Nem szabadna, hogy a Super Bowl nagyobb legyen a BL-döntőnél

Az amerikai módi

A katari üzletember összehasonlításul a tengerentúli profi amerikaifutball-bajnokság (NFL) fináléját emelte ki, hiszen a Super Bowl minden évben egész Amerika leginkább várt eseménye, nem véletlen, hogy a nézettségi lista első 30 helyéből csak egy, a kilencedik helyen található M*A*S*H sorozatzáró epizód nem valamelyik NFL-döntő volt.

A csúcsot a 49. Super Bowl tartja, 114,42 millióan látták az Egyesült Államokban, ahogyan a Tom Brady vezette New England Patriots legyőzi a címvédő Seattle Seahawksot.

A finálé ugyanakkor túlmutat a mérkőzésen, káprázatos felvezetés előzi meg, a nagyszünetbeli zenei show pedig rendre az év egyik legjelentősebb fellépése, hogy a millió dollárokért értékesített frappánsabbnál frappánsabb reklámblokkokról most ne is beszéljünk.

Legyen nagyobb show a BL(-döntő)!

Hatalmas üzlet ez a tengerentúlon, a világ többi részén viszont ehhez képest alacsonynak tűnő, mintegy 30-50 milliós nézettségekről lehet hallani, így azért az elmondható, hogy globálisan a labdarúgás még mindig jóval kecsegtetőbb az emberek számára.

Egy világbajnoki döntőt 2018-ban is több mint 500 millióan láttak, de négy évvel korábban majdnem 700 millióig kúszott ez a szám, a klubfutball legnagyobb eseménye pedig kétségtelenül a Bajnokok Ligája, amelyet megreformálna a PSG első embere.

A döntőnek jelentősebbnek kellene lennie. Nem tudom megérteni, hogyan érződhet a Super Bowl nagyobb eseménynek, mint a Bajnokok Ligája fináléja. A Super Bowlban, és általában véve az Egyesült Államokban, megvan a szükséges gondolkodásmód, kreativitás és szórakoztatás. Azt javasoltam, hogy legyen egy nyitómérkőzés, ahol a győztes egy nagy csapattal találkozik. Talán nem jó ötlet, de legalább próbáljuk meg kizökkenteni a status quót. Minden meccsnek egy eseménynek kellene lennie és szórakoztatásnak

– idézi al-Kelaifit a The Athletic cikke.

A PSG-elnök úgy gondolja, hogy az európai szövetség (UEFA) által rendezett Szuperkupát is újra kellene gondolni, új helyszínekkel, új piacokkal és új formátummal.

Jól jött számára a klubóriások puccskísérlete

A katari üzletember egyre szélesebb körű repertoárjának csak egy szelete a párizsi futballklub, hiszen a BeIn Sport globális televíziós hálózatának (a világ egyik legnagyobb élő médiaközvetítési jogokkal bíró csoportja) is ő az elnöke, a Katari Teniszszövetség elnöke, valamint az ázsiai föderáció alelnöke. Bécsből egyenesen Doha felé vette az útját, hogy részt vegyen az év végi világbajnokság sorsolásán, valamint, hogy népszerűsítse a hazája által finanszírozott globális padeltornát (ez a sport a tenisz és a fallabda egyfajta keveréke).

A 48 éves al-Kelaifi mindezek mellett az elmúlt egy év során az európai klubfutball egyik, ha nem a legerőteljesebb vezetőjévé vált – köszönhetően annak a lépésének, hogy amikor nem egészen egy évvel ezelőtt 12 topklub létrehozta az Európai Szuperligát, akkor a párizsiak elutasították a részvételt.

Mint ismert, a hat angol (Arsenal, Chelsea, Liverpool, Manchester City, Manchester United, Tottenham), három olasz (Inter, Juventus, Milan) és három spanyol (Atlético Madrid, Barcelona, Real Madrid) gigász által elindított ESL egy hét alatt a darabjaira hullott – a riválisok által a futballra veszélyt jelentő figurának számító al-Kelaifiból pedig egyesek szemében a játék jövőjét összetartó egyén vált.

