Fucsovicsék a világ harmadik legjobb csapatát is lenyomhatják
További Tenisz cikkek
- Olaszország újra megcsinálta, zsinórban másodszor ült fel válogatottja a világ trónjára
- Egy alázatos győztes Mallorcáról, aki maga volt a tenisz
- Nem történt csoda, a világelső magabiztos játékával jutott Olaszország világbajnoki döntőbe
- Újabb meglepetés a Davis-kupában, világbajnoki döntőbe jutott a holland válogatott
- A nőknél világbajnokot avattak, miközben Nadalék búcsúja után szinte kiürült Málaga
Sporttörténelmi meccset játszik péntektől Liège-ben a magyar Davis-kupa-csapat. A férfi teniszválogatott a sorozat 1924 óta íródó történetében harmadszor játszik a világcsoportban. 1996-ban sikerült másodszor is bejutni az elitbe, de ott párharcot még soha nem nyertünk. Belgium ellen sem mi vagyunk az esélyesek, de ez így volt akkor is, amikor tavaly szeptemberben a Kopaszi-gáton 3-1-re vertük a nevesebb orosz válogatottat, és kiharcoltuk a továbbjutást.
Eddig eljutni is bravúr volt
Már az oroszok elleni győzelem is kimondhatatlanul nagy siker volt. A válogatott alapembere, Fucsovics Márton akkor éppen a százon kívül állt a világranglistán, de a két egyesét és a párost is megnyerte a jóval előrébb rangsorolt, sokkal komolyabb eredményekkel rendelkező orosz játékosok ellen. A világranglista 63. helyén álló Fucsovics másfél éve folyamatosan javul, a játéka egyre stabilabb, és képes top 20-as játékosok ellen nyerni.
Ehhez hasonló bravúrra szükség lesz a belgák ellen is, akikről fontos megjegyezni, hogy tavaly a franciák ellen döntőt vívták. Ott kikaptak, de bombaerős csapatuk van, de leginkább a világ jelenleg hetedik legjobbjára, David Goffinben bíznak. A 2012 óta válogatott játékos eddigi 27 Davis-kupa-meccséből 21-et megnyert. Tavaly minden meccsét hozta, még a döntőben is kétszer 3-0-ra győzött Lucas Pouille, illetve Jo-Wilfried Tsonga ellen. A tavalyi ATP-versenyeken 26 tornán indult, kettőt megnyert, 85 meccséből 59-en a belga volt a győztes. Az idei Australian Openen viszont a második körben búcsúzott.
A tavalyi döntőben a jelenleg 103. helyen álló Steve Darcis volt Goffin párja, ő most kihagyja ezt a meccset, csak biztonsági tartaléknak lesz ott. Helyette Ruben Bemelmans kapta a másik egyest, aki jelenleg a 120. a világranglistán. Nála erősebbeket is vert már Fucsovics az elmúlt hónapokban.
A párosban két közepes erősségű játékos vár ránk. Korábban Köves Gábor kapitány és más szakemberek is azt fejtegették, hogy párosban kicsit talán erősebbek vagyunk, azzal a győzelemmel elvileg számolunk is, arról nem is beszélve, hogy a páros mindig is kiszámíthatatlan játék, bármi megtörténhet.
A magyar csapat
Köves Gábor kapitány Fucsovics Mártonnal, Balázs Attilával (206.), Piros Zsomborral (557.), Borsos Gáborral (950.) és Valkusz Mátéval (844.) utazott el a találkozóra. A belgáknál David Goffin (7.), Ruben Bemelmans (120.), Julien Cagnina (248.) és Joris De Loore (310.) tagja a csapatnak. A belgák jelenleg a harmadik helyen állnak a Davis-kupa világranglistáján, mi a tizennyolcadikak vagyunk.Egyesben pedig döntő lesz, hogy Fucsovics mit játszik Goffin ellen. Még sosem találkoztak egymással. Ha abból indulunk ki, hogy tavaly a magyar játékos két labdára volt a világ akkori ötödikje, az Australian Openen döntős Marin Čilić ellen, akkor nem elképzelhetetlen. Sok múlik az erőnléten, hiszen itt is Grand Slam hosszúságú meccsek lesznek. Balázs Attila tavaly játszott Goffin ellen az umagi tornán, és szoros meccsen (4:6, 7:6, 2:6) kapott csak ki.
