Jók voltunk, itt vagyunk mi jó helyen

Valahol azért csodát várt az a 200 szurkoló és a hazai közvélemény is a magyar Davis-kupa csapattól, amelynek a feladat az lett volna, hogy idegenben, 4000 drukker előtt legyőzze Belgiumot a Világcsoport nyolcaddöntőjében. A papírforma érvényesült, de ezért a belgáknak kőkeményen meg kellett dolgozniuk a győzelemért. A csoda tehát elmaradt, de pozitívan kell értékelni.

Nem kicsit csökkentette esélyeinket az a két fontos tény, hogy a legjobb két magyar egyike sem érkezett fitten a meccsre. Fucsovics még az Australian Openen szedett össze egy csúnya lábfertőzést, amely hátráltatta a felkészülését erre a hétvégére. Balázs Attila pedig sérüléséből épült fel, tavaly november eleje óta összesen egy tétmeccse volt.

Mégis nagy becsvággyal vágtak bele a mieink a kalandba. Az előzetes számításaink szerint nagyon készültünk a nyitómeccsre, amelyen Fucsovics a nála a világranglistán sokkal hátrébb álló Ruben Bemelmans ellen játszott, de végül vereséget szenvedett.

Ezen a meccsen a győzelem volt bekalkulálva, még akkor is, ha a mi játékosunk nem volt teljesen egészséges. Aztán kijött a 30 éves belga, aki életében sosem jutott a 84. helynél előrébb, és minden bizonnyal élete játékát nyújtotta.

Mondjuk ez a természetes egy profitól, aki a sorstól – vagyis a második számú belga, Steve Darcis sérülése miatt – kapott lehetőséget kihasználta, és tényleg magabiztosan játszott. Fucsovics elmondta, akkor még nem érezte a meccset, a pályát és különben is utál balkezesek ellen játszani. Bemelmans 2017-ben 51 meccset játszott és 30-at nyert meg, de abból 24-et Challenger versenyeken, tehát nem éppen a top100-as játékosok ellen.

Nem is jött össze a bekalkulált győzelem, a világranglistán a 7. helyen álló David Goffin pedig leütötte a pályáról az első két szettben még tényleg a legjobb formáját mutató, de a végére elfáradó Balázs Attilát.

0-2-re álltunk az első nap után, mi 1-1-re számítottunk, de szinte az összes Liége-ben lévő magyar, beleértve a szakvezetést is. Az volt a terv, hogy a párosban valószínűleg erősebbek vagyunk a belgáknál, így két nap után akár 2-1-re is vezethettünk volna. Így aztán muszáj volt nyerni szombaton, hogy a vasárnapnak még legyen értelme.

Fucsovics és Balázs nagyszerű játékkal bizonyította, hogy tavaly szeptemberben, az oroszok ellen elért hasonló bravúr nem volt véletlen. A különbség még a 3-2-es, ötszettes végeredménynél is nagyobb lehetett volna, ha 2-0-ról és brékelőnyről nem engedjük el a belgákat, akik éltek a lehetőséggel és a Fucsovicsot verő Bemelmanst nevezték be végül. De volt erő és dinamika, ötlet a magyar csapatban, amely aztán csak nyerni tudott, így némi reménnyel vártuk a vasárnapot.

Most már aztán tényleg csoda kellett. Egy top10-es játékost kellett volna vernie Fucsovicsnak, hogy aztán Balázs Attila még ennél is nagyobb bravúrral legyőzze Bemelmanst. Egyik sem jött össze. Fucsovics fáradtan kezdett, de aztán megtalálta a saját ritmusát, nagyon magas színvonalú meccset játszott Goffinnel. A magyar bebizonyította, hogy képes a világ legjobb játékosai ellen is komoly – egyelőre még nem nyertes, de szoros – meccseket játszani. Így volt ez Marin Cilic, Roger Federer és most David Goffin ellen is.

A győzelem nem jött össze. Volt a meccsen két szerencsétlen fogadójátéka, Goffin megcsinálta, amit csak a legnagyobbak tudnak, elpötyög a végéig, hozza az adogatásait, és amikor ott a nyomás az adogatójátékoson, akkor beviszi a bréket. Mondjuk ilyet Roger Federer tud még, ha már a legnagyobbakat emlegettük.

De Fucsovics is megmutatta, hogy harmadik top10-es elleni meccsén is képes partner lenni. Háromszor lebrékelni Goffint egy szettben, az tényleg profi munka volt, nem véletlenül mondta a belga is a meccs után, hogy nagyon kemény ellenfélre lelt. Aztán a nagyobb tapasztalat és persze a pihentebb szervezet eldöntötte a meccset. Nem feltétlenül Fucsovics hibája ez, hiába mondta azt, hogy átfolyt rajta a fáradtság, az a pici kis dolog mégis Goffin, illetve Belgium javára döntötte el a meccset.

Egy jó dolog volt azért a végére. Az Australian Open magyar juniorbajnoka, Piros Zsombor is bemutatkozott a Davis-kupában, méghozzá egy bravúros győzelemmel, ami azt bizonyítja, hogy szélesedhetnek Köves Gábor kapitány választási lehetőségei. Piros a 240 hellyel előrébb álló Julien Cagninát győzte le két szettben.

Kikaptunk, de 22 év után ott voltunk megint a Világcsoportban, amiért nagyon nehéz és hosszú utat járt be mindenki. Ez a csapat megérdemli a gratulációt és azt a szeretetet, amely három napon keresztül a lelátóról áradt felé. Magyarországról sokan érkeztek, és sok külföldön élő magyar is eljött drukkolni, egy Londonban élő tenisztanár és több, Brüsszelben dolgozó magyar is. Ami pedig a mottója legyen ennek a teniszes hétvégének, az Fucsovics meglátása:

Nagyon remélem, hogy szeptemberben sikerül kiharcolni a világcsoportban maradást, mert itt vagyunk mi jó helyen.

Davis-kupa, Világcsoport, nyolcaddöntő

Belgium-Magyarország 3-2

Julien Cagnina-Piros Zsombor 3:6, 6:7 (3-7)

David Goffin-Fucsovics Márton 7:5, 6:4, 3:6, 6:2

szombaton játszották:

Bemelmans, Joris De Loore-Fucsovics Márton, Balázs Attila 3:6, 4:6, 7:6 (7-2), 6:4, 5:7

pénteken játszották:

David Goffin-Balázs Attila 6:4, 6:4, 6:0

Ruben Bemelmans-Fucsovics Márton 6:4, 4:6, 7:6 (7-5), 6:3