Vendel
3 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Teljes lehet az FTC hegemóniája a BL-csoportkörrel

K EPA20200923177
2020.09.29. 15:02 Módosítva: 2020.09.29. 15:02
Egy lépés választja el attól a Ferencváros labdarúgócsapatát, hogy 25 év után ismét csoportkörös legyen a Bajnokok Ligájában. A keddi, Molde elleni selejtező visszavágóján a múlt heti, idegenbeli 3–3-as döntetlen után a Groupama Arénában érheti el a hőn áhított sikert a fővárosi klub. A mérkőzés tétje nem kicsi: a főtáblára jutásért 15 millió euró, átszámítva mintegy 5 milliárd forint jár – eme összeg új szintre emelné a zöld-fehér egyesületet. Mindennek hátteréről Szabados Gábor sportközgazdásszal beszélgettünk.

Az FTC minden tekintetben kiemelkedik a magyar mezőnyből: a legértékesebb játékoskerettel rendelkezik (közel 25 millió euró a Transfermarkt becslése alapján), éves szinten a legnagyobb büdzsével gazdálkodik, a pályán nyújtott teljesítménye pedig önmagáért beszél. Az elmúlt két idényben egyaránt bajnok lett, a nemzetközi porondon pedig kétszer egymás után lett csoportkörös – ha a Moldét legyőzi (bár egy döntetlen is elég lehet), a Bajnokok Ligájában is szerepelhet, ami újabb mérföldkő lenne.

A tavalyi csoportkörös szereplés az Európa-ligában jócskán hozzátett ehhez, még inkább kiemelte a klubot a hazai mezőnyből – kezdte az Indexnek Szabados Gábor sportközgazdász. Ehhez képest a Bajnokok Ligája-főtáblára kerülés megduplázná a költségvetést. És nyilván lesznek még pluszbevételek többek között a televíziós jogdíjakból, marketingből, és a mérkőzéseken elért eredmények utáni összegek. Azt még nem tudni, hogy lesz-e jegybevételük, hiszen kérdéses, lehetnek-e nézők a stadionokban. A Fradihoz legközelebb álló Mol Fehérvárhoz képest is közel kétszer annyi lehet a fővárosi klub költségvetése, így még legnagyobb riválisa ellen is jókora versenyelőnybe kerülhet.

A pénzek megfelelő elosztása és felhasználása kulcsfontosságú lehet a hosszú távú sikerek elérésében. A DVSC a 2009–2010-es idényben a Bajnokok Ligája-csoportkörbe jutott, majd a következő idényben az Európa-ligában volt főtáblás – a debreceni klubnak azonban konkrét elképzelései voltak a jövőt illetően.

„Ez az előny akkor realizálódik leginkább, ha ezt az összeget visszaforgatják a csapat megerősítésébe – és minden bizonnyal ezt is fogja tenni az FTC. Másra nem is nagyon kell költenie a klubnak, az infrastrukturális háttere rendben van – folytatta a sportközgazdász. – Ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert például amikor a DVSC bejutott a Bajnokok Ligájába, a bevétel jelentős részét az akadémiára fordította.”

Nem is azért kell igazolnia a Ferencvárosnak, hogy a bajnoki címet megnyerje, mert az valószínűleg az idén is meglesz, hanem hogy a nemzetközi színtéren folyamatosan eredményes tudjon maradni. Ha jól felhasználják ezeket az összegeket, akár évekre kitolhatják az európai kupák csoportkörében való szereplést – a magyar bajnokság pedig egyesélyes lesz.

„Korábban is láttunk arra példát, hogy kisebb országok csapatai meg tudták ezt csinálni, mint mondjuk a Rosenborg. A Magyarországhoz hasonló kis országoknak ez a sorsa: az nem megy egyszerre, hogy legyen nemzetközileg versenyképes klub, és a hazai bajnokság is színvonalas legyen. Azt esetleg el lehet érni, hogy két hasonlóan sikeres egyesület legyen – a Mol Fehérvár ugyebár szintén ott áll a csoportkör kapujában. Könnyen kialakulhat egy olyan minta, mint a skót bajnokságban, ahol évről évre csak annyi a kérdés, hogy a Celtic vagy a Rangers lesz a bajnok. Ha a Vidi nem tudja tartani a lépést a Ferencvárossal, akkor a norvég példa is érvényesülhet, hogy a Rosenborg zsinórban nyerte a bajnokságokat, és rendre ott volt valamelyik nemzetközi kupasorozat csoportkörében.”

Ehhez – ahogy fentebb említettük – a befolyó összegek megfelelő felhasználására van szüksége a klubnak – Szabados Gábor szerint ez borítékolható.

„Közgazdászként úgy látom, a mostani Ferencváros sokkal jobban gazdálkodik a rendelkezésére álló pénzzel, tudatosabban és hatékonyabban igazol, szurkolóként pedig úgy látom, precízebben futballozik, mint valaha. Ilyen szervezetten játszó magyar csapatot még nem láttam – ez egyértelműen Szerhij Rebrov érdeme. Ezt biztosan tovább tudja vinni az FTC, még ha nem is biztos, hogy minden évben csoportkörös lesz, mert a futball kiszámíthatatlan. Ugyanakkor nagyon is reális forgatókönyvnek látom a rendszeres főtáblás szereplést.”

