Történelmet írna, de a számok nem sok jót ígérnek a Ferencvárosnak

Az idei mérleg: nyolc bajnoki veretlenül.

A Ferencváros esetében ez már-már megszokott sorozat. Sőt ha az óesztendőre is nézünk, már tizenhárom olyan NB I-es meccsnél jár Sztanyiszlav Csercseszov együttese, amelyen nem talált legyőzőre. Az öröm mégsem felhőtlen, ugyanis a 2023-ban eddig megvívott nyolc bajnoki négy döntetlent (Vasas, Kisvárda, Kecskemét, Mezőkövesd) is tartogatott. Ez pedig a zöld-fehérek hazai dominanciája mellett már-már méretes hullámvölgynek tetszik. A hullámvölgy egyik lehetséges oka pedig itt ágaskodik a szemünk előtt.

A Bayer Leverkusen elleni, csütörtök esti Európa-liga-meccs az.

„A mai labdarúgásban a sorozatos meccsterhelés mellett a formaidőzítésnek nem látom sok értelmét, szerintem ilyen már nem létezik. Azt azonban el tudom képzelni, hogy néhány játékos fejben már máshol járt például a Mezőkövesd elleni bajnoki helyett – mondta a Sportcast legutóbbi epizódjának felvételén Hajdu Attila, a Ferencváros korábbi, a Bajnokok Ligáját is megjárt kapusa. – A tavaszi döntetlenekre azt mondanám, nyakon felül dől el. Amikor úgy állsz a bajnokságban, mint most a Ferencváros, megeshet, hogy úgy kelsz fel reggel, ha kikapunk, akkor sincs gond. Amúgy is jön az Európa-liga-sorsolás, aztán jön a Leverkusen elleni nyolcaddöntő... Ez mind ott lehet egy játékos fejében, és mind elviszi a koncentrációt. Viszont, remélhetőleg, hozza a fókuszt a Leverkusen-meccsre, amin így fejben sokkal jobban ott lesznek.”

Ha ez így van, szerintem hiba, de ettől még elképzelhető. Egy igazi profi viszont akkor is a maximumra törekszik és úgy koncentrál, ha a Szürketaxi ellen játszik, és akkor is, ha a Bayern München ellen. Az ilyen helyzetekben mutatkoznak meg az igazán jó játékosok. Kicsit olyan ez, mint amikor a Real Madrid elutazik a harmadosztályú kupaellenfélhez, ahol aztán összevissza rugdossák őket. Nyilván a párharcokat akkor is meg kell nyerned, hogy érvényre tudd juttatni a papíron meglévő tudásbeli különbséget. Van olyan, akin lehet látni, játék helyett inkább már menne haza, de a jó játékos nem ilyen. Az akkor is koncentrált, amikor kisebb csapattal játszik

– magyarázza a helyzet lélektanáról a manapság a Sport TV szakértőjeként is dolgozó Hajdu.

Formaidőzítés és esetleges koncentrációhiány ide vagy oda, nem úgy néz ki, hogy a ferencvárosiaknak nagyon remegniük kellene a sorozatban megnyert 5., összességében 34. bajnoki címük miatt: 22 forduló után 14 pontos előnnyel vezetnek a második helyen álló Kecskeméttel szemben. A fór az elmúlt négy évben egyszer sem volt ennél nagyobb a bajnokság hasonló periódusában, ugyanekkora is csak a 2020–2021-es kiírásban – akkor a Puskás Akadémiával szemben.

A koncentrációban akadály, az átigazolásoknál előny

A Ferencváros már múlt februárban is új magyar rekordot állított fel, legalábbis ami a téli érkezőkre költött pénzt illeti. Ekkor lett a zöld-fehérek játékosa Marquinhos, az azóta már útilaput kapó Fortune Bassey és a sérült posztriválisok miatt középső középpályásként az elmúlt hetekben egyre többet foglalkoztatott Anderson Esiti is. A Transfermarkt szerint ráadásul egyikükért sem fizetettek egymillió eurónál kevesebbet – azaz rögvest egyénenként is a labdarúgó NB I valaha volt legdrágább téli szerzeményei lettek.

