A belga varázsló olyan csodát vitt véghez, amire senki nem számított
További Futball cikkek
- Műteni kellett a kapust, aki törött bokával védte ki a Manchester City szemét
- Szoboszlai Dominik kimagasló értékkel került be a Premier League álomcsapatába
- Visszavonul a Nemzetek Ligája-osztályozóra készülő válogatott kapitánya
- Késes támadásnak volt szemtanúja a korábbi válogatott futballista
- Hamarosan befut a magyar mozikba a DAC-ról szóló sportdokumentumfilm
A 37 éves Vincent Kompany pályafutása egyik legnagyobb sikerét érte el azzal, hogy múlt pénteken csapata hivatalosan is bebiztosította következő szezonbeli tagságát az élvonalban. Méghozzá nem is akárhogyan: még hét forduló hátravan a másodosztályú bajnokság küzdelmeiből, de a Burnley egészen biztosan a tabella első két helyének valamelyikén végez.
Ez már önmagában is hatalmas bravúr, főleg úgy, hogy tudjuk, rendkívül küzdelmes és kemény liga az angol második vonal. De ha azt mondjuk, hogy tavaly májusban még, miután kiesett az élvonalból a csapat, majdhogynem teljes kilátástalanság és világvége-hangulat volt a klubnál, úgy még érdekesebb szemszögből tekinthetünk a mögöttünk álló hónapokra.
Történt ugyanis, hogy Sean Dyche vezetőedzővel a fedélzeten a Burnley elvesztette elsőosztályú tagságát a 2021–2022-es szezon végén, a tabella 18. helyén végzett 35 ponttal, mindössze három egységgel lemaradva a bennmaradó Leeds United mögött. Eközben a klub elég nehéz anyagi helyzetben volt, így a tulajdonosi kör úgy döntött, megválik értékesebb játékosaitól a nyári átigazolási időszakban. Így eladták többek között Nick Pope játékjogát a Newcastle Unitednek, míg az elefántcsontparti Maxwel Cornet a West Ham United futballistája lett.
Az élvonalbeli kiesés után hét játékos szerződése járt le, és összesen tizenhárman távoztak a klubtól, így alapjaitól kellett átalakítani a keret magját.
A vezetőség kifejezett elhatározása volt, hogy a csapatot új irányba tereljék egy fiatal és ambiciózus vezetőedzővel, aki kiválóan tud kommunikálni, dolgozni és fejleszteni a fiatalabb játékosokat. Így került a képbe Vincent Kompany, aki a tárgyalások kezdeténél még a belga Anderlecht menedzsere volt, de biztosítékot adott arra, hogy a kiesés ellenére is átveszi a Burnley irányítását. Kompany megértette és elfogadta a vezetőségeit irányelveit, továbbá konstatálta, hogy a Burnley anyagi helyzete finoman szólva sem a legjobb, így az a cél, hogy a bérköltségeket csökkentsék, és több bevételt termeljenek játékosaik eladásából, mint amennyit költenek új futballisták szerződtetésére.
Egyébként ennek eredménye volt, hogy a Burnley játékosai eladásából nagyjából 75 millió euró bevételre tett szert, miközben 35 millió euróért igazoltak vagy vettek kölcsön helyükre labdarúgókat. Ennek köszönhetően hirtelen sokkal jobb anyagi helyzetben találta magát a Burnley, mint azt a vezetőség előre remélte.
A belga szakember ötéves szerződést írt alá a klubbal, és hatalmas fába vágta a fejszéjét, mert feladata volt, hogy teljesen új csapatot építsen többnyire fiatal játékosokkal, és nagyjából hároméves tervként tűzték ki maguk elé a visszajutást az élvonalba. A hivatalos kinevezése a klubnál bürokratikus dolgok miatt késett kicsit, de ezalatt már Kompany folyamatosan térképezte fel a nemzetközi piacot, mely fiatal játékosok segíthetik legjobban a csapatot.
Folyamatosan tájékoztatta átigazolási terveiről a vezetőséget, és olyan célpontokat nézett ki, akik 26 éves vagy annál fiatalabbak, atletikusak, erős munkamorállal rendelkeznek, és nagy a fejlődési potenciállal bírnak.
Így került a Burnley-hez a támadó középpályás Anass Zaroury, akit Kompany még a belgiumi edzősködési időszakából ismert, vagy a 22 éves védő, Jordan Beyer, akit a csapat már régebb óta megfigyelt, és a Borussia Mönchengladbachtól érkezett kölcsönbe. Kompany lenyűgözte a játékosokat elképesztő felkészültségével, minden játékosnak pontosan részletezte, mely kvalitásai miatt szeretné, hogy a csapatában futballozzon, és hogyan, milyen mértékben képzeli el, hogy a Burnley sikeréhez hozzá tud járulni, és közös sikereket érjenek el.
Voltak természetesen Kompanynak olyan igazolásai is, akik jókora kockázattal bírtak, ilyen volt például Arijanet Muric kapus szerződtetése, aki legutóbb a második vonalban mindössze öt mérkőzést kapott még a Nottingham Forrest színeiben, de a belga szakember bízott benne, és a csapat első számú kapusává nevezte ki. A kezdeti nehézségek után végül Muric csapata egyik kulcsfigurája lett, és oroszlánrészt vállalt abból, hogy a Burnley 40 bajnoki alatt mindössze 30 gólt kapott.
