Marco Rossi: Gulácsi nem a Tiszakécske kapusa, miért lennék meglepve a remek védésein?!

Lejátszotta idei első mérkőzését a magyar labdarúgó-válogatott, és a Törökország elleni 1–0-s győzelemmel immár 13 meccsén őrzi veretlenségét megszakítás nélkül. Marco Rossi szövetségi kapitány két alapembere, Gulácsi Péter és Schäfer András hosszú ideig tartó sérüléséből felépülve, másfél év után tért vissza az együttesbe, mindketten 2022. szeptember 22-én, az Olaszországtól a Nemzetek Ligájában elszenvedett 2–0-s vereséggel végződő meccsen szerepeltek legutóbb a nemzeti együttesben. 

A mérkőzést követő sajtóértekezleten Rossi elsőként válaszolt az újságírók kérdéseire. Az Index arról érdeklődött, hogy vajon meglepte-e a szövetségi kapitányt a nagy visszatérő Gulácsi parádés teljesítménye a kapuban.

Nem lepett meg, dehogy lepett meg, hiszen Gula nem a Tiszakécske kapusa, hanem a Bundesliga egyik élcsapatáé, az RB Lepizigé, miközben természetesen minden tiszteletem a Tiszakécskéé – mondta a kapitány. – Ha bárkinek is meglepő volt Gulácsi jó teljesítménye, akkor az azt jelenti, másképp gondolkozunk a futballról. Ugyanakkor Dibuszban is benne van ugyanez a jó teljesítmény, Dénes 12 meccsen védett megszakítás nélkül, és közben egyszer sem kaptunk ki. 

A következő kérdés Dárdai Márton bemutatkozására és Schäfer András visszatérésére vonatkozott.

Dárdai Márton először volt velünk, nagyon jól beilleszkedett, jól is fogadták a többiek. Ki kell emelnem, hogy remek hozzáállással érkezett, akkor szállt be, amikor nagyon nyomott Törökország, és a védelem tengelyébe kellett beállnia, ami egy bizalmi poszt. Ha nincsenek automatizmus szintjén begyakorolva a védelem mozgásai, az probléma, de Márton nagyszerűen helyt állt. Schäfert régóta ismerem, jó meccset hozott le, nem vitás. Elégedett vagyok vele. Bízom benne, hogy elkerülik a sérülések a jövőben.

Milyen érzés volt egy olasz kapitány ellen játszani? Ezt firtatta egy török újságíró, aki azt is megemlítette, hogy elképesztő a magyar közönség, amely egy előkészületi mérkőzésen is ilyen hangulatot teremtett, megtöltve a csaknem hetvenezres Puskás Arénát.

Ez volt a hatvanadik meccsem a kispadon, ez egy komoly szám és dicsőség egy nemzeti válogatott élén. Majdnem a mélyponton kezdtük 2018 szeptemberében, és azt mondom, legyenek büszkék a játékosok, hogy ilyen sok embert vonzanak a stadionba. Ezek a fiúk kiteszik a szívüket a pályán. Milyen érzés volt Montella ellen irányítani a válogatottat? Nos, Vincenzót néhány évvel ezelőtt ismertem meg, nyaralás közben futottunk össze. Kivételes srác, a labdarúgó pályafutása is az volt, de edzőnek is nagyszerű. A török válogatott nagyon erős, jó játékosokból áll. Amióta Vincenzo átvette, hozzátette a magáét, presszionálnak, nehéz helyzetbe hoztak bennünket. A török válogatott jövője szép lesz Vincenzóval.

Az Index azt is megkérdezte, szándékos volt-e, hogy Szoboszlai Dominik hosszú perceken át gyakorlatilag középhátvédet játszott, és hátulról próbált irányítani.

Szoboszlai a hátvédsorban? Igen, ez szándékos volt. Ez inkább szerepjátékvolt, nem pozíciós játék. Meg akartuk hívni a törökök presszingjét, és a letámadásukat 50-60 méteres indításokkal átjátszani. Erre leginkább Szoboszlai képes a csapatunkból. Ki akartuk játszani ezt a kártyát, mert ez is benne van a paklinkban, és ki is játszottuk.