Orosz Pál vezérigazgató azóta többször is elismerte, az elmúlt években koncepciót váltottak, s bár a klubvezetők többsége szerint télen nehezebb a megfelelő játékosokat megtalálni, ők mégis erre a transzferidőszakra helyezték át a hangsúlyt. Hogy miért? 

Ahhoz, hogy a Bajnokok Ligája selejtezőjében játszhassunk, természetesen előbb meg kell nyerni a magyar bajnokságot, és már az sem elhanyagolható dolog, hiszen anélkül a Konferencia-liga selejtezőjében lehetne csak indulni. És amennyiben a BL-ben indul egy csapat, ott azért van védőháló, hiszen a selejtezőben ki lehet esni az Európa-ligába, onnan pedig a Konferencia-ligába. Nekünk pedig addigra össze kell álljon a keretünk. Mert a tavaszi szezon amellett ugye, hogy nyerjük meg a magyar bajnokságot, ami szintén cél, arra szolgál, hogy a télen összerakott keret összeálljon annyira, hogy már ne kelljen jelentős mértékben belenyúlni nyár elején ahhoz, hogy sikeresen tudjuk venni ezeket a selejtezős köröket

– idézte a koncepció kapcsán Oroszt a Magyar Távirati Iroda.

Az irány mellett a 2022–2023-as idényben is kitartottak az Üllői úton: nyáron érkezett Amer Gojak, Mats Knoester, Xavier Mercier, Adama Traoré és – az azóta már távozó – Rasmus Thelander ötöse után télen hat új érkezőt jelentett be NB I-es keretéhez az FTC. A magyar felnőttválogatottban tavaly novemberben bemutatkozó Baráth Pétert, továbbá a Myenty Abena, Owusu Kwabena, Mehdi Boudjemaa, Nikolai Baden Frederiksen, Ángelo Sagal légiósfogatot szerződtették a Transfermarkt adatai szerint mintegy 1,2 millió euróért. Utóbbit épp hétfőn – s alighanem az egy héttel ezelőtt megműtött Tokmac Nguen pótlására/tehermentesítésére. 

Az átigazolásoknál viszont épphogy kapóra jött a zöld-fehéreknek az Európa-liga-nyolcaddöntő. A 2023-as érkezők közül például a Juventus utánpótlását is megjáró Vitesse-csatár, Baden Frederiksen árulta el egy interjúban, ugyan osztrák topcsapatok is csábították, a nemzetközi kupaszereplés egyértelműen az FTC ajánlatát tette a legjobb opciójává.

A nemzetközi porond még mindig más kávéház

Míg idehaza nagyítóval kell keresni az olyan bajnokikat, melyeken nem a Ferencváros irányít és birtokolja nagyságrenddel többet a labdát ellenfelénél, az Európa-liga csoportkörében egészen más harcmodorra kényszerültek Csercseszov tanítványai. A sorozat nyolcaddöntője előtt kissé sem biztató, hogy egyetlen csapat sincs már harcban, amely az FTC-nél rosszabb támadóstatisztikákat tudhatna magáénak.

Eleve a magyar rekordbajnok volt az egyetlen csoportgyőztes, amelynek negatív volt a gólkülönbsége. A továbbjutó tizenhat klub közül is csak egy, a francia Nantes lépett tovább a tavaszi folytatásba úgy, hogy kevesebb gólt lőtt, mint kapott.

Akkor sincs sok jó hírünk a zöld-fehér-drukkerek számára, ha a meccsek alakulásáról valamivel árnyaltabb képet adó helyzetminőség-mutatókat, azaz az xG-t nézzük. Az fbref.com által elérhető adatok szerint a lehetőségek alapján 6,2 gólt kellett volna szerezzen és 8,9 találatot kapjon a magyar bajnok. Az együttes csupán két hazai mérkőzésén, a Trabzonspor elleni első találkozón, valamint a Crvena zvezda elleni meccsen volt jobb aktuális ellenfelénél a mutatóban. Összesített xG-különbsége (xGD) –2,7 volt a csoportkörben, amely a leggyengébb a továbbjutók között! 

