Favorit nincs, Magyarország és készültség van
Talán csak kevesen gondoltak arra 2007 nyarán, amikor az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsága arról döntött, hogy a 2016-os Eb-n már ne 16, hanem 24 csapat játszhasson, hogy ez a döntés alapjaiban rázhatja fel a magyar futballt. Az mindenesetre ma már látszik, hogy az akkori döntéssel kifejezetten nekünk, magyaroknak kedveztek. És tessék, Magyarország Eb-résztvevő lett!
Az Eb-résztvevők létszáma amúgy már régóta és folyamatosan emelkedett, 1992-ben még csak 8 résztvevő volt, 1996-ra 16-ra emelték az indulók számát, az idén először pedig már 24 ország válogatottja vesz részt az Eb-n.
Hogy melyik ország rendezze az Eb-t, csak 2009-ben dőlt el. Az év márciusáig három ország pályázott, végül a rendező franciák az olaszokat és a törököket előzték meg. Az UEFA akkori francia elnöke, Michel Platini természetesen nem szavazhatott, a befolyása azonban ma már széles körben ismert. És lett volna annál nagyobb megdicsőülés, mint hogy ő nyitja meg a tornát? Ez a terv azonban váratlan gellert kapott, amikor kiderült a korrupciós ügye, ami miatt távoznia kellett a szervezet éléről, és négy évre eltiltották mindenféle szerepvállalástól, hivatalos szerepben az Eb-meccseken sem lehet majd ott.
Az 1986-os mexikói világbajnokságon voltunk kint legutóbb, ahol a világelittel szerepelhettünk egy tornán.
Az egyik leggyengébb selejtezőcsoportból indulva úgy látszott, a magyar válogatottnak sikerül elkerülnie a pótselejtezőt, és a legjobb harmadikként egyenes ágon kijut az Eb-re, de egy másik csoportban a török Szelcsuk Inan szabadrúgása az utolsó pillanatban pótselejtezős ágra tett minket. A többi meg már történelem. A törökök örülhettek, ők elkerülték a pótselejtezőt, egyből kijutottak.
Ez a gól akkor sokkoló volt, utóbb kiderült, a német kapitány Bernd Storcknak, Guzmics Richárdnak, Kleinheisler Lászlónak, Priskin Tamásnak jól jött. A pótselejtezőkön, a norvégok kétszeri legyőzésekor ugyanis a szakember a kezdőbe állította a győztes gólt szerző, a klubjánál büntetésben lévő, itthon alig ismert Kleinheislert. Guzmics pedig feledtetni tudta bukaresti hibáját meggyőző és magabiztos játékával, és Priskin is nagy bombával jelezte: nem felejtett el futballozni.
Ugyanilyen lebonyolításban 30 éve rendeztek először nagy tornát, csakhogy az világbajnokság volt, Mexikóban, és ha valaki, mi, magyarok, igazán emlékszünk rá. 24 csapat van most is, így valójában egy mini világbajnokságot láthatunk, 1994-ig így zajlott a legnagyobb futballesemény is. A legfontosabb, hogy a kieséses körbe, a legjobb 16 közé a négy legjobb csoportharmadik is továbbmegy. Szerencsés esetben egy győzelem is elég lehet a nyolcaddöntőhöz, sőt.
Mivel a selejtezők utolsó fordulóiban rendszeresen matekoztunk, most is kiemelünk egy érdekes példát. Két döntetlennel akár a második hely is elérhető. Ha Portugália mindhárom meccsét megnyeri a csoportunkban, az összes többi meccsen pedig döntetlen születik, akkor a másodiknak éppúgy két pontja lesz, mint a negyediknek. A második helyhez tehát elég két pont, míg a továbbjutó harmadik helyhez már valószínűleg nem.
A magyar csapatnak a legfontosabb meccse a második lesz, Marseille-ben, Izland ellen van a legtöbb sansza. Éppen ebben a városban, 1969-ben, egy erős magyar csapat négyet kapott a csehszlovákoktól vb-pótselejtezőn, amire sokan úgy tekintenek, mint a magyar futball lejtmenetének kezdetére, a gyakorta emlegetett foltot most egy győzelemmel le is lehetne törölni.
Nyilvánvalóan Izland is mindent arra a meccsre tesz fel, hiszen a 365 ezres kis sziget is története legnagyobb sikerét érte el már azzal, a továbbjutás pedig számukra maga lenne az álom.
Visszatérve a magyarokra, az osztrákok elleni első meccset nem fogja feladni a csapat, noha egyáltalán nem tartanak esélyesnek bennünket. A fogadóirodák ötszörösnél is többet fizetnek a magyar sikerre, és Izland ellen sem mi vagyunk a favoritok, 3-szoros pénzt hozhat a magyar diadal, míg az ellenfél 3 pontja csak dupla pénzt hoz.