Vincenzo Montella, a törökök olasz szakvezetője így értékelt:

Elégedett vagyok a csapatom teljesítményével. Magyarországnak sokkal kevesebb esélyt adtunk, mint amennyihez hozzájutottak az utóbbi meccseiken. A legutóbbi, Wales elleni mérkőzésünkhöz képest jobb szerkezetben futballoztunk, hasznos volt ez a találkozó. Az eredményt egy szerencsétlen tizenegyes határozta meg. Sajnos nagyon sok helyzetet kihagytunk, de az a fontos, hogy sikerült kialakítanunk helyzeteket. 

Szoboszlai: Kevesebb kondi, több gól

A magyar csapat kapitánya, Szoboszlai Dominik a lefújást követően arról beszélt, javítania kell a testbeszédén, hogy ne legyen olyan könnyű kívülről rásütni, hogy elégedetlennek tűnt. Ezúttal például válogatottunk első félidei játékával. A megjegyzést követően aztán bővebben is kifejtette a véleményét a csapat teljesítményéről és arról, hogy a mérkőzés több szakaszában mégis miért akadozhatott a gépezet. 

„Játszottunk már jobban is. Az a baj, túlságosan kapkodtunk néhány szituációban, amikor ha nyugodtabbak maradunk, jobban kijátszhattuk volna az ellenfelet, vagy jobb a labdakihozatalunk hátulról. De a legfontosabb a végeredmény. Persze, tudjuk, hogy milyen veretlenségi sorozatban vagyunk, és hogy ennél csak az Aranycsapatnak volt hosszabb szériája. Ugyanakkor saját magunkra akarunk koncentrálni: így lehet esélyünk minél több meccset veretlenül lehozni még. Minél hosszabb lesz ez a sorozat, annál jobb. Szerintem mindenki így van vele” – fogalmazott a csapatkapitány, aki mióta megkapta a karszalagot, nem élt még át vereséget a nemzeti tizeneggyel. 

„Részben a megérzésemen múlt, mennyit és milyen mélyen lépek vissza. Utólag talán kissé túlságosan is mélyre léptem vissza időnként, de szerettem volna játékban lenni. Beszéltünk róla előzetesen, ilyen szempontból tudatos volt, de összességében a belső megérzéseimen múlt, hogy ennyit voltam hátul. Majd megnézzük a videós elemzéseket, hogy jól csináltam-e, vagy sem” – felelte újságírói kérdésre azzal kapcsolatban, hogy – különösen az első félidőben – a labdakihozataloknál sokszor belépett a két hátul maradó középhátvéd, Szalai Attila és Lang Ádám vonalába, és a labdát elkérve onnan indította el a támadásépítést.

„Sosem volt bajom a kulimunkával, ha nekem kell visszajönni jobb hátvédbe, akkor visszalépek oda. Nem ez a posztom, mindenki tudja, de ha ott van rám szükség, vagy oda rakna be a kapitány, akkor ott játszanék. A csapat tagja vagyok, egyetlen feladatból sem akarom kivenni magam” – idézte fel az egyik nagy mentését.  

A csapatkapitány felnőttpályafutása 17. értékesített büntetőjét hozta össze péntek este – a magyar válogatottban a másodikat. Rendhagyó statisztika vele kapcsolatban, hogy ezek mindegyikét a kapu jobb oldalába küldte.

Gondolkoztam, hogy váltsak. Előtte pedig azon is, hogy Sefinek (Schäfer – a szerk.) odaadom. De aztán mégsem így alakult. Mondjuk, ha a rehabilitációja alatt kevesebbet kondizik, lehet nem lóg be a válla a második gólnál, és akkor neki is van egy erről az estéről 

– viccelte el az újabb győztes találatáról szóló kérdést. 

Schäfer megkönnyezte a visszatérést

„Nem bosszant az elvett gól. Sosem voltam egy nagy gólvágó, a lényeg, hogy megünnepelhettem, skandálta a lelátó a nevemet, ez nekem már bőven elég – mondta az interjúfolyosón a 2022 szeptembere után visszatért Schäfer András, aki Szoboszlaitól vette át a szót.

„Örülök, hogy másfél év után egyáltalán újra itt lehettem. Kemény időszak van mögöttem, az öltözőbe érve kicsit el is pityeredtem. Hihetetlen érzés volt újra itt lenni. A gól csak hab lett volna a tortán” – fogalmazott az Union Berlin légiósa, aki szerint egy rendkívül erős, jól megválasztott ellenfél ellen sikerült győzelemmel indítani a 2024-es évet. 

