Megszólalt a válogatott futballista a mentőakció után: Itt nem én vagyok a főszereplő!

Az utóbbi hetek egyik fontos hazai sportszakmai témája volt a 105 éves Szombathelyi Haladás „haláltusája", lehetséges megszűnése. A vasi sportélet szempontjából a katasztrófát egyelőre sikerült megelőzni, ugyanis a klub szurkolói köre által szervezett gyűjtés az óévben sikerrel járt. Ebből vette ki alaposan a részét a zöld-fehéreknél nevelkedett válogatott labdarúgó, Schäfer András.

„Már korábban hallottam, hogy súlyos gondokkal küzd a klub, de mivel elég sűrű volt a december, ezért ez kissé kikerült a látókörömből – idézte a 25 esztendős labdarúgót az EM Sports Consulting hírlevele. – Amikor elolvastam a felhívást, akkor tudtam meg, hogy mekkora a baj. Ekkor vettem fel a kapcsolatot a gyűjtést szervező Haladás Szurkolói Körrel. Igyekeztem a legtöbb információt megtudni, elvégre a közleményből értelemszerűen nem derült ki minden. Miután beszéltem velük, eldöntöttem, hogy megpróbálok segíteni. Nem az átutalt összeg volt a lényeg, hanem hogy ezáltal hírértéket kapott az ügy, és olyanok is felkapták rá a fejüket, akik az ünnepek alatt esetleg kevésbé figyelték, hogy mi történik a klubbal.”

A labdarúgó folyamatosan tartotta a kapcsolatot a Haladás Szurkolói Kör vezetőivel, akik tájékoztatták, hol jár a gyűjtés. Az Union Berlin középpályása megígérte, hogy a fennmaradó összeg előteremtésében is segít majd. December 31-én pedig betartotta a szavát, a második utalását követően – jelen állás szerint – megmenekült az együttes.

Ha őszinte akarok lenni, akkor nem a szombathelyi utánpótlásban töltöttem a legszebb éveimet, de ez a történet többről szólt, mint az esetleges gyerekkori sérelmekről. Édesapám a mai napig kijár az NB III-as meccsekre, az összes helyi sporteseményre szívesen kilátogat. A szüleim Szombathelyen élnek, én ott nőttem fel, gyerekként használtam ezeket a létesítményeket. Az egyesület közel ezer gyereknek ad sportolási lehetőséget, magyar szinten jelentős szurkolótábor áll mögötte, úgy gondoltam, hogy ha picit is segíteni tudok abban, hogy életben maradjon, akkor muszáj cselekednem. Ugyanakkor szeretném kiemelni, hogy rajtam kívül olyan családok is utaltak, akik sokkal szerényebb körülmények között élnek, ennek ellenére még annál is többet szántak a klub megmentésére, mint amit megengedhettek volna maguknak. Ebben a történetben az ő szerepük sokkal fontosabb az enyémnél.

A játékos optimista a zöld-fehér együttes jövőjét illetően, és az elmúlt napokban kapott információk alapján hisz abban, nem csak elodázni sikerült a Haladás megszűnését.

„Azért is akartam beszélni a szervezőkkel, hogy tudjam, mi várható a klub átvétele után – tette hozzá Schäfer. – Tisztább képet akartam kapni arról, hogy ugyanez a helyzet megtörténhet-e három hónap vagy egy év múlva. Az adósságban lévő klubnál semmit sem tudtak garantálni, de olyan választ kaptam, ami alapján hiszek abban, hogy most tényleg tiszta lappal kezdődhet az építkezés. Illetve, talán naiv vagyok, de remélem, hogy egy ilyen epizód az egész közeget képes építeni. Akik most átélték, hogy majdnem megszűnt a klub, akik a pénztárcájukba nyúltak azért, hogy megmentsék a Haladást, az egyesületben sportoló gyerekek, akik évek múlva majd a felnőttcsapatban szerepelnek, talán ezek után még inkább magukénak érzik a klubot.”

A Nyugat.hu helyi hírekkel foglalkozó internetes oldal a történtek után arról számolt be, hogy a Szurkolói Kör a Haladás sportkomplexum szurkolói falánál emléktáblát állít fel, ahol felsorolják az adományozók nevét – persze csak azokét, akik ehhez hozzájárulnak, mert tiszteletben tartják, ha valaki névtelen akar maradni –, szurkolói felvetésre pedig javasolják, hogy

Kiemelték: már elkezdődött a közös gondolkodás, hogy melyik szektor kapja meg a válogatott focista nevét.

Segélykiáltások az elmúlt napokból 

Az egyesület honlapján múlt héten jelent meg a „Nyílt levél Magyarország Miniszterelnökéhez, Orbán Viktorhoz” címmel közölt írás, amelynek tárgya közlésük szerint az, hogy „Legyen Ön a Haladás VSE megmentője – Segítségkérés Magyarország Miniszterelnökétől”.

Az ünnepek előtt a Haladás VSE által versenyeztetett, a futsal NB I-ben élen álló szakosztály vezetője, Pálmay Tamás is hasonló segélykérést fogalmazott meg, igaz, akkor még általánosságban, a közvéleménynek címezve gondolatait... 

„December 6-án játszottuk le az idei utolsó tétmeccsünket. Abban maradtunk, hogy akkor gyűlünk majd össze egy megbeszélésre, ha már tudjuk, hogy mit hoz a jövő, ami most egyelőre nagyon bizonytalan. Sokféle forgatókönyv lehetséges. Elképzelhető, hogy az elmúlt években sikert sikerre halmozó csapat megszűnik, a játékosok szétszélednek. Benne van a pakliban, hogy »csökkentett üzemmódban« fejezzük be a bajnokságot: az itt maradó felnőttjátékosokat az utánpótlásunkból egészítjük ki. Én abban bízom, hogy januárban változatlan felállásban, változatlan célokkal folytatjuk a pontvadászatot – de belátom, most erre van a legkevesebb esély…” – mondta Pálmay.

Most azt az 55 millió forint körüli adótartozást sikerült kiegyenlíteni, ami miatt tavaszra visszavonták volna az együttes indulási jogát a különböző bajnokságokban. Sajtóhírek szerint azonban a szurkolói körnek és a Haladás új vezetőségének bőven lesz dolga és gondja a következő hónapokban is, ugyanis további mintegy 200 millió forintos adósságról írtak a zöld-fehéreknél. 

Arról, hogy miként jutott a megszűnés szélére az elmúlt hónapokban többször is a vasi klubfutball óriása, itt írtunk bővebben! 

(Borítókép: Schäfer András a magyar labdarúgó-válogatottban. Fotó: Carl Recine / Getty Images Hungary)