Ahogyan a 12 klub lemondott az UEFA-nál és az Európai Klubszövetségnél (ECA) betöltött pozíciójáról, al-Kelaifi lépett, és egyre jelentősebb szerepe lett az UEFA végrehajtó bizottságában, valamint felkérték az ECA elnökének is. Azóta ő lett a Szuperliga-ellenesek egyik legfontosabb szóvivője, mert a Real Madrid, a Barcelona és a Juventus azóta sem tett le arról, hogy valamilyen formában megvalósuljon az ötlet. 

Első ECA-elnöki beszédében szeptemberben a Szuperliga kapcsán meseírókról és kudarcokról beszélt, legutóbb pedig az újragondolt terv kapcsán a fentebbi trióról azt mondta, hogy egy papírlap körül hadonásznak, elfelejtve azt, hogy a futball társadalmi, nem pedig jogi „szerződés”.

Pont a PSG felemelkedése a példája

Felvetődhet ugyanakkor a kétely, hogy valóban az lenne-e az európai klubfutball őre, akinek a ténykedése során Neymarra (222 millió eurós átigazolási rekord) és Kylian Mbappéra (145) „a világ összes pénzét” elköltötték a párizsiak, hogy aztán összességében egy 1,4 milliárd eurós bukta (?) legyen eddig a mérleg. 

A vezető ugyanakkor pont a párizsi egyesület felemelkedését emeli ki, hozzátéve, hogy minden klubnak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy ezt megtehesse ahelyett, hogy ugyanazokat a régi csapatokat tartanának meg az örökkévalóságnak (hiszen az alapötlet szerint a 12 ESL-gárdából nem lett volna kieső és bejutó, hanem a legnagyobb klubok játszóterévé vált volna a sorozat).

Hogyan legyen kiaknázva a nemzetközi piac?

A Bajnokok Ligájában 2024-től kezdve 32-ről 36-ra növelik a csoportkörös csapatok számát, az UEFA pedig az ECA-val közös vállalatot hozott létre a média- és kereskedelmi jogok kezelésére, amely az előző ciklusban évi 2,7 milliárd fontos értéket ért el.

Al-Kelaifi előrejelzése szerint „elképesztő, 39 százalékos növekedést hoz majd a kereskedelmi értékeknél a 2024 utáni ciklus”, valamint hozzátette, hogy további kiaknázatlan bevételi forrásokat kell együtt feltárniuk.

Először is ne utasítsuk el a lineáris televíziózást (menetrend szerinti adást), mindenki azt mondta, hogy már tíz éve halott. Minden nagyobb műsorszolgáltató digitális és lineáris is. Az oroszországi világbajnokság döntőjét a nézők négyötöde lineárisan követte, de természetesen a digitális innováció az egyik terület, amelyet keresünk. Az UEFA-val közösen gondolkodunk az események formátumáról és tapasztalatairól. Vegyük a Bajnokok Ligáját, amely messze a legnagyobb klubverseny, de hogyan tegyünk minden meccset fontos eseménnyé? Javaslom, hogy legyen az UEFA és az ECA közös hatósága alá tartozó kreatív- és szórakoztatásért felelős részleg. Hogyan tegyük vonzóvá a csoportkört? Az időeltolódás problémát jelent Amerikában és Ázsiában is. Hogyan dolgozhatunk a nemzetközi jogokért, amelyekben ekkora lehetőségek rejlenek? Mindenféle dologra kell gondolnunk, új helyszínek, új piacok, új formátumok

– vélekedett al-Kelaifi.

Változás a BL-ben – legyen változás a Szuperkupában is?

Érvelése szerint a BL-döntőnek inkább a Super Bowlhoz kellene hasonlítania, az UEFA és az ECA között pedig jelenleg is vita folyik a Szuperkupa lebonyolításának változtatásáról.