A másik esély a páros meccs mellett Benelmanst kétszer is elkapni. Erre akár Balázs Attilának is van esélye. A 30 éves belga a selejtezőből jutott fel az AusOpen főtáblájára, ahol aztán megverte a tavalyi Dk-győztes Pouille-t, majd simán kikapott a grúz Nikolou Basilasvillitől. Az indiai Pune-ban, ahol Fucsovics egy kört ment, egyből kiesett. A 84. helynél sosem volt előrébb a világranglistán.
A liège-i párharc menetrendje:
péntek, 13.30:
Ruben Bemelmans–Fucsovics Márton
David Goffin–Balázs Attila
szombat, 14.30:
Julien Cagnina, Joris De Loore-Fucsovics Márton, Balázs Attila
David Goffin–Fucsovics Márton
Ruben Bemelmans–Balázs Attila
Végül a kedvünk szerint alakult a sorsolás is, a pénteki egyesben Fucsovics kezd Benelmans ellen, majd Balázs Attila folytatja a jobbik belga, Goffin ellen. Szombaton Julien Cagnina, Joris De Loore–Fucsovics Márton, Balázs Attila páros meccs következik, majd a zárónapon Goffin–Fucsovics, Benelmansa–Balázs meccsek jönnek.
Korábban szóba került, hogy Goffin esetleg kihagyja ezt a Davis-kupa-meccset, de végül első számú játékosnak nevezte a kapitány. Ráadásul nem véletlenül lesz Liège-ben a találkozó: itt született 1990-ben Goffin. Minden bizonnyal telt ház lesz a hétvégi meccseken, így a Country Hallban 4000 néző drukkolhat, többségében bizonyosan a belgáknak.
A mieink hétfő – a lábsérüléssel bajlódó Fucsovicsot kivéve – óta gyakorolnak a helyszínen. Köves Gábor, a magyar csapat kapitánya elmondta, hogy a pálya csak most lett kész, friss a festés rajta. Közepesen gyorsnak mondható, nem pattan elég magasra a labda, így aztán nehéz rajta pontot csinálni. A helyszín eredetileg Budapest lett volna, hiszen legutóbb 1990-ben Brüsszelben játszottunk a belgákkal, így most fordított párosításnak kellett volna következni. Egy tavaly hozott szabály viszont azt mondja ki, hogy az előző Dk-döntős maga dönthet a helyszínről.
Ez lesz a 13. meccs a két válogatott között. Az 1934-ben óta tartó vetélkedésben jelenleg a belgák vezetnek 7-5-re, hazai pályán pedig 4-2 az állás. A két idegenbeli győzelemünk: 42 éve Taróczy Balázs és Szőke Péter 5-0-ra verte a házigazdákat Brüsszelben, 1984-ben pedig Taróczy és Kiss Sándor 3-2-re nyert ugyanott. A legutóbbi meccset 28 éve, 1990 májusában rendezték Brüsszelben, salakon Noszály Sándor, Lányi András és Markovits László szerepelt. Akkor az ellenfél – sorozatban négy vereség után – 4-1-re nyert.
A belga-magyar Davis-kupa-párharcot az Indexen is élőben követheti majd. Pénteken 13.30-tól kezdődik közvetítésünk.
Taróczyék a nyolcban is jártak már
A magyar válogatottnak kétszer sikerült eddig feljutni a világcsoportba, amelyet 1981 óta rendeznek jelen formájában, azaz 16 csapatos elittel. A korábbi rendszerben még ennél is sikeresebbek voltunk, így például Taróczy Balázsék idejében, 1976-ban az európai zóna B csoportjának a döntőjébe jutottunk, ahol aztán az oroszok 4-1-re nyertek Taróczyék ellen, amely gyakorlatilag azt jelentette, hogy a világ legjobb nyolc csapata között volt a magyar.
