Súlyos jelentés a hazai futballakadémiákról

Befejezte hároméves átvilágítását a belga Double Pass a hazai labdarúgó akadémiákon. Ezt a céget Dárdai Pál ajánlotta még 2013-ban, előtte a vállalat észrevételeit megfogadva indult el felfelé a német, valamint a belga futball. A németek világbajnokok lettek, a belgák világranglista-vezetők, és az Eb-n 4-0-ra verték a mieinket a nyolcaddöntőben.

Mivel a korosztályos válogatottak nem jutottak ki az előző nagy tornákra, sejteni lehetett, hogy nem kicsi a baj, és a DP 12 területre - többek között stratégia, infrastruktúra, edzésmegfigyelés, meccsmegfigyelés, személyzet, produktivitás - fókuszáló jelentése most ezt alá is támasztotta. Klubszinten még drámaibb a helyzet, ez is leszűrhető az auditból.

A legsúlyosabb hiányosságok mégis talán az egyéni edzésterveknél vannak. Ezeket ugyanis nem alkalmazzák az akadémiák. A teljes jelentés itt megnézhető.

Mivel az edzések különbözően hatnak az egyénekre, régóta természetesnek kellene lennie, hogy másként terhelik a különböző fejlődési szakaszban lévő gyerekeket. Nálunk ez nem történt meg, míg magasabb szinten járó futballkultúrákban már egységes edzésmunka sincs, minden játékos azt csinálja, ami neki egyénileg a legmegfelelőbb.

És ha már ezek hiányoznak, az edzők az egyéni teljesítményelemzésnek sem tulajdonítanak nagy jelentőséget. Nincsenek mérések sem, amikor Storck idejövetelekor ezzel találkozott, nem akart hinni a szemének. Sőt, volt olyan orvos, akit kijavított az edző, amikor kezelt egy játékost, mert szerinte egy szalagsérülés gyorsabban gyógyul, hiszen régebben neki is volt olyan. 

Megdöbbentő, hogy

Azon pedig már meg sem lepődünk, hogy a megfigyelt edzések intenzitása gyakran volt alacsony, a nagyobb holtidőket több esetben is szervezési okokra lehetett visszavezetni.

Elég csak megemlíteni Tajti Mátyás szavait, aki leírta, milyen kemények az edzések a Barcelonánál. Vicces, hogy az apja épp volt szakmai igazgató Felcsúton.

Az Orbán Viktor által alapított akadémia gazdálkodhat a legtöbb pénzből, milliárdos a költségvetése, de az infrastruktúra lendített rajta jelentőset, nem pedig a hozzáértés. A legújabb igazgató egyébként Szalai László lett, aki az edzőképzésért felel az MLSZ-ben, és aki korábban a Honvédnál dolgozott. 

A felcsútiak még sohasem tudták megnyerni azt az utánpótlástornájukat, amelyiken vendég a Real Madrid, és legutóbb a Honvéd volt a jobb büntetőkkel.

Kleinheisler László esete vissza is tükrözi, milyen szakmai munka folyt Felcsúton. A középpályást a harmadosztályba száműzték, miközben az NB I.-es Videotonnál volt szerződése. De még ott sem sokat törődhettek vele, mivel új csapata, a német Bremen edzője azt nyilatkozta a hétvégén, hogy képzés nélkül érkezett a Werderhez, ezért is mellőzte az előző fél évben.

Még néhány elkeserítő mondat a DP jelentéséből:

• „Az edzői filozófia részeként formalizált, a konkrét tanítás és tanulási módszertani alapelvekre vonatkozó elképzelések hiányosak” - ez is egy fontos megállapítás, hiszen számtalanszor hallhattuk, hogy a hazai edzőképzés a kontinensen az élvonalban van.
• Egyéni tanulási célok jellemzően sem a mérkőzés-előkészítő nyomtatványokon, sem a taktikai megbeszélésen nem kaptak hangsúlyt, a szakemberek csak nagyon ritkán foglalkoztak ezekkel.
• A játékosok önálló probléma-felvetésének és -megoldásának ösztönzését segítő módszerek alkalmazása gyakorlatilag nem létezik.

Emellett nincs sok változás abban, hogy irányítói szinten többnyire egyszemélyi döntések születnek.

És akkor az akadémiáink sorrendje:

• 1. Debrecen (2014-ben 1.)
• 2. Illés Akadémia, Szombathely (3.)
• 3. Magyar Futball Akadémia, Honvéd (5.)
• 4. Sándor Károly, MTK (6.)
• 5. Fehér Miklós, Győr (2.)
• 6. Puskás Akadémia, Felcsút (9.)
• 7. Vasas (3.)
• 8. Újpest (6.)
• 9. Bozsik József, Nyíregyháza (8.)
• 10. Békéscsaba (9.)
• 11. Ferencváros (-)
• 12. Kecskemét (12.)
• 13. Pécs (-)
• 14. Kaposvár (9.)
• 15. Diósgyőr (-)

Az első hat bentlakásos intézmény, a Ferencvárosé nem, és Theo Schneider érkezése után alighanem jelentőset léptek előre. Őt Dortmundból igazolták le - Thomas Doll vezetőedző vele akart dolgozni -, a 12 évesen a futballtól eltanácsolt Nagy Ádám is sokat köszönhet neki.

Három éve még ez volt a sorrend, akkor megszereztük a százalékokat is. Most a belgák ezeket nem közölték, csak az összesített listát.

Három éve az MLSZ megbízásából kezdték a munkájukat, és elsőként felmérték az állapotokat, mert Csányi Sándor is úgy érezte, hogy az önképük és a valóság közt jelentős eltérés van. Az állami források felosztásakor most elsődleges szempont lesz a DP sorrendje. Aki előbb végzett, értelemszerűen több pénzre számíthat.

Keddi hír az is, hogy az UEFA-tól kapott Eb-nyereség egyharmadát - a győzelem, a döntetlenek és a továbbjutás után járt -, vagyis körülbelül 1,2 milliárdot a korosztályos válogatottakra fordítják a jövőben.

A Puskás Akadémia egyébként 2011 óta már 11 milliárd forintot kapott az állami TAO-pénzekből, ez a sorrend alapján indokolatlan.

Az pedig egy következő lépcső lehet, hogy területi akadémiák jönnek létre. Sőt, akár egy akadémiai licenc is jöhet, hiszen néhány intézmény akadémiai elnevezése megtévesztő lehet a szülők előtt.

A mi összegzésünk:

Amikor az akadémiák jó tíz évvel ezelőtt elindultak, és összeszedték az ország tehetségesebb gyerekeit, az irányítók azt hitték, elég, ha összezárják a gyerekeket, visszaadják nekik a megszűnő grundokat, és attól majd fejlődni fognak. A jelenlegi futball ott tart, hogy önmaguktól fejlődni nem fognak, a hazai szakma pedig nem nyújt kellő segítséget.