A magyar csapat a 20. helyen áll a világranglistán, ami kimagasló, a 11. legjobb európai válogatott, de ez a rangsor csalóka. Ausztria ebben az összevetésben a 10.
A magyar és az osztrák válogatott is 2-0-s vereséggel tartott főpróbát, a mieink a világbajnok németek ellen idegenben, az osztrákok a vb-bronzérmes, de az Eb-re ki sem jutó hollandokkal szemben, hazai pályán maradtak alul.
A magyar válogatott ereje a szervezettségben van, a játékosok jól illeszkednek egymáshoz, erejük így megsokszorozódhat. A nagyobb tempóra viszont nem lehet felkészülni, legalábbis nehéz, ezért leginkább a játék lassításában, a pontos és gyors védekezésben bízhatunk, no meg a kontrában.
Ennek a szervezettségnek, egymásért küzdésnek a mindenkori fenntartása és erősítése a legfontosabb. A lettek 2004-ben ugyanilyen recept szerint jutottak ki az Eb-re, ráadásul 16 csapat közé. Egy döntetlent tudtak játszani a csoportban, kétszer kikaptak.
Ha a védekezésünk sérül, nincs esély egy győzelemre sem. Minden pontnak komoly jelentősége van ugyanakkor a jövő szempontjából.
Még egy 30 évvel ezelőtti párhuzam: akkor volt utoljára olyan selejtezőnk, amikor nem kaptunk két gólt egy meccsen sem. Most az első, Pintérrel elveszített meccsen (1-2, északír itthon), illetve az utolsó, már tét nélküli, görögök elleni meccsen (3-4) igen. Azt is elbuktuk, elég egyértelmű tehát, ha két gólt kapunk, nem sok jóra számíthatunk.
Amikor a válogatott nagy tornára ment, általános trend volt, hogy már a keretkijelölésnél hajmeresztő húzásokkal – Nyilasit a buszról zavarták le, az olimpiai csapatból az utolsó pillanatban két védőt hajítottak ki – szembesültek a szurkolók. Most nincs ilyen érzet, mert Gyurcsó kimaradása indokolható, mindenki más pedig a fedélzeten van. A nagy öregek is – Király, Gera –, akik pályafutásukra most tehetik fel a koronát, ha már hasztalanul próbálkoztak idáig.
A jobbak persze akkor kezdenek el majd focizni. Az Eb egyik nagy kérdése, hogy a németek képesek lesznek-e arra, amit a spanyolok tettek, vb-győzelem után a kontinensen is a legjobbnak lenni.
A franciákkal azonos ágon vannak, ha mindketten nyerik a csoportjukat, akkor az elődöntőben összefutnak, és a német–francia mindig presztízsmeccs, most még inkább az lenne, pillanatnyilag megjósolhatatlan végeredménnyel.
Amikor Franciaország rendezett tornát, megnyerte: 1984-ben az Európa-bajnokságot, 1998-ban a világbajnokságot, és most sem tűnik lehetetlennek, leszámítva, hogy kissé kétrészes a csapatuk. Míg elöl fantasztikus futballistáik vannak, hátulról kiesett a két legjobb középhátvédjük, a többi védőjük meg vagy öreg, vagy nem klasszis. Ezért nekik sokkal jobban kell támadniuk, mint ahogy védekeznek, ám védekezés nélkül sosem volt futball, legalábbis eredményes.
A címvédő spanyolok leszerepeltek a vb-n, a keretük viszont bivalyerős, még a kimaradókból is összejönne két olyan válogatott, amelyik erősebb jó néhány kijutónál.
A belgák az évet a világranglista elejéről kezdték, nagyon erős a keretük. Történetük legsikeresebb szereplésében bíznak, miután 1972-ben ellenünk bronzig már eljutottak, 1980-ban pedig döntőztek. Többnyire még mindig fiatalok, csak az a nagy összetartó ember, az mintha hiányozna, nem látni, ki vezetné őket a pályán.
És ott van Anglia is, ami 10/10-es selejtezős győzelmi mérleggel jutott ki, és a legfiatalabb, 23 éves átlagéletkorú kerettel érkezett a tornára. Ez egy teljesen új csapat, leginkább tavaly és idén befutott játékosokkal, akik a szerencsétlen múltat nem is igazán ismerik. Legjobbjaik akkortájt születtek, amikor Anglia a legutóbbi sikerét elérte: az 1996-os Eb-n lettek harmadikok, persze az elődöntőt akkor is tizenegyesdrámában bukták.