Az NB I. az elmúlt években a Ferencváros és a Mol Fehérvár versenyfutásáról szól, a Honvéd bravúros, 2017-es bajnoki címe óta a székesfehérváriak 1, a fővárosi zöld-fehérek 2 bajnokságot nyertek. Mi kellene ahhoz, hogy kiegyenlítettebb legyen a hazai pontvadászat? Egy külföldi finanszírozási modell – mint mondjuk a Premier League-é vagy a Bundesligáé – bevezetése segítene ezen?

„Azért nem, mert ezek lényegében már hazánkban is működnek. A klubok jóval stabilabbak, magasabb a költségvetésük, mint korábban, és nem fordul már elő olyan, hogy csődbe megy egy egyesület. Ez már a központi bevételeknek köszönhető: televíziós és marketingbevételek, szerencsejátékból származó pénzek. Ugyanakkor az is fontos, hogy a kluboknak legyenek saját reklámhelyeik – ha mindent centralizáltan végezne az MLSZ, nem segítene annyit, mint amennyire kényelmetlen lenne az egyes csapatoknak, hogy nem tudnak egyéni hirdetési felületet értékesíteni. A különbséget a klubok között a saját támogatók jelentik.

Alapvetően ez nem piaci alapon zajlik: a klubvezetők kapcsolatai határozzák meg azt, ki milyen szponzorokat tud bevonni. Ezért is van az, hogy több kistelepülés csapata van az NB I.-ben a megyeszékhelyek helyett.

A Ferencváros és a Vidi ilyen tekintetben is kiemelkedik a magyar mezőnyből. Az is az igazsághoz tartozik, hogy mindkét klub már évekkel ezelőtt nagyon profin felépítette a hátteret. Garancsi István és Kubatov Gábor is kezdésként rendkívül profi stábot rakott össze. Nemzetközi összehasonlításban a magyar középcsapatok is sokat erősödtek, olyan légiósokat tudnak szerződtetni, akikre korábban sanszuk sem volt. Ez mostanában kevésbé feltűnő, mivel az FTC és a Fehérvár annyira kilóg. 

Ez a két csapat azért is tud ilyen erős lenni, mert eleve a nemzetközi porondra készül, erre gyűjti a bevételeit, ehhez igazítja a játékoskeretét – nyilván a bajnoki cím is presztízskérdés és előfeltétele az európai kupaszereplésnek.

A hazai klubok nagyrészt közpénzből működnek, hosszú távon viszont kérdéses, meddig fenntartható ez a modell. A források apadásával bajba kerülhet néhány egyesület.

„Ez nagyon is reális veszély, létező, komoly probléma. Az nem is kérdés, hogy a magyar NB I.-ben mozgó pénzek nagyobb része közpénz. A bajnokság mellett álló nagyvállalatok állami hátterűek, az MTVA a piaci értékénél jóval többet fizet a közvetítési jogokért az MLSZ-nek. Ezt gyakorlatilag bújtatott állami támogatásnak nevezhetjük. Ez persze nem egy fekete-fehér történet, vannak piaci alapú támogatók a kluboknál, erősen keveredik a két vonal.

Az egyértelmű, ha a magyar állam holnap elzárná a pénzcsapot, vagy csak annyit mondana, hogy ezentúl mindenért csak annyit fizet, amennyit az a piacon ér, akkor csapatok mennének csődbe.

Az lenne az üdvözítő, ha többségében piaci alapú lenne a klubok finanszírozása. Jelenleg a magyar labdarúgás fő célja az kellene hogy legyen, hogy a mostani forrásbőséget arra használja, hogy minél inkább próbáljon megállni a saját lábán. Erősíteni kell a piaci bevételeket, és azt forszírozni, hogy ebből minél több lehessen. Vannak már erre irányuló törekvések, de nem látom még benne a tendenciát. Az MLSZ-nek is több energiát kellene fordítania arra, hogy a klubokat ebbe az irányba terelje. Akár központi marketingstratégia kidolgozásával, szakmai segítségnyújtással – sok mindent meg lehetne próbálni. Sokszor az a probléma, hogy a kluboknak nincs is megfelelő szakemberük hozzá.”

A környező országokban viszonylag kevés ilyen modellel találkozhatunk, gyakorlatilag eggyel sem. Kérdés, hazánkban ez meddig lesz tartható.

Ilyen mértékben az állam nem vállal szerepet a futball finanszírozásában, ez teljesen egyedi a régióban. Tőlünk keletre tudunk még hasonlóról, ilyen például Kazahsztán vagy Azerbajdzsán. Azért is fontos lenne, hogy felkészüljenek a klubok, mert előbb-utóbb meg fog történni a pénzcsap elzárása vagy korlátozása. Nyilván nem egyik napról a másikra, van ennek egy többéves kifutása. Azt se felejtsük el, hogy a koronavírus-járvány miatt elindult egy gazdasági válság, ami miatt a kormánynak is kevesebb forrása lesz erre, és az EU-s finanszírozási projekteket is befolyásolhatja.

A Ferencváros–Molde párharc visszavágóját kedden 21 órakor rendezik a Groupama Arénában. A mérkőzést élőben követhetik az Indexen.

(Borítókép: az FTC gólt ünnepel a Molde ellen. Fotó: MTI/EPA/Svein Ove Ekornesvag)