A jelenlegi rendszer szerint a Bajnokok Ligáját és az Európa-ligát megnyerő klub csap össze az új idény kezdetén a trófeáért, az egyik lehetséges új forgatókönyv szerint viszont a két sorozat két-két döntősével négycsapatos viadalt rendezzenek (itt megjegyezhető, hogy a bővítés nem lenne ismeretlen a klubfutball nagy viadalait tekintve, hiszen az Interkontinentális Kupa kétcsapatos formátumát mára a klubvilágbajnokság jóval nagyobb és színesebb felfogása váltotta).

Szintén felvetődik az Európán kívüli rendezés, hogy új területeken futtassák fel a sorozatot, illetve hogy új helyekre vigyék el a csúcsfutballt.

A PSG elnöke a BL 2019–2020-as zárását is felelevenítette, amikor a koronavírus-járvány miatt Lisszabonban rendeztek nyolcas döntőt, a fináléig jutó csapatának tagjai pedig arról tájékoztatták őt, hogy szerették ezt a lebonyolítást, mert együtt voltak és fókuszáltak maradtak végig.

Pénzügyi fair play és fizetési plafon

Az elmúlt években többször is felvetődött ennek a kérdése, főleg a katari befektetőknek köszönhetően megerősödő PSG és az abu-dzabi pénzből felépített Manchester City esetében, azt is hozzátéve, hogy valójában a párizsi projekt célja csupán Katar sport általi imázsjavítása, illetve az államban uralkodó emberi jogi helyzetének háttérbe szorítása.

Al-Kelaifi a sportszakmai részekkel kapcsolatban azt veti fel, hogy a pénzügyi fair play gondolata már a katariak párizsi szerepvállalása előtt is felvetődött, illetve elmondása szerint ő lenne az első, aki aláírná a fizetési sapka bevezetését. Véleménye szerint az UEFA rájött, hogy nem érdeke, hogy csupán két-három csapat legyen versenyben a végső győzelemért, ami a Szuperligához hasonló zárt csoportok sajátossága.

Ezt követően újra saját csapatának felépítését hozta példaként: egy nyílt ligában bárkinek van esélye arra, hogy az elitbe emelkedhessen.

A PSG-hez érkezésünkre úgy lehet gondolni, mintha vennénk egy kis céget, amely pénzt veszít, ezért tőkét kell injektálni belé és befektetni. A klubot 70 millió euróért vásároltuk meg, most ennek a sokszorosát éri, és hatalmas vételi ajánlatokat kapunk rá. Ahonnan idáig eljutottunk, mutatja, hogy ez egy befektetési projekt. Bővítettük a piacot Franciaországban, ahogyan a televíziós piacot is. Az ECA közgyűlésén hallottunk nézettségi számokat a legnézettebb meccsekről, amelyek közül kettő is a PSG-é volt. Hozzáadott értéket teremtettünk azzal, hogy a PSG-re költöttünk.

A Barcelona mint negatív példa, az NBA rendszerének problémája

Az európai klubok arra a megegyezésre jutottak a pénzügyi korlátozások kapcsán, hogy 2025-től kezdve a bevételek 70 százalékát lehet elkölteni átigazolásokra, bérekre és ügynöki juttatásokra.

A klubelnök elmondása szerint beszélhetnek itt pénzügyi fair play-ről, de meg kell vizsgálni más pénzügyi helyzeteket is, különösen az adósság kérdését.

A minap itt Bécsben odajött hozzám valaki egy spanyol klubtól, és azt mondta, hogy »Nasszer, itt van a Barcelona 1,5 milliárd eurós adósságban, most újabb kölcsönt vesz fel a klub, aztán még költhet milliárdot a stadionjára. Ez a kulcs, hogy megakadályozzuk a klubok csődjét, és ellenőrizzük a költségeket«. Ezt egy spanyol klub képviselője mondta nekem! Senki sem akar milliókat költeni a fizetésekre, de az európai joghoz való viszony nem egyszerű, itt nem lehetnek olyan fizetési sapkák, mint az NBA-ben.

(Borítókép: Az idei Super Bowl elképesztő halftime show-t hozott – Kevin C. Cox / AFP)