Az Európa-liga főtáblájának 32 csapata közül csak kettő, az egyaránt nyeretlenül és csoportutolsóként záró ciprusi Omonia és a finn HJK engedett több fejest/lövőhelyzetet ellenfeleinek a Fradinál (101). Ezzel szemben Nguenék a nyolcadik legkevesebb gólszerzési kísérlettel próbálkoztak ősszel (56).

Csak minimálisan jobb a helyzet, ha a kaput ténylegesen eltaláló kísérleteket nézzük: 19 pontos lövéssel és fejessel ismét csak a 26. helyen találjuk a zöldeket, míg a Dibusz Dénes kapujára tartó 33 próbálkozásnál csak öt csapat kapott többet, s megint igaz az állítás, már egyik rivális sincs versenyben...

Akkor mégis minek köszönheti a IX. kerületi együttes, hogy megélte a kupatavaszt?

A legfőbb fegyver(ek)

A Ferencváros a csoportmeccsek alatt klasszikus kontracsapatként volt eredményes. Csercseszové volt az ősz harmadik legmélyebben védekező együttese, átlagosan a kapujától 36,3 méterre próbálkozva az első szereléssel/labdaszerzéssel. Ennél mélyebben csak – a már emlegetett – Omonia és a HJK húzta meg a védelmi vonalát, mindkét csapat 36 méter alatt vette fel általában a labdás ellenfelet.

A zöldeké 15,8-cal a hetedik leggyengébb PPDA-mutató (pass per defensive action – azaz ennyi passzt engedtek az ellenfeleknek azelőtt, hogy legalább egy nyomásgyakorlási kísérlettel megpróbálták volna megzavarni a támadásépítést). Érdekesség, hogy közvetlenül csütörtöki ellenfelük mögött állnak a listán, a Bayer Leverkusen 15,7-es PPDA-t tud felmutatni. Ebből arra következtethetünk, hogy nem feltétlenül a két csapat párharca hozza majd a leglüktetőbb, legnagyobb iramú játékot, főleg ha a Leverkusen szájíze szerint alakul majd a meccs képe.

Ám míg a németeket védekezésben és támadásépítésben is a türelem jellemzi (a Monaco elleni párharcban 84,5 százalékos pontossággal passzoltak, és két meccs alatt 1322 passzkísérletük volt, addig az FTC-nek hat csoportmeccsen összesen 2139), a Ferencváros támadásépítése sok-sok mindennek nevezhető, csak épp lassúnak nem. A csoportkörben az ötödik legtöbb, 15 lövésig vitt, saját térfélről indított klasszikus kontratámadása volt a csapatnak (az ilyen szempontból etalon Qarabag 19-ig jutott), miközben a labdát átlag 1,61 méter/szekundumos sebességgel juttatták előre támadásaik közben.

A Fradi passzmennyisége még a saját csoportjában is a legkevesebb volt, ami jól mutatja, mennyire messze volt a domináns futballtól. Az viszont kétségtelen, hogy rendkívül hatékonyan kontrázott. Ez a stílus pedig tökéletes passzolt a támadószekció három kulcsfigurájához: a széleken óriási sebességgel robogni képes Traoréhoz, Nguenhez, valamint az inkább labdakezelésével és kockázatvállaló, de jó arányban bevált passzaival jeleskedő Kristoffer Zachariassenhez. Ők hárman hozták össze a Fradi xG-jének több mint felét (3,35). A két norvég közül az előbbi minden bizonnyal hiányozni fog Leverkusenben, de közel sem biztos, hogy ő hiányzik majd legjobban, sőt…

Valakinek ugyanis el kellett juttatni a labdát hozzájuk.