Ennek ellenére nem Muric volt talán a legfontosabb szerződtetése Kompanynek, hanem az a Josh Cullen, akit a belga szakvezető már régebb óta ismert. Az ír középpályás az Anderlechtől érkezett a csapathoz, visszautasítva például ajánlatokat a spanyol és német élvonalból. A 24 éves játékos kulcsfontosságú alakja lett a keretnek, kiválóan diktálja csapata tempóját, a középpálya közepéről irányítja a játékot, és pontosan ismerve Kompany filozófiáját, segít megérteni társainak, mit is kér tőlük a belga mester.
Az igazolások mellett Kompanyék kiválóan használták ki a kölcsönpiacot: Taylor Harwood-Bellis, Nathan Tella, Jordan Beyer és Ian Maatsen mindannyian erősítésnek bizonyultak a keretben, amellyel piaci értéküket is meccsről meccsre növelték. A kölcsönjátékosoknak is hatalmas szerepük volt abban, hogy a Burnley ekkora fölénnyel uralja rögtön az angol második vonalat.
De miben rejlik Kompany titka?
A belga szakember mikor megérkezett a csapathoz, nemcsak az igazolásokban hozott gyökeres változást, hanem az élet minden területén, legyen szó a taktikáról, a játékosokkal való kommunikációról, az edzésekről vagy a hozzáálláshoz. Kompany napi szinten akár 12-14 órát is az edzőközpontban tölt munkával, általában ő az első, aki megérkezik, és az utolsó, aki elhagyja nap végén az irodát. Az előbb már említett, minden részletre való odafigyelése és aprólékos munkamorálja lenyűgözte a játékosokat, akiknek napi két edzést tart, és minden nap végén megbeszéléseket folytatnak.
„Ő itt az igazi varázsló”
– jellemezte Kompanyt a klubhoz egy közel álló forrás a The Athleticnek. A belga mester nagyon közeli kapcsolatot ápol segédedzőivel, akik között felosztja a pálya részeit, így van olyan segítője, aki kifejezetten a támadó harmadra koncentrál, míg a másik segédedző kizárólag a védekezésre összpontosít.
Kompany edzésmódszerei továbbá hasonlóságot mutatnak Pep Guardiola taktikai elemeivel, ami nem csoda, mivel profi pályafutás alatt a spanyol edzőtől tanulta a legtöbbet. Így Guardiola nézeteivel sikerült kialakítani saját edzői stílusát. Ami még a taktikai elemekhez tartozik, Kompany nagy hangsúlyt fektet a labdabirtoklásra, főleg az ellenfél térfelén. Rendkívül rugalmas rendszer jellemző taktikájára, amiben a játékosoknak inkább szerepköreik vannak a pályán, mintsem pozícióik.
Játékosait arra ösztönzi, hogy élvezzék a labdabirtoklást, maradjanak türelmesek, és mérkőzés közben változtassák a formációkat, melyek segítségével át tudják venni az irányítást, újabb területeket és szögeket nyitva és kialakítva a támadásokhoz.
Kompany az edzések rugalmasságát is megreformálta, a tréningek időpontjai sok esetben a hétközi mérkőzések függvényében változtak, így előfordult az is, hogy a játékosok este 7 után hagyták csak el az edzőközpontot. Sőt, fontos szerepet játszott mindig az ellenfelek részletes kielemzése, amivel megegyezően a játékosok egyéni feladatokat is kaptak a tréningeken.
A 37 éves szakember perfekcionista, győztes típus, amikor beszél a játékosaihoz, mindenki kizárólag rá figyel, hatalmas tisztelet övezi a személyét a klubon és öltözőn belül. A sikerek ellenére mindig két lábbal a földön jár, többször hangsúlyozta játékosainak:
attól még, hogy a második vonal első helyén állnak, még mindig csak Anglia 21. legjobbja a Burnley, így lényegében semmit nem értek el.
A csapat a Championshipben 78 rúgott góljával a legtöbb, míg 30 kapott góljával a legkevesebb találatot jegyzi a mezőnyben, amely több mint impresszív mutató, főleg, ha idevesszük még azt az adatot is, hogy a 40 találkozó alatt csak két alkalommal találtak legyőzőre Kompanyék. Mint azt a belga mester elmondta, egy olyan kemény csapatot szeretett volna építeni a Turf Mooron, mint amilyenre ő emlékezett, mikor még játékosként, ellenfélként a Burnley ellen meccselt. Tervei, elképzelései kiválóan működtek, és mindenki legnagyobb megdöbbenésére azonnal visszajuttatta a klubot az élvonalba.
A munka azonban nem állhat meg, a következő szezon tervei már körvonalazódnak Kompanyéknál, feltérképezik az előttük álló előszezont, és felmérik az ellenfeleket. Mert válaszokat kell találniuk a kérdésekre, például arra, hogy a kölcsönjátékosok távozásával kik lehetnek az újabb kulcsfigurák, vagy kit szerződtessenek idén nyáron a Turf Moorra.
Egy dolog biztos, valami nagyon különleges vette kezdetét tavaly nyáron Vincent Kompany vezérletével a Burnley-nél, amelynek a története jövőre már a világ legerősebb bajnokságában íródhat tovább. És erre tényleg mindenki csak azt mondhatja, hogy ezt nem láttuk jönni.
(Borítókép: Getty Images)