Az elején nem voltunk elég élesek, játszhattunk volna sokkal gyorsabban. Ugyanakkor a labdatartás jól működött. Az első félidőben a törököknek és nekünk is akadtak helyzeteink, igaz, inkább pontrúgásokból. A második félidőben könnyen eldönthettük volna a meccset, például Barni (Varga Barnabás – a szerk.) lövésével, vagy az én, végül meg nem adott gólommal. Szerintem magáért beszél a tizenhárom meccses veretlenségünk. Haladunk egy úton, és reméljük, a formaidőzítésünk júniusban hozza a legjobb játékot

– tette hozzá. 

A 24 éves középpályás az Index kérdésére elárulta, előzetesen nem játszotta le magában, milyen hangulatra számítson. A kihagyása alatt is állandó vendég volt a Puskás Arénában rendezett mérkőzéseken, de ezzel együtt is rendhagyó volt számára az élmény, amit a pályára lépve tapasztalt.

Egyszerűen tényleg hálás és boldog vagyok, hogy itt lehetek. Újra – mondhatni azt, valamennyire – panaszmentesen. És hálás vagyok, hogy ekkora bizalmat és szeretetet kapok a szövetségi kapitánytól, valamint a szurkolóktól. Talán erre vagyok a legbüszkébb egész eddigi életemből. 

Varga Barnabás jelszava a fejlődés

A második félidő derekán Varga Barnabás nagy helyzetből megduplázhatta volna a magyar előnyt, de a Ferencváros csatára a nyolcadik válogatottmeccse után maradt négy találatnál. Helyzetét nem könnyítette meg, hogy rendre jelentős török létszámfölénnyel kellett megbirkóznia.

„Volt két nagy helyzet is, de igen, nem volt egyszerű a török védők ellen játszani. A lehetőségeim szerencsére ezúttal is megvoltak, most kimaradtak, remélhetőleg legközelebb bemennek” – mondta Varga Barnabás, aki szerint mindig felemelő érzés, ha behívják a válogatottba, és pályára léphet a címeres mezben. A magyar gólkirály tudja, hogy az együttesnek mindenben fejlődnie kell még, próbálták a maximumot nyújtani, és ez ezen a napon szerencsére elég volt a győzelemhez.

Érdeklődtünk, hogyan éli meg, hogy az együttes immár 13 mérkőzés óta veretlen, ehhez hasonló szériára pedig az Aranycsapat remeklése óta nem volt példa.

„Szerintem a csapatban senki nem számolgatja ezt, azt tudjuk, hogy régóta veretlenek vagyunk, de annyira nem foglalkozunk vele. Persze, próbáljuk ezt a szériát minél tovább nyújtani, és mindig jót tesz az önbizalomnak, ha nem szenvedsz vereséget” – válaszolta Varga, aki azt is hozzátette, hogy a második félidő elején tapasztalt élesebb játék a szünetben átbeszéltek eredménye volt.

„Úgy jöttünk ki, hogy szeretnénk kezdeményezőbbek lenni, úgy gondolom, hogy ez sikerült is” – zárta mondandóját a ferencvárosi csatár.

Lang Ádám elmondása szerint a régóta nem látott tumultus a védőposztokért motiválóan hat a játékosokra, hiszen mindenki tudja, hogy minden edzésen bele kell adnia mindent, hogy megtarthassa vagy megkaparinthassa a helyét.

A hosszúra nyúlt veretlenségi szériával kapcsolatban hozzátette, hogy ez a 13 meccs szép szám, amire lehet építkezni, de a fő az, hogy lépésről lépésre haladjon az együttes.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen érzések kavarogtak benne az utolsó negyedóra nagy török nyomása során, és hogy mikor volt az a pont, amikor úgy érezte, hogy ez a meccs már megvan.

„Azt gondolom, hogy végig stabilak voltunk, a végén azért nyilván jött a nyomás. Ehhez hozzájárult az is, hogy már nem voltunk teljesen fittek, tehát kezdtünk fáradni, miközben a törökök próbáltak egyre jobban nyomni. De igazából egy kimondottan nagy helyzete volt a riválisnak, amikor elcsúsztunk kicsit. Szerencsére Gulácsi Péter remekül jött ki, nagyon jól zárta a szöget, a török támadónak nem volt lehetősége elhúzni sem mellette a labdát, és így védeni tudott. Volt néhány kavarodás, itt is, ott is voltak lehetőségek, kiegyenlített meccs volt, és álltuk a sarat” – felelte Lang Ádám.