Dibusz nélkül nem ment volna

A Ferencváros jól tömörülő védelmét dicséri, hogy az ellenfelek próbálkozásainak jelentős része tizenhatoson kívüli átlövés volt. Átlagosan 18,4 méterről vették célba az NB I-es címvédő kapuját, ami a 20. legnagyobb átlagtávolság. Szomorú tény, hogy a próbálkozások 33 százaléka így is célt talált, azaz védenivalóval látta el Dibuszt.

A 32 éves kapus teljesítménye azonban egyértelműen döntő faktornak bizonyult, hogy az FTC tovább tudta verekedni magát, sőt megnyerte őszi csoportját. A 24-szeres válogatott játékos épp 24 védést regisztrált a csoportkörben, ami a negyedik legtöbb volt a mezőnyben – derül ki az UEFA adatbázisát böngészve. A legalább 180 percet pályán töltő hálóőrök közt pedig meccsenkénti négy hárításával a harmadik helyre lép fel. Csupán Alban Lafont (Nantes) és Conor Hazard (a HJK) avatkozott többször játékba.

A kapusok teljesítményét árnyalni hivatott a ténylegesen kapott gólok, valamint lövésminőség-mutató (Post Shot xG) különbségéből számolt statisztika alapján 0,7 tizeddel zárt jobban, mint átlagos teljesítmény mellett várható lett volna. Ez a legalább két meccset végigvédett kapusok rangsorában tizedik helyet ér számára. A védési hatékonyságban viszont már a középmezőnyben találkozunk a nevével, 75 százalékkal Antonio Adán (Sporting, de volt Real Madrid) és a már emlegetett Lafont közé ékelődik be a 17. helyen.

Az FTC csoportjában szerepelt hálóőrök közül viszont így is kiemelkedik: a trabzoni Ugurcan Cakir 72,7, a monacói Alexander Nübel 70, a belgrádi Milan Borjan a sorozat egyik legpocsékabb teljesítményét nyújtva 65,5 százalékon védett ősszel. A három kapus a PSxG alapján is sokkal rosszabbul szerepelt Dibusznál, Borjan például 3,6 góllal kapott többet, mint az ellenfelek próbálkozásaiból várható lett volna, ami azt mutatja, jó néhány potyában része volt. 

Kilyukadt a középpálya

A csütörtöki esélyekről előzetesen sokat elárul: míg az FTC keretértéke a Transfermarkt becslése szerint 43 millió euró körül alakul, addig a Bayer Leverkusené, amely a Bundesliga negyedik legértékesebb csapata, több mint 416 millió. Az Index erősorrendjében elfoglalt helyezésük szintén árulkodó, míg a magyar bajnok a 16 csapatból a 15. helyet kaparintotta meg, addig a német bronzérmes a hetedik.

Ezt a különbséget – még ha a német portál becslései rendre torzítanak is a topligás klubok irányába – akkor is nehezen lehetne jó taktikával és még jobb egyéni teljesítményekkel kompenzálni, ha teljes lenne a Fradi kerete. Ám messze nem az a csoportkörben látott csapathoz képest. S ezért nem lehet a magyar játékvezetői kart hibáztatni: bár a zöld-fehérek klubkommunikációja az elmúlt napokban arról szólt, az utóbbi időben kidőlt alapemberek (illetve annak igazoltak, például Kwabena) fájóan hiányozhatnak az El-nyolcaddöntőben, a legnagyobb hiányzót mégsem egy balszerencsés sérülésnek, mint inkább saját üzletpolitikájuknak köszönhetik majd.

Ő pedig nem más, mint Aissa Laidouni.

