Hátborzongató egyszerre két stadionban lenni
További Futball cikkek
- Öt éve nem látott zakót kapott, Bruno Fernandes kiállítása sokba került az angol rekordbajnoknak
- A németek szerint Huszti Szabolcs korábbi csapata tett ajánlatot Nikitscher Tamásért
- Folytatódott Kerkezék nagy sorozata; 45 éve nem látott fordítás játszott a Liverpool kezére
- Máris menesztették Rúben Amorim utódját
- Több mint kétmillió forintot adományozott nemes célra a magyar futballválogatott alapembere
- Tetszik? - kérdezte tőlem egy ötvenes lipcsei futballdrukker, amikor a stadion melletti szoborcsoportokat nézegettem. Hirtelen nem is tudtam mit válaszolni rá, talán annyi csúszott ki a számon, hogy érdekes. Illetve hozzátettem, mintha már láttam volna ilyet valahol. Ezzel viszont én sokkoltam, és azonnal felkeltettem az érdeklődését.
- Hol? - kérdezte.
- Budapesten.
A lipcsei és a Népstadion ugyanis ugyanazon a tervezőasztalon készült 1950 táján, azzal a különbséggel, hogy a keletnémetek befejezték a teljes karéjt, ezért az övék nagyobb is lett, a legszebb napjain 105 ezer néző láthatta a meccseket, no meg az NDK torna- és sportünnepét. Európában akkor a második legnagyobb stadion volt, csak a prágai Strahov előzte meg, de például a barcelonai Nou Camp is elmaradt tőle.
- Emlékszem, amikor kicsik voltunk, nagyon vártuk minden évben a torna és sport napját, az egész ország megmozdult, a kinnmaradó 100 ezres tömeg irigyelte a bentlévő 100 ezret – magyarázta a drukker.
Amikor jött a 2006-os németországi világbajnokság, a keletnémet részen Lipcse kapott világbajnoki meccseket. A stadionnal persze kezdeni kellett valamit, és a németek nem a rombolásban hittek, hanem az átváltoztatásban.
Sokkal jobb állapotban volt, mint a később Puskás Ferencről elnevezett magyar stadion, ezért sem akarták mindenáron elbontani. Innen jött az ötlet, hogy a régi létesítmény megmarad, és az egyedülálló stadion a stadionban módszerrel hasznosítják a régit.
A sportmúzeumot sem dózerolták el, pedig azért senki sem bánkódott volna, részint az ablakait rég betörték, most be vannak deszkázva, másrészt, az NDK páratlan sportmúltján esett egy kisebb folt a dopping miatt, így elképzelhetetlen, hogy felbecsülhetetlen értékű ereklyék maradtak volna benne.
A lipcsei stadionhoz is dukált toronyépület, és lényegesen praktikusabban oldották meg, mint nálunk, hiszen az épület két szárnya közé be lehetett autóval hajtani, ezért ezt is hasznosítani lehetett. Régebben a pártvezetők kényelmét szolgálta, most a csapatokét, hiszen a busz 10 méterre az öltözőtől teszi le a játékosokat.
Ide meccsre menni felér egy időutazással, ugyanis a régi stadion lépcsőin lehet leereszkedni a stadionba, a lépcsőket hidak kötik az új arénához.
Bizsergető, ahogy a múlt és a jelen együtt él ebben a stadionban. A régi stadion betonkaréját fűvel vetették be, így ott nyugodtan lehet napozni, elmélkedni, sörözni, kolbászt enni a meccs előtt vagy éppen a szünetben.
Egy kicsit sajnálom, hogy nem ilyen lesz a Puskás helyén épülő új szuperstadion, de nyilván ez itt jobb állapotban volt, és 90 millió euróért beleépíthették a mostani 45 ezres stadiont.
A lipcseiek egyébként nagyon szerették a futballt, amikor 1987-ben a Lokomotiv Leipzig döntős lett a KEK-ben, 100 ezren voltak kint a Bordeaux elleni elődöntőn. Akkor tizenegyesekkel nyertek, most azonban még nem érzik magukénak ezt a csapatot annyira. 34 ezren láttuk az Aue legyőzését, amivel az RB Leipzig kapott gól nélkül vezeti a másodosztályt.