Nem szabad elfelejteni Portugáliát sem, ahogy a szövetségi kapitányuk mondja, egyszer
A szupersztárra építenek, aki hiába van ott 2004 óta minden világeseményen, igazán jó tornája még nem volt. Maximum három gólt szerzett egy-egy Eb-n vagy vb-n, azt is csak egyszer tudta összehozni, négy éve. Ha formában van, ennyit egy meccsen rúg. Márpedig a jelek alapján formában van, feldobva jön a Real BL-győzelme miatt, ha a combja bírja, bármire képes.
Olaszország a legutóbbi Eb-n a döntőig jutott, valószínűleg az volt minden idők legtámadóbb olasz csapata. Antonio Conte visszatért a védekezőbb futballhoz, azt viszont pazarul csinálják újra, azaz teljesen kiszámíthatatlanok.
A horvátoktól várják a legtöbben a meglepetést, mert sztárcsapatokból érkezik a középpályás soruk, akik ha jól kiszolgálják Mandzukicot, mindenkire veszélyesek lehetnek. De épp Mandzukic lehet a gyenge pont, nem klasszis csatár, kellene valaki, aki előlép az árnyékból.
Van a portugálnál is egyszemélyesebb válogatott, Svédországé. Őket Zlatan Ibrahimoviccsal azonosítják. Neki klasszisokkal nehezebb dolga van, mint C. Ronaldónak, nagy svéd generációról 1992–94 környékén beszélhettünk utoljára. Már rég nincs Henrik Larsson sem, aki segíthetne neki. Zlatan hozni fogja magát, de egyedül ő nem lesz elég.
Svájc és Lengyelország talán domboríthat, ám az sem lenne meglepő, ha az osztrákok jutnának el a negyeddöntőig. Sőt, inkább ők, mint az előttük említett két válogatott. 2007-ben volt ugyanis egy az U20-ban vb-érmes korosztályuk, Prödl, Junuzovic, Harnik alkotta a gerincet. Ők egészültek ki Alabával.
Van Wales és Gareth Bale, ők hozzánk hasonlóan a létszámemelésnek köszönhetik a kijutást, túl sokra nem számíthatnak. Írek, csehek, ukránok, törökök, ők sokszor kijutnak, de a csehek nehéz csoportban vannak, talán Törökország mutathat valamit.
Az abszolút meglepetést Albánia hozhatná, sosem jutott ki sehova, eddig. Van egy jó olasz edzőjük, Gigi De Biasi, és tehetséges futballistáik, az elvárás pedig nem nyomasztja őket, mert az még a mieinktől vártnál is kisebb.
Összegezve, ahogy Cesc Fabregas, a spanyolok kétszeres Eb-győztes erőssége mondta,
ennek az Európa-bajnokságnak nincs favoritja.
Már hónapok óta látszik, ilyen szigorú biztonsági ellenőrzések mellett még nem rendeztek egyetlen korábbi tornát sem. A novemberi 13-i párizsi merényletek után ez abszolút indokolt, a terroristák egyik célpontja akkor a német–francia barátságos meccs volt. Az öngyilkos merénylő nem jutott be a stadionba, de a robbanás behallatszott a játéktérre. Egy belga–portugál márciusban maradt el a brüsszeli reptéri robbantások után, illetve kellett Portugáliában lejátszani.
A France24 szerint összesen 77 ezer rendőr és csendőr, valamint több ezer katona és 12 ezer biztonsági őr vigyáz majd országszerte. Az Eb-n dolgozó 80 ezer ember közül 300-an nem mentek át az átvilágításon, miközben Thierry Braillard sportállamtitkár egy nappal a torna kezdete előtt jelentette be, hogy a vendéglátóhelyek teraszaira nem lehet majd tévét vagy kivetítőt kirakni, mert ezeket a helyszíneket nem tudnák biztosítani.
Voltak konkrét veszélyek is, június elején elfogtak Ukrajnában egy francia férfit, aki 125 kilogramm robbanóanyagot akart kicsempészni az országból, hogy 15 helyszínen robbantson a futball-Eb idején. A Sun és a BFMTV pedig arról írt, hogy a november 13-i párizsi merényletek miatt keresett, és márciusban elfogott Salah Abdeslam számítógépén talált adatok arra utaltak, hogy terrortámadásokat tervezhettek az Eb alatt.
A legmagasabb szintű terrorkészültség és a több mint egy hete tartó sztrájkok mellett pedig a futballhuligánok miatt is aggódnak. Háromezer olyan külföldit nem engedtek be, akik saját országukban ki vannak tiltva a stadionokból.
A francia elnök, François Hollande azt is elmondta, számítanak terrortámadásra, de mindent megtesznek, hogy a futball ünnepe maradhasson az esemény. Mi is inkább ebben reménykedünk.
Infografika: Szémann Tamás