Csányi megköszönte Orbánnak a mit is?

A magyar futballválogatott 29 éves rossz sorozatot megtörve kijutott egy nemzetközi tornára, és jövőre a 24 csapat egyike lesz a franciaországi Európa-bajnokságon. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke a siker másnapján tartott sajtótájékoztatón legelőször Orbán Viktornak mondott köszönetet.

 Úgy gondolom, mindenkinek köszönet jár, aki részt vett ebben a munkában. Elsőként köszönet illeti Orbán Viktor miniszterelnök urat, mert ő óriási rizikót vállalt azzal, hogy a magyar futball komoly támogatást kapott az elmúlt években.

Csányi Sándor arra célzott, hogy a jelenlegi kormány hatalmas pénzügyi és jogi segítséget nyújt a magyar labdarúgásnak. Unalomig ismert tények:

• Eddig átadtak három új stadiont, a felcsútit, a debrecenit és a ferencvárosit, de még 13 stadion felújítása, illetve felépítése van hátra.
• A vállalkozások társasági adójával több tízmilliárd forint került a sportfinanszírozásba, a legkiemeltebb sportág a futball.
• A költségvetés közvetlen módon is segítséget nyújt a finanszírozáshoz.
• A parlament számos jogszabályt, például a sporttörvényt úgy módosította, hogy az a klubok vezetőinek és az MLSZ érdekeinek megfelelt.
• A minél közvetlenebb érdekérvényesítés miatt számos klub vezetője fideszes politikus lett.

A kiemelt médiafigyelem is azt a benyomást keltheti, hogy a magyar futballban hatalmas változások történtek, az előbbiekben felsoroltakon túl a személyi állomány is cserélődik.

Az összes változás azonban magába tartott, a futballban mérhető eredmények továbbra sem születtek, az utánpótláscsapatok fejlődésében inkább visszafejlődés volt tapasztalható, a klubcsapatok hosszú évek óta nem tudják megugrani azt a szintet, ami a nemzetközi kupákban, a BL-ben és az EL-ben szükséges a főtáblához, és a magyar futballválogatott is ugyanazokat az eredményeket szállította selejtezőről selejtezőre. 

Ami most mégis eredményként felmutatható: kijutott az Európa-bajnokságra. Ezt a sikert nem lehet eléggé értékelni, hatalmas dolog, ugyanakkor a kormány által tett intézkedések és az eredmény közötti közvetlen kapcsolat egyelőre csak Csányi Sándor kommunikációjában mutatható ki.

Az elmúlt évek selejtezői és a mostani között ugyanis semmi különbség nincs.

	2008, Eb-selejtező	2010, vb-selejtező	2012, Eb-selejtező	2014, vb-selejtező	2016, Eb-selejtező
Elért helyezés	6.	4.	3.	3.	3.
Elért pont	12	16	19	17	16
Rúgott/kapott gólok	11/22	10/8	22/14	21/20	11/9

Amint látszik, az elmúlt öt selejtezősorozatban a leginkább az elért helyezés javult, de harmadiknál nem tudtunk jobb eredményt elérni, ami most sem lett volna elég az Eb-hez, ha az UEFA nem bővíti ki a létszámot, és így már a 3. helyezés is elég volt a bejutáshoz, illetve a pótselejtezőhöz.

A pontszámok azonban jobban visszaadják a magyar válogatott rapszodikus teljesítményét: míg négy éve 19 pontot ért el, a 2014-es vb-selejtezőkön már visszaesett, és a mostani sorozatban még kevesebb pontot ért el a magyar csapat.

Ami a kiugró pontszámokat eredményezi, az egy-egy bravúrmeccsnek köszönhető, amiből az elmúlt években ugyan előfordult egy-egy, de a mostani selejtezősorozatban már nem, ugyanakkor a norvégok oda-vissza legyőzésével sikerült ezen a mutatón szépíteni.

2010-ben egy, a dánok számára már tét nélküli meccsen sikerült győzni, 2012-ben a svédeket sikerült idehaza legyőzni, a tavalyi vb selejtezőjében viszont több imponáló eredmény is született: a törökök itthoni 3-1-es legyőzése, és meggyőző volt az észtek 5-1-es megsemmisítése is.

A fejlődés inkább abban foglalható össze, hogy azokat a meccseket már nem veszíti el a magyar csapat, amelyeken az esélyesebbnek számít: míg 2008-ban Máltától kikapott a csapat (győzelem esetén 6. helyett 4. lehetett volna), a későbbiekben ilyenre már nem volt példa, hacsak nem vesszük ide a Budapesten, zárt kapuk mögött, utolsó másodperces góllal döntetlenre mentő románokat a 2014-es vb-selejtezőről.

Ami szintén stabilnak mondható, az a gólszerzők változatossága. A 2008-as Eb-selejtezőben 8 magyar játékos szerzett gólt, 2010-ben 7, a 2012-es Eb-selejtezőben 8, 2014 előtt 11, míg most a selejtezőben 9 játékos, akikhez csatlakozik még a pótselejtezőben gólt szerző Kleinheisler.

Az, hogy a csapatban ennyien gólképesek, mindenképpen előny, de az is látszik, hogy nem tudott egy vagy két stabil gólvágó csatár kikerülni a közegből. Ebben az öt selejtezősorozatban 11 góllal Gera Zoltán a házi gólkirály, Dzsudzsák hét, illetve Rudolf hat góllal szerepel mögötte, és egyikük sem az új sportpolitika terméke.

Mindez persze nem csökkenti az Eb-szereplő válogatott érdemeit, éltek a lehetőséggel, de igazi fejlődésről a második helyek esetében lehet majd beszélni.