A télen – egyes források szerint NB I-es rekordot jelentő, de négymillió euró körüli transzferdíjával minimum dobogós összegért – értékesített középpályás több mutatóban is a Ferencváros legjobbja volt a csoportkörben. Az UEFA honlapja szerint a teljes mezőnyben ellene követték el a negyedik legtöbb faultot. Nem véletlenül, ugyanis több mint hatvan százalékban voltak sikeresek a cselei és nyerte a támadópárharcait is. Eközben ő készítette elő akcióból a zöld-fehérek közül a legtöbb lövést vagy fejest (10), és 90 játékpercre vetítve is övé volt a legtöbb kulcspassz (3,06).

Az már valóban Kubatov Gábor klubelnökék pechje, hogy a Laidouni mögött a második legtöbb helyzetet kialakító (9) Muhamed Besic szalagszakadásából lábadozik, és épp azután sérült meg, hogy tunéziai poszttársa Berlinbe távozott.

No de visszatérve Laidounihoz: ősszel a harmadik legtöbb szerelést (Besic és Samy Mmaee előzi meg) és – középpályás létére – a negyedik legtöbb blokkot (7) mutatta be a Ferencváros El-meccsein. Mindezt úgy, hogy öt találkozón átlag 70 percet kapott Csercseszovtól. (A Crvena zvezda elleni második, a Groupama Arénában lejátszott meccsen kisebb sérülés miatt nem lehetett a keret tagja.) Nála jobb passzhatékonysága (83 százalék) csak a védelem oszlopának számító Samy Mmaeénak volt (83,2). A 26 éves marokkói másfél hete, a DVSC elleni bajnokin dőlt ki a sorból, így ő is a hiányzók listáját gyarapítja majd.

Németországban a csapat stabilitása és a kontrába való átmenet szempontjából is kulcskérdés lehet, ki képes a középpálya közepén átvenni Laidouni feladatkörét. Esitinek vagy épp az őszi csoportmeccseken Besicék mellett a poszton legtöbb lehetőséget kapó Vécsei Bálintnak is élete egyik, ha nem a legjobb teljesítményére lenne ehhez szüksége.

Ami a védelem összeállítását illeti, Samy Mmaee mellett Pászka Lóránd is maródi, jó kérdés, hogy ez okoz-e nagyobb fejtörést Csercseszovnak, vagy az őszi helyzet, amikor Mmaee ugyan bevethető volt, de az összes többi középhátvédet sérülés és formahanyatlás gyötörte, így pedig nemegyszer Botka Endre kényszerült a védelem tengelyében játszani.

A támadósorban Traoré és Zachariassen adott, ahogy az NB I-ben 18 bajnokin 11 találatnál járó Ryan Mmaee is. A kérdőjel a tízes pozíció, amelyben Csercseszov többeket kipróbált a bajnokikon és az őszi Európa-liga-meccseken is. A szezonban kilenc asszisztnál járó Marquinhos ugyan adná magát, ám a brazil is inkább a szélen érzi magát otthonosan, és az El-ben adós volt a jó teljesítménnyel. Igaz, sok lehetőséget nem is kapott, mindössze 70 perce volt a csoportkörben a bizonyításra. 

A párharc első mérkőzése csütörtök este 18 óra 45 perckor kezdődik, az Indexen pedig percről percre íródó szöveges közvetítésben számolunk be az eseményekről.

A visszavágót egy héttel később, 21 órai kezdettel rendezik a Puskás Arénában.

LABDARÚGÁS
EURÓPA-LIGA, NYOLCADDÖNTŐ
Első mérkőzés
Csütörtök, 18.45: Bayer Leverkusen (német)–Ferencváros

További program
18.45: Union Berlin (német) – Union Saint-Gilloise (belga)
18.45: Sporting CP (portugál) – Arsenal (angol)
18.45: Roma (olasz) – Real Sociedad (spanyol)
21.00: Sevilla (spanyol) – Fenerbahce (török)
21.00: Juventus (olasz) – Freiburg (német)
21.00: Manchester United (angol) – Betis (spanyol)
21.00: Sahtar Doneck (ukrán) – Feyenoord (holland)

(Borítókép: Picture alliance / Getty Images)