csoport mintegy 150 mérkőzés eredményét befolyásolta.

A bunda feltehetően soha nem tűnt el a magyar futballból, a jelenség azonban a 2000-es években a fogadási csalások újbóli megjelenésével kaphatott új formát. A pletyka évtizedes, régóta tartja magát a híresztelés, hogy játékosok - elsősorban a környező országokban - a saját meccseikre fogadtak, ahol a megnyerhető pénzek is magasabbak és mivel nem állami monopólium a sportfogadás, több iroda ajánlataiból lehetett válogatni. A szlovákiai és ausztriai fogadóiroda is levette a kínálatból a Videoton-Békéscsaba és a Sopron-Kispest mecccseket, mert feltűnően nagy tétben fogadtak az esélytelenebb csapatok győzelmére. 2003-ban egy Videoton-Kispest meccs keveredett gyanúba, akkor a fehérváriak jelentették, egy kispesti kereste meg őket. "A mérkőzés eredményének meg nem engedett módon történő, jogellenes befolyásolására való törekvés miatt" három fehérvárit és a főbűnöst, Hamar Istvánt tiltották el, utóbbit végül nyolc hónapra. Hamar végig állította, ő csak azért hívta fel az egyik fehérvári játékost, hogy visszakérje a cédéjét.

Elcsalhatták a Honvéd-Fenerbahce találkozót

Ami eddig csak pletyka volt, 2009 novemberére gyanú lett: a bochumi ügyészség szerint tizenhárom NB I.-es meccs lehet érintett, az európai futballszövetség (UEFA) pedig a Bp. Honvéd Fenerbahce elleni Európa Liga-selejtezőjét vizsgálja.

Németországban azonban 2005-ben fény derült az eddig legsúlyosabb fogadási csalásra: egy 25 éves berlini futballbíró egy fogadási maffia megbízásából több alacsonyabb osztályú meccset is elvezetett. Az az ügy nemcsak azért érdekes most, mert megmutatta, hogyan működnek ezek a dolgok, hanem azért is, mert a háttérben álló horvát Sapina testvérek (Ante és Milan) most is a gyanúsítottak között vannak.

A jelenlegi ügyekről egyelőre csak szivárognak az információk, de a Hoyzer-botránytól eltérően most nem elsősorban játékvezetők érintettek. Alacsonyabb osztályú (másodosztályú a legmagasabban jegyzett érintett) klubok játékosait szervezte be a fogadási maffia, amely - a jelenlegi adatok szerint legalábbis - a minél nagyobb arányú vereségek kialakításában látta az üzletet. Egyelőre annyit tudni, hogy több mint kétszáz meccs lehet érintett, kilenc országban, és a bajnokik mellett Bajnokok Ligája-, illetve Európa Liga-selejtezőket is manipulálhattak és legalább tízmillió eurót kaszálhattak a tettesek.

Robert Hoyzer a csaló bíró

Vannak értesülések, amelyek arra utalnak, hogy nem eseti megvesztegetésről, játékosok megkereséséről van szó, hanem egy jól működő rendszer tette rá a kezét a futballra. A bosnyák NK Travnik kapcsán arról írtak Németországban, hogy a fogadási maffia próbajátékosokat helyezett el a csapatban, és ezzel egyidőben még felkészülési mecset is kötöttek le - sőt az utazást is állták - Svájcban a csapatnak. A két találkozót vizsgálják.

A Bild pénteki cikke szerint a fogadási maffia ennél is messzebb ment. Az egyik török gyanúsított, Deniz C. ügyvédje arról számolt be, betekinthetett az aktákba: a gyanú szerint egy szlovéniai klub orvosát is beszervezték: gyógyszert adtak neki, hogy elkábítson játékosokat. Állítólag szállodai alkalmazottakat is megvesztegettek, hogy futballisták ételébe keverjenek mérget.

Arról egyelőre keveset tudni, hogyan sikerült a fogadási csalások nyomára bukkanni, ugyanis nagyon nehezen megfoghat esetekről van szó. A 2005-ös Hoyzer-botrány óta több rendszer is kiépült, hogy kivédje a hasonló visszaéléseket. Elsőként a német szövetség építette ki a figyelőrendszert, majd a 2006-os focivébé előtt a nemzetközi szövetség (FIFA), idén év elején pedig az európai szervezet (UEFA) is beüzemelte a saját hálózatát. Ezekben közös, hogy fogadócégekkel állnak kapcsolatban és a fogadott meccseket, a megtett téteket, a szorzók alakulását figyelik. Ha nagyszámú fogadás érkezik egy-egy eseményre, a rendszer jelez. A szakértők azonban arra panaszkodnak, a meccs közbeni fogadások elterjedésével a visszaélések lefülelése sokkal nehezebbé vált, olyannyira, hogy a most érintett meccsek esetében a hírek szerint nem is riasztottak ezek a rendszerek.

Nem tudni, eltüntethetőek-e a fogadási csalások a futballból, ha sikerül is okos rendszerekkel kiszűrni azokat, a csalók az illegális fogadásokra térhetnek át.

Ismerd meg a magyar labdarúgás hősének emlékezetes pillanatait!
Folytassa, Mister!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!