Szalai és a török nyelvtan kihívásai 

Védőtársa, a németországi klubcsapatában mellőzött Szalai Attila jól érezte magát a pályán, és nagyon örült, hogy ismét kilencven percet tudott a pályán tölteni. Lang Ádámhoz hasonlóan egyetértett abban, hogy a meccs végéhez közeledve kicsit elfáradt az együttes.

„Úgy gondolom, hogy az egész csapat jól dolgozott, amit elterveztünk a mérkőzés előtt, azt nagyjából sikerült megvalósítanunk. Természetesen mindig van hova fejlődni. Az utolsó tíz percben érzésem szerint nagyon magunkra húztuk őket. Sajnos ott picit elfáradtunk, de örülök, hogy álltuk a sarat, egységesen védekeztünk, és nullára tudtuk hozni a mérkőzést, ez mindig nagyon pozitívum a védelem szempontjából. Úgyhogy boldogok vagyunk szerintem mind a teljesítmény, mind pedig az eredmény miatt” – mondta a Hoffenheimtől Freiburgba kölcsönadott védő, akinek rengeteget jelent, hogy Marco Rossi szövetségi kapitány annak ellenére is bízik benne, hogy Németországban hosszú hetek óta nem számolnak vele.

„Természetesen azért dolgozom kőkeményen nap mint nap, hogy a legjobbamat tudjam nyújtani mind a klubcsapatomban, mind pedig a válogatottban, és igyekszem meghálálni a bizalmat kemény munkával és megfelelő teljesítménnyel. Németországban az egyetlen lehetőségem az, hogy kőkeményen kell dolgozzak edzésről edzésre, mérkőzésről mérkőzésre, és amikor megkapom a lehetőséget, készen kell álljak, és meg kell mutassam, hogy mit is tudok valójában. Bízom benne, hogy változik majd a helyzetem, ezen dolgozom nap mint nap, hogy boldogabb és jobb napok jöjjenek majd” – tette hozzá.

Szalai számára sok ismerős volt a pályán, hiszen korábban a Fenerbahce játékosa volt, örült, hogy törökországi barátai ellen tudott futballozni, és szóba került az is, hogy a vendégeket elkísérő újságíróknak törökül adott interjúkat.

„Mondhatjuk azt, hogy magabiztosan adtam egy-két török interjút, azért a nyelvtanom nincs teljesen rendben, de örülök, hogy sikerült” – mondta ezzel kapcsolatban.

Arda Gülerrel éveket töltött együtt a Fenerbahcénál – a ma már a Real Madridba lassacskán beépülő tinédzser, véleménye szerint, ha szerencséje lesz, és elkerülik a nagyobb sérülések, akkor világklasszis futballistává válhat.

Gulácsi nem foglalkozik a kiéleződő kapuskérdéssel

„Hosszú út volt, de annál nagyobb élmény volt újra itthon szerepelni, és másfél év után válogatottmeccsen védeni. Örülök, hogy megnyertük, hogy jól kezdtük ezáltal az évet. Minden más irreleváns” – mondta Gulácsi Péter.

„Más volt érzelmileg, mint az előző 51 meccsem, igen. Amikor az ember kicsit távolabb kerül az egésztől, akkor jön rá, hogy igazából mit jelent a válogatottban játszani. Akkor, amikor kívülről kell nézned. Teljesen más az egész. Amikor aztán újra sikerül, újra a pályán vagy, másképpen éled meg az egészet. Mondtam korábban is, ebben az egész körforgásban, amiben benne voltam, a rengeteg klubmérkőzés, a válogatottszereplések, az ember azt érzi, csak csinálja, csinálja, csinálja, elkopik egy-egy meccs értéke. Ez a mai viszont egészen különleges, érzelemdús mérkőzést jelentett számomra" – felelte az Indexnek.