1978-ban sikerült ezt megismételni, akkor viszont a Björn Borg vezette svéd válogatott jelentette a menetelés végét a Taróczy mellett Szőke Péterrel felálló magyar csapatnak. Így aztán hiába voltunk kétszer is a nyolcban, európai zónadöntősként kerültünk be az évkönyvekbe.
Igazi szenzáció, legyőzni a briteket teniszben
1993 márciusában a finnek ellen indult a menetelés, és egy 4-1-es győzelem a javunkra. Jött az első csoda, április végén a Krocskó József, Noszály Sándor, Lányi András, Markovits László összetételű magyar csapat legyőzte Nagy-Britanniát. Jeremy Bates, Mark Petchey és Chris Wilkinson is előkelőbb világranglista-helyezéssel rendelkezett, mint a legjobb magyar. A döntő napon Krocskó Batestől kapott ki 3-1-re, majd Noszály szettveszteség nélkül intézte el Wilkinsont.
Szeptember végén következett a világcsoport selejtezője, ahol Argentínát kaptuk, amely a világranglistán egykor 13., a meccs időpontjában 85. Guillermo Pérez Roldánnal és az 1992-es olimpia bronzérmesével, Alberto Mancinivel érkezett. Már jóval a meccs előtt ment a pszichikai hadviselés, hogy ne az eredetileg kijelölt Kisstadionban, nekünk kedvezőbb kemény pályán fogadjuk a dél-amerikaiakat. Az argentinok végül jól lobbiztak, mert a Nemzetközi Teniszszövetség nem engedte ott játszani a meccset. Így került a program margitszigeti UTE-stadionba, salakra.
Aztán az első nap után már szinte eldőlt minden. Noszály Peréz-Roldant, Krocskó pedig Mancinit verte szettveszteség nélkül. Ahogy a korabeli tudósítás alapján olvasható, hihetetlen magabiztossággal döngöltük salakba az argentinokat. Akik sima párossikerük (6:7, 1:6, 1:6 oda) után kaptak még egy nap haladékot.
A harmadik nap megint lehengerlő volt, megint nyert a két egyes, Krocskó Frana ellen döntötte el a továbbjutást, és a végén Noszály is behúzta Mancinival szemben. A válogatott így története során először szerepelhetett a világcsoportnak nevezett formációban.
1994 márciusában indult a nagy kaland. A Bod Péter Ákos vezette magyar szövetség, amely akkor 35 millió forintból gazdálkodott, hetekkel a meccs előtti sajtótájékoztatón leszúrta a győztes csapaton ne változtass alapelvet. Csépai Ferenc kapitány tanítványainak Besanconban kellett volna feltartóztatni a franciákat, amit már jól tudunk, nem sikerült. Nem is volt egyszerű feladat, hiszen egy már hétszeres a meccs előtt három évvel is Davis-kupát nyerő csapatról volt szó.
Pedig nem is indult rosszul, bár Noszály kikapott Arnaud Boetschtől, Krocskó legyőzte a hazaiak zseniális játékosát Henri Leconte-ot. A meccs után büszkén mondhatta, ez volt élete legnagyobb győzelme. Sajnos a válogatottnak is. Tanulságos leckét kaptunk párosban (0-3), majd a végén Boetsch és Leconte szintén hengerelt egyesben. A kicsit megrogyott magyar csapat aztán a világcsoportban maradásért ismét sima vereséget szenvedett, ezúttal Olaszországtól kaptunk ki 4-1-re, és folytathattuk ismét az euro-afrikai zónában.
Világraszóló siker a 26-szoros bajnokot verni
De csak egy évig, mert 1995-ben jött az újabb bravúr. Az előző évi remek szereplésnek köszönhetően a zónadöntőben csatlakoztunk be a küzdelmekbe, ahol a portugálokat kellett verni. Szerencsének is mondható, hiszen a portugál teniszben akkor nem volt top 100-as játékos, így jó eséllyel vártuk a meccset,
Aztán Noszály (akkor a világranglistán 129.) az első meccsen ötszettes, négyórás drámai csatában kapott ki az akkor 198. Coutótól. Majd nehezen, de Krocskó hozta a meccsét. Sok múlt a párosok meccsén, amelyet a mostani kapitány, Köves Gábor és Markovits László vívott. 1-2-es játszma arány után álomtenisz következett, a mieink fordítottak, így már csak egy győzelem kellett, amelyet Noszály be is biztosított, Krocskó veresége már nem számított.
Következett az ausztrálok elleni meccs a világcsoportért és egy világraszóló siker. A 26-szoros Dk-győztes, a világelső párossal, Mark Woodforde-dal és Todd Woodbridge-dzsel érkezett Budapestre. Az első napon Noszály nagyon simán kikapott – csak hat gémet nyert – Mark Philippoussis ellen. Krocskó viszont 0-1-ról fordítva verte Mark Woodbridge-et a szeptemberi hidegben.
Majdnem csodát hozott a Markovits, Köves–Woodforde, Woodbridge meccs. A mieink 82 percnyi játék után 6:1, 7:6-ra vezetett a US Open-győztes párossal szemben. Aztán jött az ausztrál henger, 0:6, 3:6, 2:6, vették át 2-1-re a vezetést az ausztrálok. Aztán vasárnap a magyar tenisztörténelem legnagyobb sikerének lehetett szemtanúja a Kisstadion 4000 nézője. Noszály Woodbridge-et, Krocskó Philippoussist intézte el.
Noszálynak nyernie kellett, és kiválóan küzdött, hiszen 0-1-ről, majd 1-2-ről is fordított. Aztán 3 óra 38 perc alatt 7:5-re megnyerte a döntő szettet. Krocskó 1 óra 12 perc alatt 6:4, 6:4-re hozta az első két szettet, és már reménykedni lehetett benne, hogy ugyanolyan gyorsan küldi 19 éves ellenfelét az öltözőbe Krocskó, mint az tette Philippoussis két nappal korábban Noszállyal. Egy szettre össze is kapta magát. De csak egyre. 3:3-ig fej fej mellett mentek, majd jött két brék és az újabb csoda, talán nagyobb, mint a két évvel azelőtti: megvertük a sorozat második legtöbb első helyével büszkélkedő válogatottját.
Aztán megint nem sikerült a bravúr. Ekkor Markovits helyére Fucsovics jelenlegi edzője, Sávolt Attila került, de ő sem tudott segíteni a bombaerős Csehország ellen. Az akkori csapatban Daniel Vacek a 26., Petr Korda 27., Jiří Novák a 40. helyen állt a világranglistán, nálunk Noszály volt a legjobb a 105. helyével.
Az első napot játszmagyőzelem nélkül sikerült elbukni, párosban öt meccslabdáról kapott ki a Noszály, Köves duó. Két vereséggel zártuk a meccset, legalább egyéniben is lett megnyert játszma a Krocskó Novák elleni találkozóján. Az oroszok ellen igyekeztünk a világcsoportban maradni, de ez sem jött össze. Kiestünk, és gyakorlatilag két évtizedre eltűntünk a világ élvonalából.
A pokol mélyéről jöttünk vissza
Nemcsak hogy eltűnt, de olyan mélyre süllyedt a Davis-kupa-csapat, ahonnan már lejjebb nincs. 2013. április 7-én kiesett euro-afrikai zóna III. osztályába, miután kikaptunk 4-1-re Luxemburgtól. Innen indult az a káprázatos felemelkedés, amelynek csúcsa lehet a belgák elleni hétvégi párharc.
2014-ben egyből sikerült visszajutni a másodosztályba. Egy évvel később végigvertük a mezőnyt, Moldova, Bosznia és Bulgária legyőzésével ismét az euro-afrikai zóna első osztályában találtuk magunkat. Két éve a zónadöntőben még simán, 3-0-ra kikaptunk az erősebb szlovák válogatottól. Tavaly viszont már 3-1-re vertük északi szomszédunkat, aztán jöhetett az oroszok elleni osztályozó – és az újabb magyar teniszsiker.
A történeti áttekintéshez Arcanum adatbázisát is használtuk.
(Fucsovics Márton a 2017-es budapesti Davis-kupán - fotó: Huszti István / Index)