A 33 éves kapus alighanem a 74. percben lábbal bemutatott védésével hozta össze a meccs legnagyobb bravúrját. Kanan Yildiz akcióját is felidézte újságírói kérésre. Elmondta, elsőre azt hitte, a török csatár nem tudja átvenni a labdát, utána pedig abban reménykedett, hogy lest fújnak majd. Utólag azonban nem bánja, hogy egyik sem történt meg, jót tett a bravúr az önbizalmának. 

Tudom jól a szituációt, hálás vagyok a közönségtől kapott fogadtatásért. Dini szenzációsan védett az elmúlt másfél évben, amíg nem voltam. Az, hogy ma megkaptam a lehetőséget, öröm számomra. De a kapitány is elmondta, számára a két mostani felkészülési mérkőzés ugyanolyan értékű. Az, hogy melyikünk védett ma, és melyikünk véd kedden, nagyobb jelentőséggel nem bír. Annak örülök, hogy itt lehetett ma a családom, előttük is játszhattam, és együtt élhettük át ezt az egészet. 

A rutinos kapus külön megdicsérte a (részben) Willi Orbánt pótló Balogh Botondot, valamint a magyar válogatottban ezen az estén bemutatkozó Dárdai Mártont. 

„Két nappal a meccs előtt, gyakorlás közben már látszott, hogy Boti ugrik majd be a kezdőbe, és így Lang Ádi tolódik eggyel beljebb, Willi helyére. Marci jól szállt be egy számára kissé idegen pozícióba, hiszen többnyire balról játszik. Ezzel együtt is megmutatta, mennyire határozott védő, szerintem jól hozta le a neki jutó időt. Jó, hogy általa a védelemben még egy opciónk lett” – jelentette ki Gulácsi. 

Dárdai Márton először az édesanyjával beszélt

„Az első naptól azt éreztem, jól fogadtak a fiúk. Még szebb lett ez a pár nap azáltal, hogy megnyertük ezt a meccset – állt az újságírók gyűrűjében a debütáns Dárdai Márton. – Nagyon jó élmény volt ennyi szurkoló előtt pályára lépni, de a Hertha meccseire is rengetegen járnak, így ezt a részét már ismerősnek éltem meg. Először megijedtem, mikor Yildiz kilépett, és csak reméltem, hogy nem megy be. Gulácsi nagyot fogott, örülök, hogy sikerült neki” – idézte fel a korábban is említett, 74. percben történt török ziccert. 

„Nagyon örülök, hogy bemutatkozhattam a válogatottban. Anyukámmal már beszéltem, barátnőmmel szintén: mindketten velem együtt örültek. Aztán, ha itt végzek, megnézem a telefonomat, hogy kik üzentek még, biztos vagyok benne, hogy apa is írt már” – tette hozzá. Majd megjegyezte azt is, egyáltalán nem bánja, hogy a védelem jobb oldalán kapott ezúttal bizonyítási lehetőséget, de a középső és a bal oldali poszttal sincs gondja, Rossi egyébként is gyakoroltatta vele mindegyik lehetőséget. 

Minden rendben volt

– jelentette ki határozottan.

A magyar labdarúgó-válogatott legközelebb jövő kedden lép pályára. A Puskás Arénában 19 órai kezdettel rendezett meccsen Koszovó lesz a mieink ellenfele. 

FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS
Magyarország–Törökország 1–0 (0–0)
Puskás Aréna, 60 ezer néző. V: Frankowski (lengyel)

Magyarország: Gulácsi – Balogh B. (Dárdai M., 67.), Lang, Szalai A. – Nego (Bolla, a szünetben), Nagy Á. (Styles, 61.), Schäfer, Kerkez (Nagy Zs., 61.) – Sallai (Kleinheisler, 80.), Szoboszlai – Varga B. (Ádám M., 80.). Szövetségi kapitány: Marco Rossi

Törökország: Günok – Celik (Aktürkoglu, 77.), Kabak, Akaydin, R. Yilmaz (Müldür, 27.) – Yüksek, Kökcü (Güler, 62.) – Akgün (B. Yilmaz, 77.), Calhanoglu, Yildiz (Üzün, 77.) – Ünal (Yazici, 62.). Szövetségi kapitány: Vincenzo Montella

Gólszerző: Szoboszlai (48. – 11-esből)

(Borítókép: Marco Rossi 2024. március 22-én. fotó: Szollár Zsófi / Index)